Category: Világmegváltás

Te ne essél ebbe a hibába. Azaz ha találkozol valami tudományosnak látszó és egyébként frappáns magyarázattal, ne hidd el elsőre.

Itt van például egy régi olvasásélményem.

Kérdés: Mit írt Gibson a Bigend trilógiában a hüllőagyról?

ChatGPT said:
William Gibson Bigend-trilógiájában (amely a következő három regényből áll: Mintaminták (Pattern Recognition), Hajszálon függ (Spook Country), és Nulla történet (Zero History)) a “hüllőagy” kifejezés többször is előkerül, általában a döntéshozatal, a reklám és a marketing pszichológiai aspektusainak kontextusában.
A hüllőagy az agy ősi, primitív részére, a limbikus rendszerre és az agytörzsre utal, amely az alapvető túlélési ösztönöket, például a harcot, menekülést, étkezést és szaporodást irányítja. Gibson ezeket az ösztönöket összekapcsolja a modern fogyasztói társadalommal, ahol a reklámok és a marketing stratégiák gyakran célozzák meg ezeket a primitív érzelmeket, hogy befolyásolják az emberek viselkedését.
Példák és értelmezés:
– Marketing és manipuláció: Bigend, a trilógia központi alakja, egy marketingzseni, aki mélyen érti, hogyan lehet az emberek tudattalan döntéshozatalát manipulálni. Gibson Bigend karakterén keresztül vizsgálja, hogy a modern marketing miként használja ki a “hüllőagyat”, hogy rögtönzött, ösztönös reakciókat váltson ki a célközönségből.
– Félelem és kíváncsiság: A trilógiában többször előkerül, hogy az emberek hogyan reagálnak a bizonytalanságra vagy az ismeretlenre. A félelem és az izgalom – amelyek a limbikus rendszer által közvetített érzelmek – kulcsszerepet játszanak a karakterek motivációiban és a narratíva alakulásában.
– Kritika a technológiáról: Gibson bemutatja, hogy a technológia és a globalizáció által uralt világ hogyan erősíti fel ezeket a primitív ösztönöket. A hüllőagy működése különösen releváns a reklám és a manipuláció digitális eszközeivel kapcsolatban, ahol a vizuális impulzusok és az azonnali érzelmi reakciók dominálnak.

Magát a trilógiát nagyjából a 2000-es években olvastam és ez a hozzáállás különösen megmaradt bennem. Egy csomó mindent megmagyarázott és egy struktúrát tett a gondolkodásunk mechanizmusa mögé. Azóta sokszor használtam is ezt a hüllőagy-elméletet, mind a világnézetemben, mind a beszélgetéseim során.
Hiba volt.

Mi is ez?

ChatGPT said:
A “hüllőagy-elmélet”, vagyis a triune brain elmélete, Paul D. MacLean neurobiológus nevéhez fűződik, és az 1960-as években vált népszerűvé. Ez az elmélet az emberi agyat három rétegre osztja:
– Reptilián komplexum (hüllőagy): Az agytörzset és a bazális ganglionokat jelenti, amelyek az alapvető túlélési ösztönöket (harc, menekülés, szaporodás) irányítják.
– Limbikus rendszer: Az érzelmekkel és a tanulással kapcsolatos struktúrák, például az amigdala és a hippocampus.
– Neocortex: A legfejlettebb réteg, amely a racionális gondolkodásért, nyelvért és kreativitásért felelős.

Mostanában történnek dolgok és aktuális lett az elmélet, pontosabban a validálása. Imhol.

Az agyunk mélyén nem lakozik egy primitív hüllő.

A fenti cikk alaposan körbejárja a helyzetet. Összefoglalásnak megint a ChatGPT-t tudom idézni. (Mert a beszélgetés végére csak kivertem belőle.)

ChatGPT said:
A hüllőagy-elmélet nem állja meg a helyét a modern neurobiológiai kutatások tükrében, de hasznos metafora lehet az emberi viselkedés bizonyos aspektusainak megértéséhez. Ha azonban pontos képet akarunk kapni az agy működéséről, akkor a korszerűbb modellekre és kutatásokra kell támaszkodnunk.

És ha már itt járunk, egy kapcsolódó gondolat. Érdemes elgondolkodni ezen is.

