Nej kollégájánál vészesen elszaporodtak a leanderek. Szerencsére Imréék a vadállomány ritkítását kilövés helyett környezetbarát módon, ajándékozással gondolták megoldani.

Ma volt az örökbefogadás napja. Persze ne holmi pelenkás ujjcuclizókra gondolj, ezek bizony kifejlett, felnőtt példányok.

Nagyítás

Itt vannak felsorakozva a picikék. Mármint a rózsaszín virágúak. A fehérek eközben félrehúzódva álldogálltak, arisztokratikusan.

Nagyítás Nagyítás

Útrakészen. Habár úgy terveztük, hogy szép nagy leandereket válogatunk, de ekkorákra azért nem számítottunk. Rendesen alul lett méretezve az utánfutó… de valahogy megoldottuk. (Csak heveder legyen meg térerő.) És még rózsaszín rongyot sem kellett a vontatvány kilógó részére kötni.

Nagyítás Nagyítás

Ezek pedig már a megérkezés pillanatai. A leander család éppen az udvart veszi szemügyre, lányom pedig az utánfutót almozza a háttérben.

Nagyítás Nagyítás

Ez pedig a dolgozósarkom. Gondold el, milyen látvány lesz, amikor úgy istenigazából bedurrannak a virágai. (Mondjuk, aki írigykedik, annak megsúgom, hogy az ablakra nem lehet szúnyoghálót szerelni, bezárt ablaknál meg nincs levegő. De ez már egy másik történet.)

Nagyítás Nagyítás

A bal oldali kép címe: Macska leanderekkel. Valószínűleg sok ilyen lesz még, a fekete jól megy a rózsaszínhez. Jobb oldalt pedig a fehér leander látható, közvetlenül virágzás előtt. Ez még nem a végleges helye, egy kicsit meg kell majd metszeni előtte az ecetfát, hogy jusson neki elég napfény.

Nagyítás Nagyítás

Leandervirág hónaljból fotózva.

Nagyítás

Ez pedig egy abszolút élő felvétel. Most, miközben ezt a blogbejegyzést írom, ezt látom magam előtt. Eddig is szerettem esténként kiülni laptoppal a teraszra, de mostantól nem is tudom, mi fog visszakényszeríteni a házba.

Ps.
Orsinak üzenem, hogy ne is erőlködj, Kiscsillag. A legszebbeket már elhoztuk… :-))