Már a szerelmet, szerelmest is nehéz pontosan meghatározni, de a barátot még nehezebb – hiszen a barát esetében nem erősíti a kapcsolatot a fizikai érintkezés. Mégis mi lehet az, amitől valakit barátnak tartunk, másokat meg cimborának, havernak?
Én valahol az őszinteség környékén kotorásznék, méghozzá a spontán őszinteségnél. A barát az, akivel egyszer már lefutottátok a kötelező köröket, esetleg játszmákkal is megspékelve, aztán rájöttetek, hogy nektek erre nincs szükségetek és utána már mindketten tisztán tudjátok magatokat adni. A barát az, akinek elmondhatod a negatív véleményedet is, mert tudja, hogy nem bántó szándékkal teszed. Hiszen az önigazoló, egót növelő köröket egyszer már lejátszottátok, nincs értelme odáig visszalépni. A barát egy kicsit olyan, mint te, mintha az egyéniséged kiterjesztése lenne: ahogy az agyadat sem szoktad korlátozni, hogy mire gondoljon, ugyanilyen spontán módon lehet bármiről beszélgetni egy baráttal, mindenféle alakoskodás nélkül. Nem kell katartikusan kitárulkozni – hiszen már eleve maximálisan nyitottak vagytok a másikra. Miközben – és ez a legszebb benne – egy másik ember, egy másik világ… egy másik mikrokozmosz.
2011. September 10. Saturday at 19:07
“A barátság egy lélek, mely két testben lakozik.”
— Arisztotelész
Nemreg olvastam ezt az idezetet es en is elgondolkodtam a baratsag lenyegen.
Elsosorban az foglalkoztatott, hogy miert nehezebb felnottkorban uj igaz baratra lelni. Arra jutottam, hogy elsosorban a kozos intenziv elmenyek, felfedezesek hianyoznak, amik katalizatorkent mukodnek, foleg a baratsag kialakulasanal. Fiatalkorban ezekbol sokkal tobb van es konnyebben osszekapcsoljak az embereket, de kesobb megritkulnak.
Es talan a postban emlitett oszinteseg is szerepet jatszik: ugy veszem eszre felnottkent kevesbe vagyunk (akarunk/merunk) oszintek lenni masokkal.
Esetleg van valakinek ellenkezo tapasztalata es gyakran alakulnak ki igaz baratsagok felnottek kozott is?
2011. September 14. Wednesday at 23:29
JoeP, nyaralsz, elhavazott a munka, vagy baj van? Szokatlan ez a négy napos szünet, csak úgy… :-(
2011. September 16. Friday at 13:10
Én úgy definiáltam, hogy az az, aki előtt le mersz vetkőzni meztelenre lelkileg.
2011. September 16. Friday at 15:17
Én még magam előtt is ritkán merek.
2011. September 16. Friday at 15:18
@meow: Megvagyok, külföldön voltam, holnap megint utazom, de hamarosan jönnek írások is.