Category: Itt-Élünk

Erdő

Hogy ne csak a negatív jellegű történésekről írjak. A Pilisi Erdőgazdaság olyat csinált, amilyet eddig még soha: betartotta az igéretét. Azt igérték, hogy a kivágott fák helyére új, őshonos fákat ültetnek.

Kicsit vicces ez az ‘őshonos’ fa felemlegetése. Ez az erdő, a teljes déli-keleti védőzónával együtt, a XIX. században lett telepítve, azért, hogy megfogja az alföldi homokot, ne legyen tele vele Budapest. Na most egy 150 éve telepített, védelmi célú erdőnél nem igazán értelmezhető az őshonos kifejezés.

Persze ettől még nagyjából érthető, miről beszélünk. Az akác egy gyanús fa, rövidtávon megköti ugyan a talajt, de hosszú távon már károkat okoz. Mindenki jobban örülne egy tölgy, cser, nyár, kőris erdőnek. Vannak ilyen fáink is persze, de a zöm akác, illetve feketefenyő. Eddig az volt, hogy az erdőgazdaság kopárra irtott egy-egy erdőrészt… aztán úgy is hagyták. Az akác már csak olyan, hogy újra kihajt. Igaz, ekkor már nem fák lesznek belőle, hanem elvadult bozótos, de az is betakarítható. Egyetlenegyszer fordult elő olyan, hogy kiirtottak egy nagyobb fenyvest és a helyére fákat ültettek. Akácot.

Ehhez képest kellemes meglepetés az, hogy a most kipusztított feketefenyők helyére megint ültettek fákat és ahogy a csemetékből meg tudom itélni, ez nem akác. Jó, persze, ki kell várni, de előbb-utóbb megint erdő lesz az utcánk szélén.

Összefújta a szél

Nem elég, hogy itt rohad mellettünk, a Cséry-telepen Budapest több évtizedes szemétproblémája, nem elég, hogy a közelben van az FKF hulladéktelepe, nem elég, hogy az erdő tele van illegálisan kiszórt szeméttel, nem elég, hogy az önkormányzat tele van… na mindegy, szóval mindezek mellé a volt darugyár telepét kiadták valami cégnek, akik műanyaghulladékot tárolnak az udvaron. Az erdő közepén. Másfél méteres kerítés. 2,5 méter magas szeméthegy.
Aztán micsoda meglepetés, jön a szél és szanaszét fújja az egészet az erdőben.

PS
A fényképek szombaton készültek, csak éppen vasárnap volt egy rendkívül erős szélvihar, szóval most még durvább a helyzet.

Építgetünk

Annyira mélyre süllyedtünk, hogy ebből a mostani helyzetünkből akkor tudunk igazán kijönni, ha az orbáni politika tartósan eltűnik a magyar közéletből. Nem egy ciklus erejéig, hanem addig, amíg az a mérgező közélet, amit a Fidesz áraszt magából, az az akarnok, senkinek teret nem hagyó hozzáállás kihal a magyar politikai gondolkodásból. És itt csak a legkisebb kockázat az, hogy nem lesz kétharmad. Az igazán nagy kockázatot abban látom, hogy ez a mérgezett gondolkodás bizony nem idegen az ellenzék egyes tagjaitól sem. Igen mély kulturális válság van, amiből pusztán jogi megoldásokkal biztosan nem lehet kijönni. Idő kell hozzá, és nagyon tudatos kimondása annak, hogy mi a demokrácia, és mi nem demokrácia.
Interjú

Írhatnék Egerről is, de a helyzet hasonló nálunk, Pestlőrincen is. Sőt, tulajdonképpen rosszabb. Itt ugyanis még nem szálltak szembe az ellenzéki képviselők az ellenzéki polgármesterrel.

