Csak gondoltam, hogy korrigálom a korábbi írást, ha már a kommentben ketten is voltak olyan kedvesek és elmagyarázták a megoldást.

Az alaphelyzet az volt, hogy a gyerek hetedikes matekkönyvében gyk egy oldalon belül volt három hülye matematikai feladat. Ebből az egyiket már szkennelés közben kidobtam, mert eszembe jutott egy értelmezési lehetőség. (Bonyolult geometriai ábra, mindenhol csak betűk, sehol számok – aztán annyit mondtak csak a kiscsókáknak, hogy számolják ki két egymásbaágyazott síkidom területének az arányát. Lassan esett le, de ez tkp. lehet olyan feladat is, hogy határozzák meg az arányt absztrakt módon, betűkkel jelölve a méreteket. Mondjuk, hetedik általános iskola… de inkább nem rángattam ki pellengérre a példát.)

A másik kettő jelent meg végül itt, ebből az egyik maradt is ugyanolyan ostoba példa, de a másikról kiderült, hogy én bénáztam el a megoldást. Igaz, ez se volt igazán hetedikes szint (pedig… a könyvben külön voltak a könnyű és a nehéz feladatok – ez a könnyűk között volt), de azért mégsem volt akkora marhaság, mint én gondoltam. Tehát visszavontam a múltkori írás erős következtetését – fenntartva mindamellett a morgást.