Szabó Rozália

Jó hír, hogy most már sem Szabó Rozáliát, sem a Flór Ferenc utcai fákat nem bassza agyon a villám, legalábis a távvezetékből kicsapó áram formájában nem.
De ezzel vége is a jó híreknek.

Az utóbbi napokban kijöttek – feltehetően az ELMÜ-ÉMÁSz megbízásából – emberek és nekiálltak meglehetősen durván lecsonkolni a távvezeték közelében lévő fákat.
Ami valahol rendben van. Az Elmünek kötelessége karbantartania az elektromos távvezetékek környezetét. Nem értek hozzá, azt olvastam a fórumokon, hogy ez egy szigeteletlen, közepes feszültségű vezeték, melyhez belterületen 2,5 méteres távolságon belül nem lehet semmilyen növényzet. (A munkásemberek 3 métert mondtak.)
Oké.

De. Elképesztő, mennyire barbár munkát végeztek. Én sarkon lakom, pont itt kanyarodik a vezeték is. Tavaly a másik utca felől vágták meg a hársfákat, már akkor is bicskanyitogató módon. Az hagyján, hogy a hatalmas fákból szánalmas csonkok maradtak, de munka közben kitapostak egy tűztövis bokrot, a leeső karvastagságú ágak pedig megsemmisítettek egy aranyesőt. Két ilyen nagy ág ráesett a lugas tetejére. Ezeket lazán otthagyták. Úgy vonszoltam le mindet róla, majd cipeltem ki az utcára.
Most sem voltak sokkal finomabbak.
Hogy érthető legyek, egy kicsit mélyebben kell belemennem.
A távvezeték olyan 10 méter magasan megy. Azaz a fákat olyan 6-7 méter magasságban kellett volna megmetszeni. Van kosaras autójuk, de ide, mielénk nem jött ki. Helyette volt két krapek, egy meghosszabbított nyelű motoros fűrésszel. Az egész miskulancia 2 méter hosszú volt, csípőben – a földtől 1 méterre – támasztották meg, azaz olyan 3 méter magasságig érhettek fel. Tehát ebben a magasságban vágtak. Nem foglalkozva azzal, hogy így metszés helyett csonkra vágnak fákat. Megvan ez is, ki van pipálva. Mehetünk haza. Növény, növény, kit érdekel.

Volt egy gyönyörű, ősszel színpompás juharfánk, hatalmas lombbal. Olyan 10 méter magas lehetett, a felső ágvégek éppen kezdték elérni a vezetéket.

Nos, ebből a fából gyakorlatilag csak egy 3 méter magas csonk maradt. Előtte a vezetékig ért, nagyjából szabályos kör alakú lombja volt. A képen látszik, hogy gallyazás után csak a piros karikával jelölt csonkok maradtak belőle. Ha egy órával korábban is lőttem volna fényképet, ugyaninnen, az emeleti hálószobából, akkor csak a juharfa töltötte volna be a képet.

Arról már nem is beszélek, hogy tőből kicsaptak egy 3 méter magas lila cserszömörce bokrot. Hogy hozzáférjenek a villanyoszlophoz. Ugyanaz a beleszarós tempó: lehetett volna finomkodni, hogy csak az ágait vágják le, persze, lehetett volna… de minek? Ment az egész cserje.

Mondanom sem kell, remekül időzítettek. Jelenleg az utca egy puskaporos hordó az önkormányzat szarakodása miatt, erre ezek idejönnek és a szokott tempójukban, azaz durván, lélektelenül, a kelleténél jóval nagyobbakat vágva kezdték irtani a zöldfelületet. Bravó.
(Jelzem, amilyen most a hangulat errefelé, az sem kizárt, hogy az önkormányzat szólt át az Elmünek, pusztán csak kicsinyes bosszúból, hogy jöjjenek már ki egy kicsit vezetéket karbantartani. 13,5 éve lakok itt, a Flór Ferenc utcában még sohasem volt ilyen. A mellettünk lévő másik utcában is csak azért, mert lakossági bejelentést kaptak szikrázó vezetékekről.)

1 Comment

  1. Ez amúgy mindenhol így megy az országban. Ha a fa tulaja nem intézi maga, akkor durván alávágnak.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

© 2020 MiVanVelem

Theme by Anders NorénUp ↑