Category: Műértés

Szép gyári nap
Brigádverseny volt a kultúrban
Szép Sáriban
Én a haszonkulcsom bent hagytam
Haszon feküdtünk a kultúr padlaján
Fájt nekünk a váll-alat/t/
Párttitkárunk értette a Népszavát
És szánkba adta a demokráciát

Szép gyári nap
Holnap én leszek a másnapos
A sok dumából
Nekem csak a sör a világos
Túlórában fényes jövônk építem
Arccal a vasút felé
Visszanézni én már régen nem merek
A széles nyomtáv – elvakít

Szép gyári nap
Végre kedvem támadt dolgozni
És a brigádnak
Gyorsan leszaladtam bort hozni

– Neoprimitív, 1980!!!!! –

Végre, valaki – Zach Weinersmith – megadta a lökést, hogy elmondhassam, miért tartom a kreativitás halálának a haikukat. Oké, nem mindet, de a legtöbbet.

Nem tudom. Érthető? Vagy magyarázzam?

Na jó, egy kicsit. A haiku egy ritmus. 5-7-5 szótag, három sorban, néhány hangsúlyozási szabállyal. És egyszerűen ez a ritmus mindent elad, de szószerint. Bármit, bármekkora értelmetlen szöveget odarakhatsz, ha betartod a ritmusképletet, úgy fog hangozni, mintha valami nagyon mély költemény lenne. Hidd el, tudom, valamikor én is írtam egy csomó haikut, de én paródiaként, informatikai cikkek elé. Aztán még ezek a paródiák is olyan mélyértelműnek tűntek. Mint ahogy a fenti ábrán a haikugenerátor által röptében alkotott mű.

PS1.
A félreértések elkerülése végett közlöm, hogy nem, nem dobtam ki a teljes haikuirodalmat. Vannak jó haikuk is. Egyszerűen csak figyelni kell olvasás közben, hogy a pár szóval felvázolt kép megmozgat-e odabent belül valamit, vagy csak a ritmus dolgozik.

PS2.
Vegyük észre, hogy Zach belerakott a rajzba egy csavart is. Az automatája 5-8 kezdés után is haiku-gyanúsnak vette a szöveget és lezárta egy költői 5-ös sorral. Pedig ez 18 szótag.

Van ez az 1978-as népszerű cseh dalocska Józsiról, a mocsári szörnyről. Aki nem ismeri, azonnal nézze meg, jellemfejlődés szempontjából kihagyhatatlan.

A dalocska élte a saját, meghitt, lokális életét. Feldolgozták egy kedves animációban (külön érdekesség a Miler-féle Vakond és a Lada-féle Svejk stílusok keveredése, Ferenc József legyek által leszart képe a falon extra bónusz), egy operában váratlanul ráváltottak a művészek (a jobb szélen álló karmester még a mozgást is hozta), illetve készült róla dokumentumfilm, melyben feltűnik Putyin, a mocsári szörny is. Sőt, valaki kikevert egy ukrán változatot, de ennek se füle, se farka, egy létező rajzfilmből vágtak ki részleteket és keverték alá a zenét. Ebben a változatban sajnálatos módon egy gramm Józsi sincs, de ukrán valóság bőven. Illetve egyik kedvenc orosz bulizenekarom, a Szelo i Ljugyi is feldolgozta a dalt, méghozzá erősen utalva a korábbi vizuális jegyekre. Csak éppen kétszeres sebességgel. Említsük még meg a budejovicei fiúk 2023-as feldolgozását, aztán a hasonló stílusú, de gyerekkórust is használó változatot (ebben érdekesség, hogy miután leszórták Józsit trágyával, a szilvapálinkától gyorsan magához tért), illetve ezt a valós tótisztításról szóló dokumentumfilmet. Nem, még nincs vége, van itt egy Paint animáció, egy gyerekekkel eljátszott jelenet, egy turbó verzió valami tehetségkutatóból… végül egy 2016-os remake. (Bár úgy tűnik, ez valami spéci műfaj lehet, mert itt van egy nagyon hasonló előadás 2018-ból.) A legvégére pedig időutazás maradt: Ivan Mladek és az eredeti csapat, hát, nem kicsit megöredve adják elő 2010-ben az ominózus dalt, illetve 2013-ban Lengyelországban, a lengyel változat előadóival együtt, tulajdonképpen két nyelven buliznak egy szinpadon, lányok included. (A szakállas háttértáncos itt már nem Ivo Pešák, ő 2011-ben elhunyt.)

