Gyógy szer

Valljuk be, mindannyian elábrándozunk azon, hogy de jó lenne, ha mire megöregednénk, a tudomány feltalálna egy csomó gyógyszert: gyógyszert a magas vérnyomásra, gyógyszert az agyvérzés megelőzésére, gyógyszert az elhízásra, gyógyszert a cukorbetegségre és így tovább.

Aztán telnek az évek és semmi. Pedig a tudomány nem tétlenkedik: egyre több olyan eszközünk van, melyek segítségével nekünk magunknak van lehetőségünk megelőzni a fenti diszfunkciók kialakulását. Csak annyit kell tennünk, hogy nem másoktól várjuk a kényelmes csodapirulát, hanem odafigyelünk magunkra, cselekszünk az egészségünkért.
De ez valahogy kiesik a látómezőnkből.

9 Comments

  1. Hogy még pontosabbak legyünk, a tudomány eddig egyetlen krónikus betegséget sem tudott meggyógyítani – persze vannak lehetőségek a tünetek csillapítására, de ennek nincs sok köze a gyógyuláshoz.

  2. A legtöbb krónikus betegség, főleg ami a most középkorúaknak számító embereknél előfordul, szerintem inkább tervezési hiányosság – illetve élettartam túlfutás. Ezt szívjuk.

    Az ősember esetén nem volt cél, hogy annyit éljen, mint amennyit ma egy fejlett országban gond nélkül lehet, csak addigra a feleannyira tervezett alkatrészek erős karbantartás nélkül tönkremennek.

    És igen, ez a karbantartást egyrészt az egészségügyi fejlődés megoldhatja, de óriási felelősség az egyénen is – a megfelelő életmód sokat segíthet.

    • Hmm, többedszer visszaolvasva is kicsit kreacionalistának tűnik – pedig csak a kikerülhetetlen mérnöki hozzáállás :)

      Evolúciós szempontból is több kutatás bizonyította már, hogy a genom minősége és a populáció szempontjából sem jó dolog, ha az egyed túl sokáig él. A gyorsabb generációváltás nagyobb alkalmazkodóképességet ad, nem jelent konkurenciát az idősebb a fiatalabbnak az erőforrásokban.

      Na ja, csak mi egyedek szeretünk jó sokáig élni :)

    • Nincs “túlfutás” – amikor arról olvasol, hogy mondjuk valaha 40-50 év körül volt a várható élettartam, nem a halál idejét jelenti, az csak egy statisztikai átlag, amit a magas gyermekkori hajlandóság és más zord körülmények magyaráznak. De ettől egy idős ember ugyanúgy élhetett 80+ éves korig, sőt a krónikus betegségek nagy része inkább civilizációs betegség ;)

      • Az egyed élettartamát rengeteg minden meg tudja rövidíteni, egy rakás fertőzés parazita és egyéb dolog, amin higiéniával és más civilizációs eszközökkel felül lehet kerekedni.

        Civilizációs betegségek közé azokat lehet sorolni, amik ezek kiiktatásával kerülnek felszínre – azaz van időd elhízni, mozgásszervi betegséget összegrundolni, mert nem halsz éhen, nem visz el egy egyszerű fertőzés és nem esz meg a medve – de attól még kijönnek, mert a test nem tökéletes.

        Civilizációsnak mondjuk, mert előtte nem volt rá idő, vagy alkalom, hogy ez kifejlődhessen, nem is volt szelektáló erő – és ma meg pláne nem az.

        Az alapvető cél, az önző gén célja az, hogy szaporodjon és tovább éljen. Ha már az megvan, akkor a hordozó már nem érdekes. És ha belegondolunk, 80+ éves korra már többszörösen túl vagyunk ezen a kritériumon :)

        És igen, ebbe belegondolni nagyon szar dolog :)

  3. Ez nem csak az embernél gond, hanem pl. a kutyáknál is. Az ő szervezetük mondjuk 4-5 éves korra van “tervezve”, amit az ember mellett megháromszoroznak. Emiatt aztán 10 éves koruk körül csőstül jönnek a problémák. A vese, a máj. A rák, a kihulló fogak, stb…

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *