Átjátszottuk

Hát, így jártunk.

Pedig először úgy nézett ki, emberhalál lesz. Ma délután már a WoW TCG-vel szerettünk volna játszani, de nem nagyon akart összejönni: hiába nyüstöltem az agyam két napja a szabálykönyvvel, csak nem akart összeállni a játék. Az eredeti szabálykönyvön látszott, hogy olyan ember írta, aki még soha nem magyarázott el senkinek sem nulláról bármit is – a magyar fordítás meg tuti webes fordítógéppel készült. Olyan szinten érthetetlen és borzasztó, mint egy kínai vevőtájékoztató.
Végül amikor már többször földhözvágtam az egészet, amikor már széttúrtam a netet triviális kérdésekkel – melyek annyira triviálisak voltak, hogy sehol sem volt rájuk válasz – amikor már mindenki bevonult a saját szobájába és egyenként tévét nézett; fél kilenc körül állt össze annyira a játék, hogy kezdtem sejteni az alapokat. Leültünk és négyen, rettentő sok értetlenkedéssel, rengeteg értelmezési problémával, de végigjátszottunk egy játékot. 23.40-kor lett vége. Mivel be volt igérve, hogy aznap még Honfoglalózunk is, gyorsan berohant mindenki a gépéhez, a kölykök összedobtak egy privát szobát és roppant szoros meccsen levertem a mezőnyt.

A franc se foglalkozott vele, hogy időközben annyira nekiálltak háborúzni odakint.

A mi pezsgőnk később pukkant.

9 thoughts on “Átjátszottuk

  1. Amúgy ebben a korban (mármint a gyerekek ekkora korában) a szülők már el szokhatnának járni szilveszterezni! Vagy ennyire nem volt kedvetekre való mulatság? :-)

  2. Tudom ajánlani a Zoolorettót, ez volt a németeknél a 2007-es évben a kritikusok által megválasztott Év Játéka társasban. Megvettem a családnak karácsonyra, egész jó. Viszonylag egyszerű szabályzat, kb. egyórás körök. Ebből játszottunk két lazáz éjfélig. Aztán amikor a lövésektől újra hallani kezdtük a hangunkat, és meggyőződtünk róla, hogy nem gyullad fel Újpalota (mert mások kihívták a tűzoltókat a lángoló bokrokhoz és fákhoz), akkor egy parti Alhambrával köszöntöttük az új évet. Ezt is nagyon tudom ajánlani. Egyikben sincs dobókocka. BUÉK!

  3. Zs,
    Megöregedtünk. A gyerekektől már mehetnénk – sőt, határozottan örülnének is neki, ha övék lenne a kecó Szilveszterkor – de már nem akarunk. Soha nem voltunk nagy táncrajongók, az alkoholmámor sem vonz… itthon békésen teszegetni ezt-azt, az olyan jó szilveszteri program.

  4. Nahat, sajnalom, ha tobb kin volt, mint orom a jatek, nekunk nagyon bejott :-)
    Az ocsem is kapott egy ilyen March of the Legion paklit, tele van sunyi szovetsegesekkel, akiket nem lehet becelozni. Siman leverte a gondosan osszeallitott, gyors tamadas alapu strategiam.

  5. A megértése volt kinlódás, a játék már ment valahogy. Most inkább az a szűk keresztmetszet, hogy a kölykök még nem tudnak annyira angolul, hogy önállóan is elővegyék.
    Illetve…
    Jelenleg az a bajom, hogy mindkét pakli viszonylag könnyen szélsőségessé tehető.

    Ha az egyikben dwarf hunter a hősöm, viszonylag az elején kihúzza a puskát – és ki tud állítani egy 5 értékű szövetségest – akkor körönként 5-öt tud sebezni az ellenséges hősön. Ez gyk. 6 kör alatt el is dönti a játékot. Védekezni nem lehet ellene, mert a puska long-range.

    Ellenben ha a másik hamarabb húzza ki a puskalopó szövetségest és marad ideje szervezkedni, akkor pedig ő lesz legyőzhetetlen. Ugyanis abban a pakliban van két erős protector, melyek – amellett, hogy védenek – arra is képesek, hogy tetszés szerinti szövetségest meggyógyítsanak. Ha jól emlékszem, emellé be lehet tenni olyan ongoing ability-ket, mely ready-be forgatja a protectorokat. Viszonylag könnyen belátható, hogy ebből egy feltörhetetlen páncél lesz.

    Szóval egyelőre ezt látom, de még bőven nem néztem végig mind a két paklit, meg még vannak értelmezési problémáim.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *