Nem viccelek

Tényleg nem. Elkezdtem rendezni a fotós/videós felszerelésemet. Fejszével.

Először nézzük meg, mi is volt pontosan a helyzet és mi is volt ezzel a baj?

IMG_20181002_122915

Nos, volt a nagy kedvencem, egy Nikon D3100 váz, hozzá egy Nikkor 18-135 objektív, egy Sigma 10-20 objektív, egy B&W polárszűrő, kártyák, akksik, táskák. Nagyon jó felszerelés volt. (Ja, 600e forint.) Imádtam.
Egy-egy önfeledt pillanatomban még most is kicsordul egy könnycsepp a szemem sarkán, ha arra gondolok, hogy mindezt kidobtam. Szegény cucc… ez tehet a legkevesebbet az egészről. De mennie kellett.
Miért is?

  • Videó
    Ez a váz még abból az időből való, amikor a DSLR gépek éppen elkezdtek ismerkedni a videózással. Azaz már képes volt rá, de… valójában nem. Olyan tervezési hibák voltak benne, melyekre ma már azt mondja az ember, hogy viccnek is rossz.
    – A fókuszmotor közvetlenül a mikrofon mellett van. Azaz nyugodtan elfelejtheted a felvétel saját hangját, folyamatosan ott kerreg benne egy motor. A manuális fókusz folyamatos keresése videó közben… hát nem túl barátságos.
    – Nem mintha az autófókusz olyan nagyot virított volna. Ha zoomoltam, akkor volt, hogy percekig kereste a fókuszt. Az már a jobbik eset volt, amikor megtalálta. Mert nem egyszer feladta.
    – És ha már zoom. Ami a kezdeti DSLR gépek nagy előnye volt, a manuális zoom (a fényképezéshez tökéletes volt, nem evett áramot, azaz jóval tovább tartott egy akksi), a videózáshoz már használhatatlan. Kézzel képtelenség folyamatos ráközelítést produkálni. Különösen a fent említett fókuszálással.
    – Túlmelegedés. A D3100 10 percig tudott videót felvenni, utána kikapcsolt. Ha utána visszaindítottad, akkor értelemszerűen már rövidebb idő után is kikapcsolt. Mert melegedett. Belegondoltál már, hogy egy hosszabb videózás során ez mennyire kiakasztó? Most hirtelen az jut eszembe, amikor mentünk fel busszal Castemolába, 25 perc tömény hegyi út, tömény élvezet, én pedig folyamatosan arra koncentráltam, hogy újra meg újra visszakapcsolgassam a kamerát.
  • Említtessék meg, hogy ettől még ez egy borzasztó jó fényképezőgép. Fényképek készítésére. A videót csak úgy ráerőltették. Nem állt jól neki.
  • Méret
    A DSLR világ már csak ilyen. A kamerák is nagyok és az objektívek is. De még csak szándék sem létezik a méretcsökkentésre, hiszen minél nehezebb a kamera, annál stabilabban áll a kézben. Ez rendben is van. Egy profinál. Én viszont átlagos felhasználó vagyok, aki mozog, mocorog és közben fényképezni, videózni akar. Nos, a D3100 kamera először a kajakos felszerelésből kopott ki (az új, immár tökéletesen vízhatlan dobozba nem fért bele), aztán a bringásból is (a többnapos túráknál már intenzíven használom a kormánytáskát, nincs benne neki hely), aztán a gyalogtúrákból is (a teljes felszereléssel megpakolt válltáska a 3 kilójával erősen húzta az oldalamat, egy huszoniksz kilométeres túra után komoly fizikai fájdalmat okozott). Ja, és a mostanában beindult fapados csomaghisztéria miatt a párnapos városnéző kirándulásokra sem tudom elvinni.

Szóval kezdett a dolog nem stimmelni. De először csak korrigálni akartam. Nagyjából egy éve vásároltam egy Sony RX100 MII gépet. Ez egy felsőkategóriás, Zeiss objektíves kompakt. A fényképezési tudása nem érdekelt, viszont a videófelvételéről ódákat olvastam a tesztekben és legfőképpen kicsi volt. Simán belefért a Nikon mellé a táskába. Azaz fényképezésre maradt a DSLR, videózásra meg a Sony. Sőt, a legtöbbször úgy közlekedtem, hogy a kompaktot el sem tettem, csak úgy fityegett a csuklómon, a Nikont meg hol előkaptam, hol visszaraktam a táskába. Nem mondom, hogy nem éreztem magamat kiborgnak, de a dolog működött.
Volna.
De sajnos a Sony is beteg.
Lassúúúúúú.
Elképesztően lassú.
Bekapcsoltam. Nem történt semmi. Eleve pici, süllyesztett gombjai voltak, melyek nem passzoltak az én virsli ujjaimhoz. Vártam. Mert lehet, hogy nem jól kapcsoltam be, de lehet, hogy csak lassan indult. Pár másodperc múlva újra megnyomtam a gombot. Naná, hogy elsőre is jól nyomtam meg, csak türelmetlen voltam. Azaz a gép elindult, kezdett volna működni, de észlelte a második gombnyomást és elindította a szintén tetű lassú kikapcsolási folyamatot. Melyet meg kellett várnom, hogy újrakezdhessem az egészet. A téma meg, amely eleinte az orrom előtt ficánkolt, nemhogy arrébbment közben, de meg is öregedett, sőt meg is halt. És ugyanez a váltáskor is. Jött a téma. Gyorsan nyomtam egy fényképet. Oké. Jöjjön a videó. Vártam pár másodpercet. Megnyomtam a videó gombot. A gép meg közölte, hogy hé, köcsög, még a fényképen dolgozom. És persze ugyanez vica-versa. Az meg már csak a hab a tortán, hogy teljesen máshogyan viselkedett akkor, ha fényképezésre állítva nyomtam meg a videó gombot, vagy ha eleve videóra állítottam. Ugyan játszottam vele, de nem voltam képes kiismerni. Aminek az lett a vége, hogy a videófelvételek nagy része vacak lett.

Ja, hogyan jött be a képbe a fényképezés? Amikor azzal nem akartam foglalkozni?
Magától. Evolúcióval.

Ezek a nyomorult témák olyanok, hogy nem várnak. Egyszerűen nincs időd arra, hogy gépet cserélj. Márpedig ha egyszerre akartam videót felvenni, illetve fényképezni, akkor sokszor döntenem kellett: vagy jó képeket csinálok a Nikonnal, de vacak videókat (már ha egyáltalán), vagy a Sonyval jó videókat, de csak közepesen jó képeket. A végén a Sony teljesen kiszorította a Nikont, olyannyira, hogy az utóbbi öt nagyobb túrára már csak a Sony-t vittem el.
És persze dühöngtem. A lassúsága miatt egy csomó mindenről lemaradtam. A fényképek minősége meg összehasonlíthatatlan volt egy DSLR gép minőségével.

Szóval befürödtem. A koncepció nem működött. valami mást kellett keresnem.

A problémahalmazt tetézte a Gopro Hero 3 Black. Igen, ez egy régi cucc, ahol úgy látszik, a kamera még teljesen jól működik, de a vízhatlan tokja már elöregedett. A tok gombjai teljesen kiszámíthatatlanok: nem reagálnak, ha megnyomom, időnként meg maguktól önállósulnak. Csakhogy bárhová is akarom felszerelni, kell a tok. Függetlenül attól, hogy kell-e a vízhatlanság, vagy sem. Sőt, még egy nyomorult time-lapse videó készítéséhez is csak úgy tudom rácsavarozni az állványra, ha tokba teszem.

De ebben az írásban nem akarok foglalkozni a Gopróval, még ha a koncepció szerves része is. Egyszerűen januárban lecserélem a külön ház nélküli Gopro Hero 7 verzióra… és megszűnnek a problémáim. Remélhetőleg.

Vissza a kamerákhoz.

Videó. Fényképek. Lehetőség szerint profi minőségben. Kis méretű készülékkel.

Aki kicsit is jártas a témában, rögtön vágja a választ: MILC.

