Hazafelé sétáltam az erdőn keresztül. Hirtelen zajt hallottam az aljnövényzet felől. Gondoltam is, hogy biztos valami madár – de azért megálltam leskelődni. Először csak a kurva nagy füleket vettem észre, majd a teljes nyulat. De még milyen nyulat! Nem ám az a bolyhos fehér húsvéti fajta volt, de nem ám. Ha szembetalálkoztam volna vele az erdőben, bizisten megijedtem volna. Olyan német juhász méretű volt, bazi nagy és egyáltalán nem látszott ijedtnek. Végül elszökdécselt.
Kicsit később napozó gyíkot riasztottam fel az ösvényen.
Imádom ezt a környéket.
2007. April 23. Monday at 23:30
Biztos hogy nyúl volt? :)
Főiskola felé, egy bazi nagy szántóföld mellett elrobogva hangzott el a vonaton következő párbeszéd:
– Nézzétek őzike!
– De, Viki! Ez egy nyúl!
– Bocs, csak azt hittem, hogy nagyon messze van…
2007. April 24. Tuesday at 06:34
Persze. :) Kb. 15 méterre volt tőlem és elég sokáig tudtam követni a szememmel, amikor elugrándozott.
Habár lehetett űrlény is…
2007. April 24. Tuesday at 12:02
És nem volt előtte vagy mögötte szörny? :)
2007. April 24. Tuesday at 12:42
Amelyik szinkronban ugrándozott vele? :) Nem, nem volt. Sőt, lovagi páncéldarabokat sem láttam.