Nemszeretem munkák

Egyszer régen, télen vagy nyáron
Kirándulni ment három barát
Fogták egymás kezét
De nem tudták, hogy melyikük hülyébb

Én most rád gondolok, fogom a kezed
Így sétálunk, az erdőben, veled.

Két tevékenység van, melyekért nem vagyok túlzottan oda: az adóbevallás és a számítógép-szerelés. De azért van egy óriási különbség: adóbevallás közben Alvin és a Mókusok szól – és fogcsikorgatva fejezem be a munkát. A számítógép szerelése közben viszont 2. Műsor megy – és fülig érő szájjal vigyorgok, mire visszakerül az utolsó csavar is a helyére.

Olvasgatok

Például ezt a cikket. Különösen az első fele érdekes, a vége az már csak nettó siránkozás.

Mi is látszik ebből?
Nálunk két tényező akadályozza az előrejutást:

  • A csak kommunikáció szintjén reformpárti kormánypárt.
  • A minden reformkisérletet brutális hatékonysággal leverő ellenzék.

De látszik más is. A megoldás például nagyon fog fájni. Különösen annak a rétegnek, amelyik ma szociálisan hátrányos körülmények között él. (Akár valóban, akár kamuból.) El tudnánk képzelni olyat Magyarországon, hogy éhséglázadást katonai erővel leverő kormány? Lenne ám egyből rendőrterrorozás, akármelyik oldal is lépné meg. Ja, és az is sejthető, hogy ezeket a drasztikus lépéseket magát komolyan baloldalinak tartó párt nem engedhetné meg magának. Nem fér bele az eszmerendszerébe.
A türelem, meg a tűrőképesség viszont már elfogyott – pedig a ‘reform’ szót már ki sem lehet ejteni.

Attól tartok, az ‘újraélesztés’ sem hangzik sokkal jobban.