A MILC gépek főként azoknak készülnek, akik kiábrándultak a kompakt digitális fényképezőgépek képminőségéből, de a digitális tükörreflexes gépek (DSLR) tömege és objektívei számukra már meghaladják a méretben és súlyban elfogadható határvonalat, vagy épp nagyobb DSLR felszerelésüket szeretnék kényelmesebbre cserélni.
Link

Igen, ez történt. Az osztrák túra után annyira felcsesztem az agyamat, hogy pár nap tanulás, nyomozás után rögtön meg is rendeltem az új gépet.

Volt bennem félsz. Abban biztos voltam, hogy videózás terén előrelépés lesz. De fotózásban tud-e annyit egy MILC, mint egy DSLR? Fogós kérdés.

Pár nap alatt megkaptam a gépemet. És nem győztem falba verni a fejemet. Ebből a perspektívából a Sony RX100 totális ballépés volt. Gyakorlatilag nem sokkal drágábban vettem egy MILC-et, mely nemhogy a Sony-t verte kenterbe minden téren, de a DSLR-t is megszorongatja. Nem videóban, mert az hullagyalázás, hanem fényképezésben. Miközben méretben… gyakorlatilag semmi.
Egy évvel ezelőtt elhamarkodtam a döntést. Megfizettem érte.

De most már itt van az új szerzemény, egy Olympus OM-D M-10 III kamera, egy 14-42 pancake objektívvel és egy 40-150 zoom objektívvel. Az egész szettben 265e forint volt. (Jövő tavasszal tervezem teljessé tenni a felszerelést ezzel a 9-18-as objektívvel.)

És már csak az a problémám, mit csinálok a Nikon készlettel, illetve a Sony géppel. Mert nekem már nem lesz rájuk szükségem.

De tudod mit, győződj meg róla a saját szemeddel. A hétvégén csavarogtam az erdőnkben is, meg a belvárosban is és fényképeztem, mint az állat. Hiszen a fő kérdés az volt, hogy az Olympus fotózás terén leveri-e a Nikont? Videóban nyilván. Sőt, videóban simán alázza a Sony-t is, ez hamar kiderült.

Ideraktam egy csomó fényképet. Meg tartozik az egészhez egy album is, mivel 67 képet csak nem akartam belinkelni.
Engem totálisan meggyőzött. Új szerelmem van.

Macskák

old-P9280005

old-P9280009

old-P9280016

Megjelent az éhenkórász kandúr.

old-P9280002-1

És persze ő nyert.

old-P9280004-1

old-P9290003

old-P9290008

old-P9290009-2

Tájak

old-P9290032

old-P9290033

old-P9290065

P9300095

P9300127

P9300140

P9300193

P9300231

P9300239

P9300276

P9300282-jhdr

Emberek

old-P9290089

old-P9290092

old-P9290100

P9300015

P9300078

P9300112

P9300204

P9300214

P9300221

P9300247

P9300253

P9300261

P9300270

P9300272

13 thoughts on “Nem viccelek

  1. Szia,

    Érdekes cucc ez, keresgélek én is jelenleg.
    Most a telefonom a kamera és a fotó masina is egyben (iPhone X) de nem tudom nem lehetne-e jobb.
    A képeket nézve a Zoom objektívre kérdeznék, hogy vált/válik be.

    • A zoom fura. A DSLR-ben is volt (135-ig), nagyon ritkán használtam. Leginkább azért, mert a vége felé már hajlamos volt elhomályosodni. Itt viszont… ahhoz képest, hogy meglepetésként ért, mert nem számítottam rá, hogy ez is lesz a csomagban :) – szép lassan hozzászoktam és a képek jelentős része azzal készült. Leülni egy forgalmas téren egy sarokba és a zoom objektívvel vadászni emberi pillanatokra, élvezni azt, hogy tűéles a kép és gyönyörűen homályosítja a portrék környezetét… nekem teljesen új élmény.

      Egyébként a kérdésed költői. A mobiltelefonos képek/videók FB-re, meg Instára jók, ha minőséget szeretnél, akkor ennél minden jobb.