A harmadik mítosz szerint az elme problémái (mentális betegségek) és a test betegségei (például szívbetegség) között világos választóvonal húzható. A mai napig alkalmazott elméletet, miszerint a test és az elme két világosan elválasztható dolog, Descartes tette népszerűvé a 17. században, és tulajdonképpen ezt alkalmazza a hagyományos gyógyászat is. Agykutatók azonban azt találták, hogy azon idegsejtek csoportja, ami rengeteg pszichológiai funkciót lát el (érzelmek, döntéshozás, erkölcsi ítélet, empátia) olyan testi funkciók szabályozásáért is felelős, mint a hormonok, szervek, vagy az immunrendszer. Amikor tehát szorító fájdalmat érzünk a mellkasunkban, akkor azt az agy lelki problémaként is interpretálhatja, ilyenkor pszichológushoz fordulunk, de testi betegségként is értelmezheti, ekkor pedig egy kardiológust keresünk fel. Szervi betegségek (szívbetegség például) okozhatnak olyan tüneteket, mint egy mentális betegség, illetve a lelki betegségek tünetei teljesen azonosak lehetnek egy szervi probléma tüneteivel.
Három elterjedt tévhit az agy működéséről

Mondják, hogy a kritikát el kell tudnunk elviselni. Ez úgy hangzik, mintha egy képesség lenne, melyet fejleszteni lehet.

Így is van, de a helyzet nem ennyire egyszerű. Az első képesség, melyet fejleszteni kell hozzá, az az, hogy meg tudjuk különböztetni egymástól a kritikát és a basztatást. Ez már csak azért is nehéz, mert kritikából alig van, míg az utóbbiból rengeteg, lásd a facebookot, vagy bármilyen, kommentelési lehetőséget biztosító webhelyet. A második képesség, melyet tényleg erősen fejlesztenünk kell, az az ignorálás. Eleve nem normális, hogy az ember egy nyilvános durva támadás után elnyomja az egóját, nem hagyja, hogy az reagáljon rá. Az, hogy ne menjünk le értéktelen emberek szintjére, az tudatos gondolkodás eredménye, az egó felhorgadása meg ösztönös. Fejlesztenünk kell az előbbit, hogy uralkodni tudjunk az utóbbin.

Itt eredetileg – évekkel ezelőtt – írtam egy nagyon hosszú írást erről az egészről, hogy mennyire túl van dimenzionálva ez a nyomorék labdarúgás, hogyan lehet az, hogy a fidesz már nem először karaktergyilkol le embert azzal, hogy nem a magyar csapatnak szurkol, vagy hogy nem ért a focihoz, és ezek a karaktergyilkolások ténylegesen működnek is, mintha a labdarúgás valami szent eszmévé alakult volna, szóval toltam az észt kifelé, amikor is szembejött velem egy mondat Hararitól.

“A nemzetek és vallások szteroidokat szedő futballklubok.”

Ennyi.

A test szövetségbe tömörült sejtek halmaza. A sejtek egymást segítve igyekeznek minél tovább fenntartani ezt a szövetséget. Az egészet pedig, legalábbis nagy vonalakban, az idegrendszer, az agy irányítja. Azt a módot, ahogy igyekszik fenntartani ezt a szövetséget, azt nevezzük léleknek. Amikor felborul a szövetség, azaz az ember meghal, a sejtek anyaga újrahasznosul, más szövetségekben. De a mód, ahogy az agy igyekezett lavírozni, megismerni a külvilágot, gyarapítani a tudását, a bölcsességét, igyekezett minél tovább egyben tartani a szövetséget, adni és cserébe kapni, azaz amit egyéniségnek érzékelt a többi szervezet, az végképp elveszett. Szép dolog a mikrokozmosz, csak éppen pillanatok alatt elfüstöl.
– Nyisd ki az ajtót!
– Kinyitottam.
– Nyikorog?
– Kurvára.
– Csukd be!
– Becsuktam.
– Nyikorog?
– Hajjaj. De most máképp.
– Oké. Vágd fel apróra és tüzeld el!
– Mondjuk, hogy megtettem.
– Jó. És akkor gondolkodj el, hová lett az ajtó speciális nyikorgása? Melyet csak az tudott?

Melyik változat felemelő és melyik lekicsinylő?

• Az ember olyan, mint egy katedrális.
• A katedrális olyan, mint az ember.