Sóder

Ötkor rátelefonáltam a Tüzépre.
– Uram, Önök azt mondták szerdán, hogy legkésőbb péntek délutánig kihozzák a sódert. Mennyit kell még várnom, hogy Őn szerint olyan igazi péntek délután legyen?
– Azonnal visszük a zsákokat.
– Köszönöm.
Aztán kiültem az ablak mellé, olvasgattam a netet és vártam a teherautót. Ott lett gyanús, hogy egy icipici kisteherautó már sokadszor megy el a ház előtt is, meg mögött is. Kisétáltam.
– Hahó! Nem sóder?
– De, de. Önnek lesz?
– Igen. Ide rakják le.
– Hogy az istenbe lehet itt lakni? Alig találtuk meg a házat! – dörrent rám a fazon.
Csak néztem rá hülyén. Ez a sütőtök lebaszott, hogyan merek itt lakni.
– Csak rakják le – fogtam vissza végül magam.

1 Comment

  1. Irigyellek az önuralmadért. De tényleg.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *