Yosemite

Érdekes hely. A Lonely Planet könyvből:

“During the height of summer, when all facilities are open, more than 9000 people may be packed into Yosemite’s campgrounds on any given night. Those hope to get to touch with nature may find they’re more in touch with their neighbors, who are often clanging pans, slurping beer by the fire or snoring in their tents just 10-or 20ft away.”

“All park campsites include a picnic table, a fire pit with a barbecue grill, and a bearproof food storage locker. Bear s have nothing against your personally, but they do want your food, so use that food locker at all times.”


Azaz röviden összefoglalva: Barátom, ha úgy gondolod, hogy kiszakadva a nagyvárosból, a természet lágy ölén fogod magad halálra relaxálni egy nyári napon a Yosemite parkban… jobb, ha újragondolod az egészet. Egymás szájába fog érni a lábujjatok a kempingben.
Aztán a macik… nyugi, a fekete medve nem téged akar megenni, csak a kajádat. De azt kiszimatolja mindenhol.
Lássuk ugyanerről a helyiek véleményét is.



Tényleg érdekes. Ezek után kíváncsi voltam, lehet-e vadkempingezni? Lehet. De nem ám csak úgy, ukmukkfukk. Kvóták vannak, területekre. Azaz előre be kell jelentened, hogy ekkor meg ekkor itt meg ott szeretnél csavarogni. Erre kapsz egy engedélyt (wilderness pass), aztán nyomhatod. Feltéve, hogy beleférsz a limitbe. Megnéztem, már most, januárban is van olyan terület, ahol július egy-két napjára betelt a természet – nincs hely.

Tetris

Vagy Sokoban. Még én sem tudom. De valami borzalmasan bonyolult logikai játék, az kurvafix.

Amióta kiköltöztünk, nagyjából azt a mintát követtük, hogy lent ide-oda pakolásztuk a dolgainkat, ha pedig valamire nem volt egyből szükségünk, nemes egyszerűséggel felszórtuk a padlásra. Szószerint. Általában Barna nyerte el a feladatot, ő pedig nem vacakolt sokat, már a létráról felhajította a nagy büdös sötétségbe.
Természetesen hamar eljutottunk odáig, hogy ez-az azért kellett volna. De a padlás fekete lyukként viselkedett. Nemhogy válogatni nem lehetett a káoszban, de még csak felmenni sem.
Éreztem, hogy ez nem mehet így sokáig. Ütemeztem is rá időt – melyet persze elsodort az élet. Szerencsére a cégem volt olyan jó fej, visszakaptam az elkefélt napot.
Ma korán reggel egy unikum – hideg van ám a padláson, de nagyon – aztán egész nap tologattam a dobozokat.

Nagyítás

Rögtön az indulás jött a legnagyobb kihívás. Egy szabad négyzetcentim sem volt, amellyel el tudtam volna indulni. Végül a két legkevésbé használt kupacot raktam egymás tetejére, a felszabadult hellyel pedig már boldogultam.

Nagyítás

A fenti kép már menetközben készült. Látszik is, van hely a torony előtt.

Nagyítás

Ez pedig egy ritka kép, szerintem ilyen rálátása a záportározóra rajtam kívül kevés embernek van. Kedves környékenlakók, a mélyítés után így néz ki a záportározó. Tiszta, steril. De hogyan lesznek ebben nyárra békák??

Nagyítás Nagyítás

Ezek a képek pedig már csak úgy vannak. Hogy ne érjen olyan hirtelen véget az írás.

ps:
Persze, a padlást is rendberaktam estére, de a sötétben már nem tudtam fényképezni. Hidd el nekem, táncparkett lett a tér közepén.