Category: Hétköznapok

Mindenképpen üde színfolt, hogy a nem túl régen még zömében fideszes politikusokkal teletömött óriásplakátok helyett most a veszprémi várbörtön óriásplakátjai lepték el az utakat.

Az Obádovics. Én hősöm. Nekem obádovics nem egy személy neve volt, hanem egy tankönyvé. Az egyik bibliámé. Egyszerűen ez a könyv lendített át a reménytelen matematikából a reményteli, a gyakorlatban is használható matematika világába. És erre mit csinált a faszi? 97 évesen országos bajnok lett 100 méteres síkfutásban. Amikor már régen elkönyveltem, hogy nem is él. Igen, így kell. Pontosan így kell élni és pontosan így kell megöregedni.

Persze, mindenki és minden változik.

Nyilván mindenki ismeri az ‘ükapám baltája’ példázatot. Azt, hogy itt van a kezemben a balta, melynek az évszázad alatt hol a nyelét, hol a fejét cserélték, de mégis az ükapám baltája, annak ellenére, hogy semmilyen darabja nem eredeti már.

Valahogy így vagyunk mi is az élettel. Változunk. Hogy a fenébe ne. De nem csak mi változunk, hanem a minket megítélő környezet is, így simán lehet, hogy a megitélésünk, a sok változás dacára, mégsem változik.

Kedvenc példám egy 5-10 évvel ezelőtti beszélgetésünk Nejjel.
– Tudod, beleolvasgatva a régi naplóimba, valójában nagyon tudom utálni azt az embert, aki a huszonéves éveimben voltam.
– Tudod, hogy én abba az emberbe voltam szerelmes?
– De még most is abba vagy?
– Mindketten változtunk, gyakorlatilag lopakodó módban, észrevétlenül.
– Így van. Továbbra is szerelmesek vagyunk egymásba, miközben a két ember a háttérben kicserélődött.

Én mindent megértek. Tudom, mi a különbség a gender (társadalmi nem) és a sex (biológiai nem) között. De ezt hová tegyem?

Ez egy kerékpáros ruhákat gyártó és forgalmazó cég oldala. (Assos)

Na most, szerény véleményem szerint, amikor az ember sztreccs ruhát vásárol intenzív sportoláshoz, akkor nem az a fontos, hogy minek képzeli magát, hanem az, hogy kidudorodik-e valami mellmagasságban, vagy a lába között. Ezzel meg azért illik tisztában lenni. Vagy vásárlás előtt megnézni.

Aztán itt van egy másik a Decathlon oldaláról. (Nem én fordítottam, így van kint.)

Persze, értem én, hogy ez egy borzalmasan félresikerült gépi fordítás, de akár még használható is lenne.

– Mi a maga neme?
– Ember.
– Az jó. Én is az vagyok.

A mostani választás legnagyobb eredményének ezt tartom; azt, hogy megjelent a felirat a falon és az agyhalottak kivételével mindenki látja és olvashatja.