Megint írnom kell. Ami nem baj. A baj az, hogy így vasárnap délután elpilledtem, nem sok kedvem van hozzá. Lesétáltam, ittam egy kávét. És egyből felpörgött az agyam.
Például beugrott, mennyire hasonlít két jelenet, két különböző filmben. Amikor a Csinibabában a volt ávós, a felesége és a szolgálatban lévő rendőrnő bepálinkázva pancsolnak a szökőkútban, az gyakorlatilag ugyanazt üzente, mint a Kutya Éji Dalában az a jelenet, amikor a rendőr és a határőr részegen elkötött egy motorcsónakot és a Parlament meg a Vár előtt a Dunában fel-alá száguldozva üvöltözték, hogy “I can’t get no satisfaction!”.