  2. Ez az utat bejártam én is.

    MILC vonalon a Panasonic videó képességeit jobbnak tartják. Én egyszerűen nem tudtam megbarátkozni velük, nekem az Olympus jön be. Ott is a slim vonal : EP, EPL széria. Nincs kereső, de már nem is hiányzik. És még kisebb.

    >14-42 pancake objektívvel és egy 40-150 zoom objektívvel
    Ezeket nem használom. Túl gyakran kellet cserélgetni. Lett helyette 14-140, meg 20 fix Panasonic. A fenti említett próbálkozások hagyatékából.

    Autofókusszal készültek a képek ? Úgy látom hogy mozgásban levő objektumra is jól fókuszál. Az én régi gépemnél még nem így van.

    Én sokra tartom a mobil fényképezést is mert “az csinál jobb képet akinél van fényképezőgép”. Így van a korai időkből jó néhány igazán szar minőségű de sokra tartott családi dokumentum. Mostanra meg teljesen vállalható minőségű lett. Annyira hogy van ismerősöm aki DSLR-ről ide váltott.

    Még egy tipp : https://www.decathlon.hu/vizhatlan-taska-5-l-id_8362008.html
    Ezt modell nem ismerem, de iIyen rendszerű zsákokkal vizitúráztunk sokat. Ha volt 3-4 hajtás tetején, én nem tapasztaltam beázást.

    • A pancake azt jelenti, hogy a zoom nem kézzel történik, hanem segédmotorral. Videózásnál nagyon hasznos. (Ezért mondtam le a 14-150-esről, mert ott kézzel kell zoomolni.)

      Igen, mind autófókusszal történik. És ez tud olyat, hogy a kijelzőn rákoppintok egy pontra, akkor oda fókuszálva rögtön csinál is egy képet.

      Pont ilyen célból én is használom a mobilt. (Sőt, rólam csak mobilos fényképek vannak, mert a feleségem ezt preferálja.) De ha tudom, hogy olyan helyre megyek, ahol fényképezni is fogok, akkor már nem. Ugyanannyi idő beélesíteni a mobilt, mint a kamerát. (Legalábbis a dslr-nél és a milc-nél.)

      Ilyen zsákból van vagy tíz itthon. :) Vízitúrához elengedhetetlen. De arra nem jó, hogy a fedélzeten feküdjön és adott esetben gyorsan elő is tudjál belőle kapni egy kamerát.

  3. Érdekes, hogy mennyire mindenki úgy érzi, hogy a Nikon autófókusza mennyire nem használható. :D Évek óta (évtized óta?) nem használtam Nikont… vajon még mindig ilyen?

    Én is pont így jártam a videózással. Hogy hát…nem az igazi, de ha más nincs, akkor…más nincs. És még szuperlassút is tudott (valami 200×100-ban). Aztán használat után lehetett rajta szalonnát sütni. És igen, nem bírt ki 20 percet..

    Kösz ezt a MILC-es ötletet (gondolom a szó ötletét a MILF adta :D ). Már régóta nekem is hasonló gondom van. A kompaktok mintha évről évre csak rosszabbak lennének. Hiszen akinek a kompakt jó, az úgyis telefonnal fotózik – gondolják a gyártok, és bizonyára egy szinten igazul is van. A DSLR irányba meg nem akarok elmenni.

    És tényleg a mobilok ma már elég jól fotóznak, és tényleg a legtöbb esetben elég. Néha még jobb is, mint egy rendes kamera. De ha olyanom van, akkor előveszek egy “igazi” kamerát, és azzal járom a várost. Aztán otthon hümmögök nagyokat, hogy hát igen… ez bizony mégsem telefon. Nem véletlen, hogy a céges munkákra is ezt a kamerát használjuk a telefonok helyett..

    A közeljövő érdekes lehet. A telefonok azáltal, hogy egy komplett számítógép van mögötte, elég sok olyan szolgáltatást nyújthat, amit még a profi kamera sem tud. Ilyen lehet pl. a lencse torzításának visszatorzítása, vagy a perspektívának. Meg ilyenek. Mostanában pedig egyre többen kísérleteznek MI-vel, miszerint a telefon értelmezi, hogy mit lát a képen, és a szerint módosítja a beállítást.
    Kérdés, hogy ezekből a lehetőségekből végül mit, és hol fognak használni..

    A Samsungnak volt egyszer egy olyan terve, hogy összegyúrja a telefont és a fényképezőgépet, és így lett egy androidos telefon. És ez szerintem tök jó lett volna, mert mindenki olyan fotós programot ír rá, amilyet akar (és ha nem fut rajta a Facebook, Google meg a többi kacat, akkor még egészen gyors is lehet).

    • Általánosan elterjedt nézet – én is vallom – hogy a fizika jobban teszi a dolgát, mint a szoftver. Ezért használnak a profik még mindig dslr-t és ezért jó dolog a milc is. Attól meg nem kell tartani, hogy nincs lehetőség szoftveresen belenyúlni a képbe. Egy bizonyos szint felett kötelező az utómunka, ott meg úgy szedsz ki torzításokat, ahogyan akarod.

      • Csakhogy ahhoz kell a tudás is, hogy hogy akarjad kiszedni, a mobil meg pont azt a kényelmet nyújtja, hogy félig-meddig automágikusan kiszedi. Ha csak szereted a szép képeket, de nem szeretsz/akarsz/tudsz photoshopot meg egyéb mágiákat használni, a telefon sok szempontból ideális lehet, és ma már vannak kifejezetten fotóra kihegyezett telefonok, Leica kameraeszközzel, opcionális objektívekkel, nyilván sokcsillióért.

  4. Igen, de én nem az utómunkákra gondolok. Az MI-vel elég jó előmunkák is vannak, lehetnek. Már 1-2 régebbi fényképezőgépemen is be lehetett állítani, hogy felismerjen egy bizonyos személyt, majd pedig a fókuszt azon tartsa. Ez különösen az állandóan rohangáló gyerekek esetében nagyon praktikus. Míg egy másik gépen direkt macskafelismerő modul van (nem vicc). Így a fókusz is mindjárt a macskára áll rá.Bár ők azért kevesebbet rohangálnak, mint a gyerekek.

    Mindeközben a telefonokon olyanokkal kísérleteznek, hogy felismerje a témát. Pl. embert fotózol, vagy makrót fotózol, stb… Más-más területeken pedig olyan program van, ami pl. azt ismeri fel, hogy ez egy padló, ez pedig egy fal. Tehát az egyik vízszintes, míg a másik függőleges. Egy másik program azt ismeri fel, hogy milyen növény van a kamera előtt. Ebből lehetne már olyan programot csinálni, ami felismeri hogyha rózsát akarok fotózni, akkor a rózsaszín legyen árnyalatgazdagabb, míg ha erdőt, akkor inkább a zöld és a barna színek legyenek részletesebbek.
    Ehhez hasonlóan van gombahatározó program is. Azt a fényképezőgéppel összekötve tudhatná, hogy egy gombát milyen beállítással kell fotózni, hogy a pöttyök jól látszódjanak.

    Ebben az androidos (vagy hasonló) rendszerű fényképezőgépben (videó kamerában) pont az lehetne a jó, hogy bárki fejleszthet hozzá programot. Te pedig a felhasználó eldöntheted, hogy te tényleg akarsz-e gombákat fotózni, és akkor letöltöd a hozzá való modulokat. Vagy inkább esküvői képeket készítesz, és akkor azokat a progikat szedet össze.

    Az utómunkálatok nagy hátránya, hogy ha hiányoznak a pixelek, akkor azokat nem lehet visszahozni.

    • Jó, de ez már valahol az, hogy a gép gondolkozzon helyetted. Értem az irányt, de sokak számára ez még mindig eretnekség, ileltve a profik szeretnek elmolyolni a beállítgatásokkal, így egyelőre igazán jó minőségű ilyen jellegű Androidos renedszerek egyelőre nem várhatók

    • >Az utómunkálatok nagy hátránya, hogy ha hiányoznak a pixelek, akkor
      >azokat nem lehet visszahozni.

      Az utómunkának fontos része az is, hogy kidobom a reménytelen képeket.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *