Szakállam titkár

Marha jó szó, tetszik.

Egyébként ennek a cikknek az alapján jött elő ez a szójáték. Érdekes cikk, többször nyitotta ki zsebemben a bicskát.

A jelzálogok esetében a 2005-ös 60 százalékról 2007 októberére 93-ra nőtt a külföldi valutában felvett hitelek hányada, azon belül is a svájci frank alapúaké, amelyek a külföldi valutában lekötött kölcsönök 95 százalékát teszik ki. Az utóbbi időben a fogyasztási hiteleknél is népszerűvé váltak a svájci valutában jegyzett ügyletek.

A tekintélyes lap megszólaltatta Kovács Álmos szakállamtitkárt, aki elmondta, hogy a pénzügyminisztériumban nem örülnek mindennek, és igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét a leselkedő veszélyekre. Ugyanis a háztartások alig vannak tudatában annak, hogy a forint gyengülése vagy a frank erősödése milyen mértékben növelheti meg a forintban számolt havi jelzálogkamatot.

Ugyanakkor az államtikár is elismerte, hogy a jelentős kamatszint-különbözet miatt a frankban való eladósodás gazdaságilag ésszerű döntésnek tűnik. Szimulációs számítások kimutatták, hogy igen tetemes devizaárfolyam-kilengésnek kellene ahhoz bekövetkeznie, hogy a forinthitelek ismét előnyösebbek legyenek, mint a frankalapúak.

Most akkor, őszintén, min is tetszenek csodálkozni??

Mindamellett a központi bank is vegyes érzelmekkel szemléli a svájci frankban lekötött hitelek jelentőségének növekedését – jegyezte meg a Neue Zürcher Zeitung, ismét idézve Karvalits Ferencet, aki elmondta, hogy “ez a fejlemény azért jelent problémát nekünk, mert pénzpolitikánkkal alig tudunk befolyást gyakorolni rá”.

Kész szerencse. De komolyan.

A cikk egyébként pont ezért “tetszett”: mindenki borzasztóan aggódik, mi lesz a szegény néppel, ha elszabadul a forint vagy a frank – miközben folyamatosan érződik, hogy az bassza a pénzügyérek csőrét, hogy ez az istenadta nép sokkal jobban megbízik a Svájci Nemzeti Bankban, mint a magyarban. Különösen, ha olcsóbb.

Hát, igen.

A témához kapcsolódik egy másik mai blogbejegyzés is.

4 Comments

  1. Én azt nem értem, hogy mit nem értenek a pénzügyérek ezen.
    Ha svájci frank alapú hitelben felveszek egymillió forint hitelt hat évre, a a havi törlesztőrészlet 19.500-20.500 Ft között mozog. Ha elmegy az árfolyam 20%-ot -ami azért ölég csúnya lenne-, ez felmegy 23-24 eFt-ig.
    Forintban ugyanez a hitelkonstrukció kb. 32eFt/hó-nál nyit. Mostakkor…?

    Az meg valutanemtől tökéletesen független dolog, hogy az idióta polgár megsaccolja, mennyit bír fizetni havonta, aztán annyit vesz fel akár forint, akár frank, akár euróalapon, hogy bármelyikkel becsődöljön, ha akár a bevételi oldal csökken, (mert megbetegszik a polgár, két hónapig csak a TB-t kapja a bejelentett bére után, aztán van a csodálkozás. Vagy ha kirúgják, vagy a seftes haverja nem hoz több bizniszt.), akár valami váratlan pluszkiadás áll elő.

    De már állami szinten is gondolkodnak ezen, mármint a svájci frank alapú hitelfelvételen.

  2. Nocsak, te is végeztél szimulációs számításokat? ;)

    Állami alapon… én úgy tudom, mi csak két országtól veszünk fel kölcsönt: boldogtól meg boldogtalantól.

  3. A svájcifrankos az nem szimuláció, az konkrétan van. :-) Pont összehasonlításképp néztem meg (kérdeztem meg telefonon stb.) hogy mennyi lenne forintban.

    Még tavaly volt egy másik hullám, hogy családi hitelkonszolidáció, akkor megint végigfutottam, ki mennyiért milyen hitelt tudna adni, a forintalapúak nagyon rosszul jöttek ki a versenyből.

    Állami hitelügyben én két másik államról tudok, a fűről, meg a fáról.

  4. Ma is erdemes volt idejonni. Sajnos telleg az van, hogy az emberek hitel tekinteteben tulvallaljak magukat, mert minden adjuramisten de rogton kell. Persze nyilvan megertem, akinek bedol a hutoszekrenye az arokba hovege elott 10 nappal, de azt, aki jacuzzit vesz hitelre mert trendi, azt nem.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *