Káosz: 9. nap

Ez a 11 órás alvás határozottan jót tett. Mondjuk, ha le tudnám írni, amit álmodtam… nem semmi pszichedelikus cucc lenne. Felváltva rázott a hideg és öntött el a veríték. De reggelre lenyugodtam. A láz, a hidegrázás, a bágyadtság elmúlt, a hasmenés megmaradt. Nem baj, legfeljebb böjtölök. Húsvétkor. Vicces.
A lényeg, hogy már egyáltalán nem érzem reménytelennek ezt az egészet. Nej letette a nagyesküt, hogy hétfő estére készen lesznek a régi lakással. Én is kiszaladtam, megszereltem mindent, amit nekem kellett. A konyhabútorokkal még szívok ugyan, de átütemeztük a jövő hetet: kedden fejezi be a burkoló a munkát (beleértve a festést is) – és nem szerdára hívjuk a vizeseket, hanem csütörtökre. Szerdán pedig lesz idő minden szekrényt alaposan beállítani.
Most már csak a munkahelyi dolgokat kellene elrendeznem – de valahogy az is meglesz.