Day: May 29, 2007

Fajansz

Középiskolai tanárom szerint, ha valamire két megoldás létezik, de az egyik minden tekintetben jobb, mint a másik, akkor ez a másik nem sokáig fog létezni.
Ennek tudatában kérdem én: mi a létjogosultsága a laposöblítésű vécékagylóknak?

Nagyítás

(Ma a Bricostore-ban kiderült, hogy már húsz rongy van a kártyámon és pár héten belül lejár. Mit csinál az ember a talált pénzzel? Boldogan elkölti. Hamarosan le fogjuk cserélni a laposöblítésű klotyijainkat mélyöblítésűekre.)

“Istenem, add, hogy az elkövetkezendő két évben se nekem, se a rokonságomnak, se a barátaimnak ne kelljen a magyar egészségügyre bíznia magát. Ámen.”
Nagyjából ez az egyik korszellemhez igazodó kérésem. Azért két év, mert kábé ennyire saccolom, mire a mostani katyvaszból normálisan működő egészségügy lesz. Talán. (Csak a félreértések elkerülése végett, pontosan tudom, hogy ezt a mostani rendszert gyökeresen át kell alakítani, és nem is ellenzem. Csak nem szeretném, ha bárkim is az átalakítás nagy vesztesei közé tartozna.)

Mindenesetre Barnának érdekes kalandja volt ma. Jó múltkorában rosszul emelte meg a hűtőszekrényt és megfájdult a dereka. A gyerekkórházban kivizsgálták, a derékfájásra csak legyintetttek, viszont találtak valami fejlődési rendellenességet a gerince körül. Azt mondták, egyeztessünk időt, gyógytornára. Nej egyeztetett. Mára. Bementek, várakoztak… majd kijött egy ápolónő, hogy az anyuka hazamehet, a gyerek meg befekszik egy hétre. Nyilván kitört a parasztlázadás, hogy ilyesmiről eddig szó sem volt, meg egyáltalán. Nyilván nekik állt feljebb. Végül abban maradtak, hogy – tudatában annak, hogy ez ilyen befekvéses móka – majd újabb időpontot egyeztetnek. Igazolás? Várjon egy kicsit a kedves anyuka. Vártak. Egy óra múlva kijött az asszisztens, hogy ja, ma nem is lesz a doktor úr, így igazolás sincs. Jöjjenek be holnap délelőtt. Nej még beszólt valami olyasmit, hogy menjenek a francba, maguktól eltérően másoknak dolgozni is kell – de ez semmit sem változtatott a helyzeten: se gyógytorna, se igazolás, csak egy elcseszett délelőtt.
Ezek után ezt írtam a gyerek ellenőrzőjébe:

Tisztelt Osztályfőnök Úr!
Igazolom, hogy fiam ma Ortopédia Szakrendelésen vett részt. Egy olyan rendelésen, ahol hosszas várakozás után derült csak ki, hogy aznap nem lesz orvos – és emiatt igazolás sem.
Tisztelettel,
XY

Kiváncsi vagyok, miket gondolhat ilyenkor a tanerő.