Day: June 11, 2008

Hangulatjelentés

Félórával ezelőtt érkeztem haza, bringával. Ledobtam a hátizsákot, kikaptam egy sört a hűtőből (nem fogyás céljából tekerünk), felkaptam a tabletpc-t és kiültem a teraszra. Abban a pillanatban megdörrent az ég, majd utána rögtön le is szakadt.
Imádom. Az eső hangját, az ázott föld szagát, a nedves szelet… ültem a védett teraszon, olvasgattam a leveleimet, a feedjeimet… kortyoltam egyet a sörömből… és nagyon jól éreztem magam.

Kaland az élet

Nem nagyon szoktam az Indexről linkelni, de ezt most érdemes. Budapest 10 legveszélyesebb kerékpáros kereszteződését mutatják be.
Mit mondjak… ismerem mindegyiket. A tízből kettő nekem napi rutin, másik kettő a fiamnak.
Így élünk.

A helyzet kulminálódik

Arról ugyan még sejtésem sincs, mire lesz ez jó, de folytatom a házi informatikai kalandok leírását. Ott hagytam abba, hogy magam számára is váratlanul feldobtam egy 64 bites Vistát a vasra. Eddig atomstabil. Olyannyira, hogy már be is regisztráltam, sőt, azóta az Sp1 is rákerült.
Még sőtebb… az előző hétvége a fiam számítógépére volt áldozva. (Őhozzá shiftelődött a régi számítógépem belseje.) Fúrtam, faragtam, reszeltem… de az XP-vel mindig belefutottam egy-egy nem várt hibába. Végiggondoltam… és azóta azon a gépen is Vista van. Oké, aero nincs, mert egy ezeréves szutyok nvidia kártya van benne… de az oprendszer gyönyörűen megy.

Illetve… tudnék mesélni. Pontosabban… pont azért írom ezt a cikket, hogy meséljek.

Kezdjük az enyémmel.
Először is, elfogyott az alkohol. Mármint az Alcohol nevű iso mountoló progi. Nincs. Elpárolgott. Rögtön utána Palik Laci is felsikoltot: De hová tűnt Daemon Hill Tools? Ugyanis az sem ment. Internet power, ezzel a találattal. Majdnem elkeserítő, szerencsére a MagicDisk nevű cucc minden feltételnek megfelelt, most is az van fent mindkét Vistán. Habár a cikk azt írja, hogy borzasztó nehéz telepíteni… nekem a next-next-finish technika tökéletesen működött.

És ha már dvd, sajna egy régi öreg harcostárstól kemény szívvel meg kellett válnom. Amióta az új lakásban vagyunk – és kicserélődött a gépem, a cédéíró szoftverem és az alapanyagok – sohasem tudtam, mi okozza, hogy olyan nagy számban nem sikerülnek a cédé/dévédé írások. Nos, a szoftver. Túlzottan nem akarok belemenni, tudomásom szerint Jani ezt a témát tervezi az első féléves írásának.
De van megoldás, okos, ügyes szoft. Aki olvas Plastikot, az már ismerheti.

Aztán jött a saját hülyeségem. Feltelepítettem a winampot – de úgy döntöttem, nem kell winamp agent. Mi a francnak egye a memóriát? Szépen felugrott, elmentem a zenekönyvtárba, jobbklatty… aztán semmi play winamp. Ejnyemár. Options, bepipa. Gép újraindít, megint nincs ott a winamp az explorer menüjében. Options – hát nincs bepipálva. Klatty. Kilép, visszalép… pipa nincs bent.
Itt kezdtem ideges lenni. Ennek a menüpontnak a hiánya felért egy gigászi tökönrúgással. Nekem 300 Gb-nyi mp3/flac anyagom van, többezer lemez. (Jórészt saját bakelitlemezek, kazetták, cédék bedigitalizálva, aztán egy csomó vásárolt anyag – és persze letöltött is.) Véres munkákkal töltött véres napokba került, mire mindezt anno fájl szinten elrendeztem. (Stílus – betű – előadó – lemezcím – számok: sorszám – dalcím.) Tekintve, hogy rendkívül sokféle forrásból jöttek a számok, bele sem mertem vágni, hogy magán az mp3-akon belül rázzam gatyába ezt a kupacot. Anélkül viszont sem a playlist, sem a musiclibrary megközelítés nem működik. De nem is kell, a fájlszintű nekem tökéletesen megfelel. Feltéve, hogy van winamp menü.
Utánaolvastam, kiderült, hogy a menübeépüléshez állandóan futnia kell a winamp agentnek. Egyrészt hatalmas kő esett le a szívemről, másrészt meg felhúztam az orrom: mekkora hülyeség már ez? No, winamp le, újra fel, de már agent is települ. Beállítom, kilépek… menüpont nincs. Csak sikoltozás. Mi a fene lehet még? Nem húzom az időt, uac. Hiába vagyok adminként belépve, a winampot adminként kell elindítanom, hogy meg is jegyezze ezt a beállítást.
Ismerkedünk.

Aztán jött a gyerek gépe. Kibelezés, visszarámolás, bekapcs – semmi. De úgy képzeld el, hogy még a prociventillátor sem moccant meg. Egyedül az alaplapi led kigyulladásából lehetett sejteni, hogy valami van. Hmm. Lecseréltem az alaplapot rögzítő csavarokat kisebb fejűekre, hátha valamelyik túllóg a szigetelő alátéten. Semmi. Csatlakozók, RAM-ok, IDE kábelek ellenőrzése, minden oké. Telefon Janinak. Ő sem látott még ilyet, de adott egy jó tippet: szedjek szét mindent deszkamodell szintre és nézzem meg, úgy működik-e. A szétszedés minden lépése után teszteltem, de nem röffent be. Deszkamodellként viszont igen. Aztán az összerakás minden lépése közben is ellenőriztem. Végig működött. Ugyanúgy raktam össze, ahogy előtte volt – csak most működött.
Utálom ezt a szakmát.

A gyerek gépénél a go/no-go döntést a Cod1 működése jelentette. Ha megy, maradhat a Vista. Ha nem, akkor viszlát.

Itt azért el kell mondanom, van a történetnek előzménye. A srácnak egy ezeréves nvidia kártyája van (440 GL?). Amíg nem nagyon játszott a gépén, addig nem is volt baj. De megvette(!) zsebpénzből a Cod1-et, és az beintett. Hogy ez a kártya nem tudja az opengl-t. Én meg felkaptam vizet, mert nekem úgy rémlett, hogy tudja. Driver check: a Microsoft szerint a legfrissebb. Gugli. És igen, egy helyen említik is a kártya tulajdonságai között az opengl ismeretét. Újabb keresés, immár driverre – és siker. Találtam egy ezeréves windows2000(!) drivert, amelyik a kártyához jött ki és a readme szerint támogatja az openglt-t. Telepítés. Sikoltozott, mint akit műf@sszal dugnak, de végül felment a driver. És beindult a Cod1. Ekkor hangzott el fiam szájából az ‘Isten vagy, Apa!’ kifejezés. Először.

Ebből kifolyólag Vista alatt az első check: grafikus kártya driver. Ránézésre szimpatikus: közölte, hogy a legfrissebb nvidia drivert tette alá. Cod indul, opengl error. Anyád. Megeszi-e a Vista a szutyok windows2000 grafikus drivert? Gyenge idegzetűek most forduljanak el. Megette. Habár itt már rekedtre sikoltozta magát – de a Cod elindult. IVA. Megint.

Végül felszórtam a törmeléket: java engine, flash player, shockwave player. Mind fel is ment, csak az utolsó nem. Hibát ugyan nem írt ki, csak éppen a teszt animáció sem futott le. Ránézésre feltelepült.
Nem írom le azt a félórát, amit ezzel a döggel kinlódtam – a megoldás: uac. Az Internet Explorert runasadminként kell indítani és utána rögtön Bob a bácsikánk.

Mint igazi ínyenc, a végére hagyom a legízletesebb falatokat.
VPN kliensek.
Nyilván az én gépemen, a 64 bites Vistán.
Nem most jöttem le a falvédőről, hallottam róla, hogy az utóbbi időkben a gyártók főbelövés terhe mellett megszűntették a kliensek közvetlen letöltésének a lehetőségét. Olyan kényelmes helyzetben vagyok, hogy a főnököm az egyik Checkpoint guru, gondoltam, szólok neki, hogy kell egy 64 bites Vista kliens. Visszaírta, hogy írjam meg a nevét.
Innentől indult be a hullámvasút. Tessék végigolvasni ezt a fórumot. Komolyan: igaz, négy oldal, igaz, durván egy évet fog át… de üde móka és kacagás az egész. Ez ugyanis egy hivatalos checkpoint fórum. A topikban két belső ember is megjelenik, az egyik Jonathan Lebowitsch az Access Products család Product Manager-e. Tehát nem csak üres fecsegésről van szó.
Illetve, mégis. A topik hangulata alapról indul, aztán fokozatosan erősödik crescendóvá… miközben a belső ember valami hihetetlen lazán próbálja kezelni a helyzetet. Az én kedvencem az volt, amikor 2007-ben közölte, hogy a megoldás idén, a 3. negyedévben várható. Aztán amikor 2008 tavaszán számon kérték rajta, közölte, hogy mit hőbörögnek, ő továbbra is fenntartja az állítását: a megoldás idén, a harmadik negyedévben várható. Gyönyörű.
Elképzelem, a fejlesztőik mit össze röhöghettek a topik olvastán. Ilyen bejegyzések, hogy ‘vegyék tudomásul, én CIO vagyok egy nagy cégnél, ahol van 4234 Checkpoint tűzfalunk. Ha nem jönnek ki azonnal egy 64 bites klienssel, akkor kibasszuk az egészet a szemétdombra és átállunk Cisco-ra’. És ilyen, meg hasonló dühös bejegyzésekből tucatszám.
Mivel mindkét kliens terén érintett vagyok (van ilyen ügyfél is, meg olyan ügyfél is), gondoltam, megnézem, mi a helyzet a másik vonalon. Cisco. Hivatalos oldal, FAQ.

Q. Does Cisco provide a VPN Client for Windows Vista?
A. At the time of writing (June 2007) Version 5 of the VPN Client is available for 32-bit Windows Vista. Support for 64-bit Windows Vista is not available at this time.

Érted? 2007 június. Azóta nem frissült a FAQ. És persze nincs 64 bites kliens.
Persze a Kelet-Euróban szocializálódott informatikus ebbe nem törődik bele. Nézzük meg a download oldalt, hátha csak a FAQ-ot felejtették el frissíteni.

Q. Where can I download the VPN Client software?
A. You must log in and possess a valid service contract in order to access the VPN Client software. VPN Client software can be downloaded from the Software Center (registered customers only) . If you do not have a valid service contract associated with your Cisco.com profile you cannot log in and download the VPN Client software.

Azaz, ha véletlenül megpróbálsz klienst letölteni tőlünk és nem tudod a jelszót, akkor lelövünk.
Természetesen itt is vannak fórumok, nagyjából ugyanazokkal a mókás hőbörgőkkel. A sok hülye naív köcsög azt hiszi, hogy ha megírja a gyártónak, hogy kib@szott nagy pofátlanság, mondhatni az ügyfelek nagyívű leszarása az, hogy egy immár lassan két éve a piacon lévő operációs rendszerre nem gyártanak klienst – az egyáltalán jelent valamit.
A fejlesztők valószínűleg egymás vállát verdesik röhögve: – Pereljetek be!
Oszt ennyi.

