Itt élünk

Tudni kell, hogy az MVP címhez mindenféle apróságok is járnak. És persze adminisztratív munkák.
Az egyik ilyen gesztus, hogy kaptam valamennyi ticketet, melyet az MS webáruházában lehetett elköltenem. Ezt gyorsan le is zavartam. Értesítettek, hogy a csomagot az UPS fogja kiszállítani, minden költséget a Microsoft vállal magára.
Ezek után kaptam egy emailt az ups.hu-tól, hogy töltsek ki egy vámkezelési nyilatkozatot. Mivel nekem kínaiul volt, felhívtam az ügyintézőt, segítsen már. Mentünk sorról sorra és amikor a kiszállítás módjához értünk, azt mondta, hogy a ‘futár’ opció azt jelenti, hogy kijön a futár, kifizetem neki a vámot és átadja a csomagot.
– Kedves, ez egy olyan csomag, ahol a feladó átvállalta a költségeket – búgtam a telefonba.
– Hát, a feladásnál tényleg ott van a DDP, de a feladó nem kötött velünk kezelési megbízást.
– Oké – kezdtem elveszíteni a fonalat – mennyi lesz a vám?
– Azt mondja… tizenháromezer forint.
– Micsoda? – sikoltottam – Akkor ki ne hozzák a csomagot!
Aztán megkérdeztem tapasztaltabb MVP-ket, azt mondták, ezt mindegyik szállító eljátssza, nem kell velük foglalkozni. Kitöltöttem a megbízást, elküldtem emailben, beleírtam ló betűkkel, hogy nem fogok fizetni. Végül felhívtam az ügyintézőt, hogy mégis kérem a csomagot. Egyelőre itt tartunk.
Közben kaptam egy másik értesítést, hogy megjött a Welcome Kit is. Ezt a változatosság kedvéért a DHL szállította. Ők is küldték a vámkezelési megbízást, hasonló ‘futárnak fizetek’ opcióval. Velük már nem szórakoztam, ráírtam a papírra is, meg az emailbe is bazi nagy betűkkel, hogy DDP. Az akció meghatotta őket, simán ki is hozták.
Ebben volt a titoktartási nyilatkozat is, melyet aláírás – és elolvasás :) – után vissza kell küldeni. Adtak hozzá válaszborítékot. Rajta kétcentis betűkkel, hogy ‘International Payment Free’. A bélyeg helyén ugyanez, egy kicsit részletesebben: ‘Nem, ide ne ragasszál semmilyen bélyeget, nem kell!’
Aláírtam a nyilatkozatot, becsomagoltam, irány a Posta.
– Tudja, hogy ezért fizetni kell? – kérdezett vissza a postás hölgy.
– Ne hülyéskedjen már. Oda van írva, hogy nemzetközileg ingyenes – szinkrontolmácsoltam gyorsan.
– Az engem nem érdekel. Nálunk fizetni kell.
– Miért?
Felállt, elment hátra és hozott egy cetlit. Egy cégnév volt rajta.
– Nekünk egyedül ezzel a német céggel van szerződésünk. Mindenki másnak – mutatott rá a Microsoft nevére – fizetni kell.
– Oké, fizetek! – ordítottam fel – sőt, ha hoz egy papírt, hogy tartásdíjat kell fizetnem Önnek, azt is vállalom!
– Ne ordítson! Nem kötelező feladnia a levelet!
– De én akarom! Kifizetem, ha addig élek is!
– Légiposta lesz vagy sima?
A borítékon másfélcentis betűkkel állt, hogy ‘Par Avion’.
– Jó lesz simán.
Csak kivárják valahogy. Van még rá ötven napom. Remélhetőleg ennyi idő elég lesz a magyar postásnak, hogy átússza az óceánt.

One thought on “Itt élünk

  1. Nálam a DHL-nek eszébe se jutott, hogy fizetnem kellene. Felhívott a nő, és azt mondta, hogy töltsem ki a papirokat. Tudja, hogy az van ráírva, hogy fizetni kell, de ne foglalkozzak vele. Meg is kaptam mire hazaértem a nyaralásból :-)

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *