Day: January 8, 2008

Szegény amik – szegény emberiség

Valamiért mindig is érdekelt, hogyan élnek az emberek a nagy vízen túl. Különösen arra voltam kíváncsi, hová vezet az az általános jólét, melyet az USA biztosít az állampolgárainak, úgy, hogy közben az ismert államformák legigazságosabb változatát tartja fent.

Hát, nem vagyok felhőtlenül boldog. Az emberek a jólétben eltunyulnak. Nem használt testrészeik – kéz, láb, agy – elcsökevényesednek. Az agy visszafejlődésével párhuzamosan nő az önbizalom és csökken a kételkedés a vélt igazságban. Elég csak a bigott, kereszténynek maximum külsőségben nevezhető vallásosság előretörését, a kreacionizmus egyre hajmeresztőbb térnyerését illetve a borzasztóan szomorú választási cirkuszt említenem. De ott vannak a politikusaik – akiket ugye a többség választ – az arrogáns külpolitikájuk, az iraki háború…

Miért fáj ez nekem itt, pár szőrszálra az ördög seggelyukától? Mert elveszi a hitemet. Hogy érdemes arra törekedni, hogy az emberek békében, megelégedésben – jólétben – éljenek. Ebben az idilli állapotban ugyanis elveszítik ösztöneiket és vele együtt a józan eszüket is. Előbb-utóbb a többség beletörődik, hogy etetik-itatják, kielégítik igényeiket. Biomassza lesz, nem egy harapós, mindenhez alkalmazkodó, harcias faj. Mint amilyen túlélő típus az emberiség a világ nyomorultabb felében.

Abszolút

– Mi az abszolút felesleges?

– Az a 15 centi mágneses szalag minden metrószerelvényen, melyen azt mondja a szpíker, hogy “Kőbánya-Kispest, végállomás. Kérjük az állomás épületén belül ne gyújtson rá.”