Aztán a dalocskát felfedezte a nagyvilág és tálcán nyújtotta át a mesterséges intelligenciának. Számolatlanul jöttek ki a különböző együttesek stílusát felvevő feldolgozások. Itt van egy csokor ezekből. Biztos, hogy nem az összes, ezek csak azok, amelyeket a dicsőséges Algoritmus dobált fel számomra. Fogalmam sincs, milyen véleménye lehet rólam, de legalább a fingós videókat már elengedte.

Black Sabbath
Blind Guardian
Credence Clearwater Revival
Deep Purple
Judas Priest
Kalmah
Korpiklaani
Powerwolf
Sabaton
Techno Powerwolf
The Doors

Hát, mi ez, ha nem a világhír? Mondom mindezt annak tudatában, hogy a múltkori írásomba már beraktam egy videót, illusztrálandó, hogy manapság egyáltalán nem atomfizika tetszőleges dallamot más zenekarral/énekessel előadatni, feltéve, hogy megvan hozzá a jellemző hangmintájuk. Ez alapján még várható pár tucat feldolgozás Józsiból is. A világhír nem is ez, hanem hogy hirtelen felkapták a dalt és láttak fantáziát a feldolgozásában.

[Update]

De ha már világhír. A fentieken kívül van itt még Metallica is, de ez kivételesen nem mesterséges intelligencia, hanem a zenekar tényleg elpötyögte a dalt a prágai koncertjén. Említsük még meg a Green Dog feldolgozását, illetve Berny & Kiese metál verzióját is. Akinek mindez nem elég, itt van egy portugál változat (Jorge Bagre), erről készült egy meglehetősen béna – karaoke – animáció is.

Ja, utólag vettem észre, hogy a Youtube letiltotta a korábbi írás videóját. Most nincs időm újat kitúrni(1), de kárpótlásul legyen itt a következő – stilszerűen Józsiról szóló – AI feldolgozás, ahol a képernyőn látszik az a szkript is, melyet megetettek a Suno AI-val.

[PS]
Basszus, mire összeállítottam ezt az írást, akkora dallamtapadást kaptam, hogy egy hónapig sem fog elmúlni.

A dél-cseh bringás videóban van egy részlet, amikor egy dombról zúzunk lefelé, miközben viharos szél próbál meg lesöpörni a bringaútról. Vágáskor nekem egyből Kate Bush dala jutott eszembe, a Wuthering Heights és abból vágtam be egy részletet a száguldás alá.

Aztán amikor két ünnep között néztük a családdal (nem szoktam őket ilyesmivel kínozni, de mivel ezen a kiránduláson mindenki ott volt, együtt néztük meg), nos, akkor eszembe jutott, hogy vajon hány embernek esett le, hogy mi köze lehet ennek a zenének a képhez?

Nézzük először szószerint. A Wuthering Heights konkrétan azt jelenti, hogy az Ordító Szelek Dombja. Ez egyben egy híres regény címe is, magyarul Üvöltő Szelek címmel jelent meg, az írója Emily Bronte. Kifejezetten nagy regénynek számít, nem csak a tartalma miatt, hanem a korát jelentősen meghaladó írói eszközök alkalmazása miatt is. Ezekről most nem akarok sokat írni, a tartalmát viszont muszáj lesz nagyon röviden ismertetnem. Van ez a Wuthering Heights nevű birtok, ahol él egy apa és két gyereke: egy fiú (Hindley) és egy lány (Catherine). Később befogadnak a családba egy utcagyereket is, ő Heathcliff. Hindley megutálja, Catherine megszereti. A gyerekkori barátságból szerelem lesz. Az apa meghal, Hindley lesz a családfő és Heathcliff-et szolgasorba száműzi. Catherine ezek után nem sok jövőt lát a kapcsolatban, hozzámegy a szomszéd birtok örököséhez, Heathcliff pedig elmenekül. Évekkel később tér vissza, immár gazdagon, hogy bosszút álljon elüldözőin. Ez nagyjából sikerül is neki, de túllő a célon: Catherine nem bírja a nyomást, belebetegszik, meghal. Innentől viszont Hethcliff-en tör ki apránként az őrület, állandóan Catherine szellemét látja a Wuthering Heights falai között, végül az őrület őt is elviszi.
(Érdemes megemlíteni a fordító bátorságát. Úgy döntött, hogy ugyanazt a kifejezést – Wuthering Heights – kétféleképpen fordítja, ugyanis rájött, hogy a könyvben a Wuthering Heights az ugyan egy helységnév – Szelesdomb, Zúgóbérc – de a címben a helységnév eredetének – Üvöltő Szelek – kell szerepelnie, mert itt nem a helységnévről van szó, hanem a történet dinamikájáról.)