A ma estének már úgyis lőttek, ráérek sztorizni.
Egy időben egy nem túl nagy, de kőgazdag telefonos társaságnál dolgoztam rendszergazdaként. Mint minden ilyen cég, ez is vonzotta az idiótákat. Nem tudom, hogy van ez, de ha egy ilyen fejőstehén céghez bekerül egy, rögtön hozza a haverjait is, aztán rögtön bekoncentrálódik a hülyeség a vezetőségbe. No mindegy, egyszer megbíztak valakit, hogy alakítsa ki a cég arculatát. El is készült. Ahogy kell, megkaptuk a logót, a színeket, a fejléces papírokat, a sablonokat… mindent. Csakhogy… a designer cég rózsaszínű ködben lebegő, MacIntosh addikt művészpalántái azt felejtették el, hogy az általuk megálmodott Garamond betűtípus nem létezik a céges standard NT 3.51/4.0 munkaállomásokon. Cziki. Mit lehet csinálni? Vettünk a közértben egy font cédét. Durván 1 forint / font áron. Ezer font, ezer forint. A minőség? Ne tudd meg. De volt köztük Garamond, hát felnyomtuk az NT alá.
Igenám, de akkor már sokan dolgoztak otthon, saját gépen. Általában Windows 95 alatt. Mely ‘operációs rendszer’ már ismerte a Garamond betűtípust. Nyilván a két ‘ismeret’ köszönőviszonyban sem volt egymással. Az otthon megírt szövegek bantu rovásírással jelentek meg a munkahelyi gépeken és vica-versa. Kitört a balhé. Természetesen az Informatika volt a hibás.
Annyit még sohasem foglakoztam fontokkal, mint akkor. Azóta utálom az egészet, mint a szart. Ha rajtam állna, mindenki a Verdana-t használná. A francnak kell annyit cifrázni. Úgyis a tartalom a lényeg.
Na, mindegy. Többhetes kisérletezgetés, irodalmazás, telefonálgatás után oda kellett állnom Vezérigazgató Loránt elé.
– Nos, a helyzet az, hogy az általunk használt megoldás Windows NT 3.51 és 4.0 alatt nem támogatott a Microsoft részéről. Emiatt nem is foglalkoznak azzal, hogy ez miért akad össze az általuk más operációs rendszerben implementált Garamond betűtipussal – böktem ki.
Loránt egy ideig nézte maga előtt az íróasztalt, majd elhatározásra jutott.
– Akkor bepereljük a Microsoftot – nézett fel.
Láthatod, mi itt a végeken mennyivel megelőztük az EU-t.

Ugorjunk vissza a 64 bites VPN kliensekhez. Azt most már tudjuk, hogy nincsenek. De lesznek-e? Mi a cégek viziója?
A Checkpoint elképzelését már ismerjük. Idén, a harmadik negyedévben ki fog jönni két integrált kliens – egy vékony és egy vastag. A vízió roppant rugalmas, az ‘idén’ szócska miatt minden évben elsüthető.
Cisco? Ők úgy gondolják, hogy lóf@sz a seggedbe, miért vettél 64 bites klienst? Viziónak ez sem rossz. De azért felcsillantanak egy reménysugarat: Barátom, cseréld le a hardver eszközeidet Anyconnect kompatibilis eszközökre, akkor majd jöhetsz 64 bites klienssel. Egyébként mindkét termékkel kapcsolatban előkerül egy fizetős kliens, az NCP… de aztán meghal a fiú a NAT-on.
Ergo, a Cisco és Checkpoint fejlesztői bátran sörözgethetnek tovább, kiröhögve az ügyfeleket. Nincs alternatíva. Még akkor sem, ha azért a brand gyártók az elit kategóriába tartozó gépekre Vista64-et pakolnak (sok RAM, ugye). Mi történik? A CEO/CIO megkapja a méregdrága új laptopját… aztán nem tud belépni otthonról. Kurvára nem fogja érdekelni a műszaki háttér, oldják meg. Az a verzió, hogy ‘telepítsünk virtuális 32 bites XP-t, aztán tessék az alól dolgozni’… meglehetősen kényelmes, mert még a munkakönyvünkért sem kell elmennünk. Hozzánk vágják.

Tessék beperelni a Cisco-t. Vagy kihasználni a piaci rést.

Mindenesetre megnyugtató, hogy nem kell idegeskednem a gépen az Activecard driver miatt. Nem amiatt nem fog menni a VPN.