Day: June 4, 2008

Ön táncoljon, Ön érezzen

Nincs a világon se jó, se rossz,
A gondolat maga teszi azzá

– Shakespeare: Hamlet –
Arany János ford.

Ezt a mottót csak azért, nehogy azt higyjük, mi találtuk fel a spanyolviaszkot.

Tegnap este hallgattam meg ismét Pajor Tamás ‘Önök érték’ lemezét. A Neurotic kazettákat nem kellett, itt van fejben az egész.
És úgy elgondolkodtam. Mi a jó és mi a rossz?

Biztos vagyok benne, hogy Tamás úgy gondolja, a Neurotic időkben a Gonoszt szolgálta. Tombolt, dühöngött éjszakánként, önpusztító életet élt, a “rockandroll, a sebesség megszállottja” volt. Aztán megtért, átállt a jó oldalra. És most térít. Egy szektánál.

Mi a jó és mi a rossz?

Meggyőződésem, hogy kívül rejtőző, minket irányító Istenben hinni csak a gyenge emberek számára menedék. Azok számára, akik minden instrukciót kívülről várnak, mert nem érzik, nem merik érezni, hogy Isten bennük van, csak figyelni kell a belső hangra. És ez az Isten egyáltalán nem olyan bigott, kenetteljes Isten… ez egy élőlény.
A szekták ezt ölik meg. Azt mondják, hidd el azt, amit mi mondunk, ölj meg magadban minden alternatív gondolkodást. Nyilván a közlés módja, a külsőségek erre erősen rásegítenek… és a gyenge, bizonytalan emberek boldogan sodródnak be a csapatba. A prédikátoraik agyával gondolkodnak, a sajátjuk helyett.
Ezt a toborzást segíti most Tamás is. Valószínűleg állandóan megvolt benne a vágy a jó cselekedetekre, de korábban nem találta az utat, hogyan tehetné ezt meg. Tipikus útkereső frusztráltként dühöngött. Aztán találkozott valakivel, és most boldogan eteti magában a jóra való vágyat.
Csakhogy ezzel elveszi a lehetőséget a bizonytalan emberektől. Elveszi azt a lehetőséget, hogy maguktól találjanak rá a belső megnyugvásukra, a belső Istenükre. Igaz, ez nem olyan sima út, mint amilyet a szekták kínálnak. Lehet, először le kell menni a pokolra. Lehet, nem is mindenkinek sikerül visszajönni. De ha megvan az emberben a jó iránti vágy, akkor visszatalál. És ez az út visz a független, felnőtt gondolkodáshoz.

Mi a jó és mi a rossz?

Már írtam korábban arról, hogy szerintem nincs olyan, hogy objektív jó és objektív rossz: olyan van, hogy szubjektív jobb és szubjektív rosszabb. A fenti kérdésben úgy vélem, Tamás akkor ment jobb irányba, amikor a Neurotic időszakban a saját vívódásairól írt megdöbbentően őszinte dalokat. És most megy rosszabba, amikor a saját megtérését próbálja másokra is rábeszélni. (Tudom, ha azt folytatta volna, már elégett volna. Nem a megtérése zavar… hanem a térítése.)

ps.
Csak hogy egyértelműbb legyek: nekem az egyház is szekta.