Az irodalomórának vége.

Oké. De mi köze van ennek az egésznek Böhmerwald lankáihoz? Nem sok. Azon kívül, hogy egy dombról lezúdulva, miközben szelek üvöltöttek, nekem a Kate Bush zene ugrott be.

Ezek után nézzük meg, hogy mi köze van Kate Bushnak az Üvöltő Szelek című regényhez? Sok. Nagyon sok.

Kate Bush 1978-ban debütált a Kick Inside című lemezével. Aki olvasó akkor már létezett és nem spermiumként, emlékezzen vissza. 1978. Milyen zenék voltak akkoriban? Tánc. Úgynevezett tánzenék, nagyzenekari kisérettel. De hagyjuk Magyarországot, mi volt a nagyviágban? A Rolling Stones már túl volt a csúcson, a Beatles pedig régesrég megszűnt. A punk bontogatta szárnyait. Hol volt ekkor a new wave? A punk kategórián belül. (Vicces, de egy időben a Ramonest is a new wave-be sorolták.) Majd csak a nyolcvanas évek elején válik ki belőle. Persze korai kisérletezők ekkor is voltak (pl. Police, Talking Heads), de az egész new wave még sehol sem volt. És ekkor jött ki Kate Bush az új hullámot jelentősen meghatározó lemezével. Teljesen ismeretlen énekstílus, teljesen ismeretlen hangzás. Földöntúli üveghangok csilingeltek az énekében. (Körbenéztem a Youtube-on, operaénekesnők próbálták elénekelni a dalait, mérsékelt eredménnyel.) Nem voltam ott, nem tudom biztosan, de elég erős tipp a részemről, hogy amikor kerestek ehhez a stílushoz énektémákat, viszonylag hamar beugorhatott a Wuthering Heights. Az angol kultúrkör kiemelkedő része és ott van benne a vég, amikor Catherine addig kísérti Heathcliff-et, amíg az beleőrül. Egy kisértet. Aki csábító üveghangon énekel.

A fenti videóból elég jól meg lehet érteni a helyzetet. De ha a szövegből nem lett volna egyértelmű, Kate el is táncolta. Nem is akárhogyan.

Az első tánc stúdióban történt. Kate fehérben, hogy még kisértetiesebb legyen. Ijesztő.

A második táncot szabadban vették fel. Kate piros ruhát visel, mely nem igazán illik egy szellemhez, a tánca bár hajlékonyabb, de a videóban nincs benne az előző felvétel elmosódós/átmosodós technikája, kevésbé szellemszerű.

Érdekes módon mégis az utóbbi lett népszerűbb. Mit népszerűbb? Egy komplett őrület.

Tisztázzuk, mit értettem “őrület” kifejezésen? Ezt: The Most Wuthering Heights Day Ever. A történet előzménye, hogy 2013-ban Brightonban a Brighton Fringe keretén belül néhány lelkes amatőr előadta az ún. ‘Shambush’s The Ultimate Kate Bush Experience’ produkciót, azaz csoportosan eltáncolták a második videón látható táncot. Akkora siker lett, hogy innentől kezdve minden évben, a világ különböző tájain gyűlnek össze emberek ugyanazon a napon, hogy csoportosan eltáncolják ezt a számot. Honnan ismerik a lépéseket? Vannak oktatóvideók, méghozzá nem is egy.
A performanszok pedig… órákig el lehet bogarászni köztük. Elképesztő figurák vannak. Kopasz, vastagon szakállas kövér hapsik. Mázsás nők. Öregek, fiatalok. Mind piros női ruhában. Csövesek. Hipszterek. Kisgyerekek. Buddhista szerzetes. Volt, ahol hatalmas tömeg táncolt, volt, ahol csak páran.

Egy kis ízelítő (tényleg csak az, valójában tele van a Youtube ilyesmi felvételekkel):
Wuthering Heights Day – Folkestone 2019
Wuthering Heights Day Sydney Park 2022
The Most Wuthering Heights Day Ever 2023
The Most Wuthering Heights Day Ever – Munich
The Most Wuthering Heights Day Ever – Canberra 2023
The Most Wuthering Heights Day Ever in Berlin 20230729
The Most Wuthering Heights Day Ever – Edinburgh 2021
The Most Wuthering Heights Day Ever in Greenfield, MA-07.30.23
The Most Wuthering Heights Day Ever – Tartu 2022 (WTF?)

Csak szólok, hogy Budapest eddig még nem csatlakozott.

Ha az ember nyitott szemmel jár, elég érdekes dolgokat talál. Vegyük például ezt a nyúlfarknyi részletet a Shrekből. Ha magyarul nézzük meg, leginkább nem értjük, de aztán legyintünk rá és megyünk tovább. Nagy Lepény? A Kerekerdő közepén? Mi a francról beszélnek ezek?

Pedig…

De bemelegítésnek kezdjük egy másik aprósággal. Amikor Farquaad nagyúr megfenyegeti a Mézeskalácsembert, az nagy bátran szembeköpi és rákiált, hogy “Eat Me!”. Na, én meg itt nyeltem félre. Amikor 2004-ben írtam azt a szlengmagyarázó könyvet, ez a kifejezés külön szerepelt benne. Nagyjából arról szól, hogy az egyik ember arra szólítja fel a másikat, hogy az megalázó módon dolgozzon a szájával a felszólító ember genitáliáin. Azaz a ‘kapd be a f@… ‘ nem igazán pontos fordítás, mert attól függően, hogy milyen nemű ember mondja, jelentheti azt is, hogy “nyald ki a p@…”. De bármelyik értelmezést is vesszük alapul, mindenképpen meglepő, hogy ez a kifejezés egy gyerekeknek készült animációs filmben szerepel. Persze van menekülőútvonal, hiszen a felszólítást egy Mézeskalács figura mondja, szószerint meg azt jelenti, hogy “Egyél meg!”, szóval lehetne így is érteni, de a fenti szituációban ki a fene értené így? Ehhez képest érdekes, hogy a fordító mit kinlódott ki. A Kapdbe! nem lenne igazán jó, hiszen nincs menekülőút, ez egyértelműan csúnya kifejezés. (Bár amilyen magyar szinkronok vannak, a South Parkba ezerszer cifrábbak is belekerültek.) Ha meg azt mondatják a figurával, hogy “Egyél meg!”, nos azt meg senki sem értené. Végül az lett, hogy “Kapjál be!”, ami annyira nem rossz, de közel sincs az eredetihez.

De az igazán érdekes dolgok a vallatásnál jönnek elő. Például ez a szövegrészlet:

Do you know the muffin man?
The muffin man, the muffin man!?

Yes, I know the muffin man…
The muffin man? The muffin man!
Yes, I know the muffin man,
Who lives on Drury Lane.

Nem biztos, hogy minden olvasót angol nyelvterületen ringatott dajkája a bölcsőben, szóval iderakom ezt a videót.

Azaz az a párbeszéd, amely Farquaad nagyúr és a Mézeskalácsember között hangzott el, az valójában egy gyerekdal szövege. Pontosabban, nem is gyerekdal, hanem ún. nursery rhyme, olyan, látszólag értelmetlen dalocska, melyet csecsemőknek szoktak dúdolni, hogy elaludjanak. Látszólag. Külön érdekes világ elmélyedni ezekben a bölcsődalokban, a legtöbbnek horrorisztikus gyökere van. (Vagy nem is?) Azt, hogy a Muffin Man dalocska honnan jött, ez a videó próbálja kinyomozni, pontosabban ez az egyetlen komolyan vehető, ugyan van olyan, amely a végén bevallja, hogy kamuzott, de van olyan is, amelyikben a pacák minden ok nélkül fantáziál rémtörténeteket. Létezik wikipedia cikk is, de nem igazán ás mélyre.

Most vessük össze az angol nyelvű részletet a magyarral. Látható, hogy itt a fordító egyből katapultált, meg sem próbálta áthidalni valahogy a nehézségeket. Aztán legyintett, jó lesz ez így is.
Nagy Lepény. Kerekerdő. Eat me.