Kezdjük ezzel a pdf doksival. Arról van benne szó, hogy magánbefektetők az egykori orosz laktanya – jelenleg magánterület – helyére sorházas lakótelepet szeretnének építeni, viszont több házat szeretnének bezsúfolni, mint amennyit a jelenlegi Kerületi Építési Szabályzat engedélyez. A polgármester viszont van olyan jó arc, hogy kihasználva a veszélyhelyzeti kormányzás lehetőségeit, akár egyszemélyben is módosítja a KÉSz-t. A befektetőkért mindent. Akár még az önkormányzati képviselőkkel és a kerületi lakosok érdekeivel is szembemenve.

  • Egyfelől a környéken azért rebesgetik, hogy az a talaj nem annyira tiszta. Akár mérgező is lehet.
  • 110 házat szeretnének bezsúfolni arra a pici területre.
  • Ez a kertváros már jelenleg is nagyon zsúfolt. Az utcák rendszeresen beállnak, nem bírják elvezetni már az itt lakók közlekedését sem.
  • Az orosz laktanya helyén egy fás-ligetes terep alakult ki. Üde színfolt a rettenetesen beépített terület közepén.

Nézzük sorban.

  • “Összefoglalva az előbbieket megállapítható, hogy a területen az 1. és 3. fúrásban mutatkozó kismértékű Ba, Cr (bárium, króm) szennyezés feltételezhetően csak pontszerűen jelentkezik és éppen hogy csak meghaladja a területre vonatkozó (B) szennyezettségi határértéket.
    A toxikus fém és félfém szennyeződésekkel kapcsolatban általánosan elmondható, hogy azok nem degradálódnak, továbbá jelenlegi formájukban – a szilárd fázisban – feltételezhetően oldhatatlan csapadék, vagy szervetlen és szerves kolloidok felületén kicserélhető és specifikusan adszorbeált formában vannak jelen.

    Mivel a talaj Ba, Cr (bárium, króm) szennyezettsége csak lokálisan fordul elő, és a területen települt agyag, iszap rétegek csökkenthetik annak vertikális irányú mozgását, továbbá a felszín alatti víz mélyen helyezkedik el, valamint a szennyezés felszíni vízbe jutásának kockázata csekély, műszaki beavatkozás nem javasolt.”
    – Idézet a dokumentumból, 19. oldal –

    Két fúrás alapján azt mondják, hogy a szennyezés csak pontszerű, lokális. Oké. Összesen mennyi fúrás volt? Ha négy, akkor azért a kettő az nem lokális. Ha húsz, akkor talán. Meg ugye, milyen területi eloszlásban fúrtak?
    Aztán, ezeken a fúrási helyeken azért csak meghaladta a két fém koncentrációja a B szennyezettségi küszöbértéket. Csapadék ide, kolloid felület oda, ha létezik szennyezettségi határérték, akkor annak valószínűleg az az oka, hogy valamennyi szennyezőanyag mégis csak el tud szabadulni. Talán nem kellene ilyen lazán lesöpörni a vizsgálat eredményét.
    Végül az én ízlésemhez képest túl sűrűn szerepel a szakvéleményben a ‘feltételezhetően’ kifejezés. Azért ide 110 család fog betelepülni.

  • A telkek baromi kicsik lesznek. A jelenlegi KÉSz nem is enged ilyen sűrű beépítést. Viszont… micsoda szerencse, a veszélyhelyzet miatt a polgármester (Szaniszló Sándor, DK) akár egyszemélyben is módosíthatja a szabályzatot. Mint ahogy a veszélyhelyzetben meghozandó döntés előkészítő anyagában benne is van a módosítás.

A zsúfoltság. Igazából ez volt az, amiért elkezdtem egyáltalán írni erről a disznóságról. Ez ugyanis magyarázat. A Flór Ferenc utca vehemens és minden áron történő leburkolására. Mert oké, hogy vége. Nagyjából tudjuk is, miért lett vége. De nem tudjuk, mi miatt volt annyira fontos az önkormányzatnak ez a burkolás, hogy szószerint eget-földet megmozdítva igyekeztek áterőszakolni. Az ember ugye már csak olyan, hogy ha nem árulják el neki a miértet, akkor kombinál. Korrupció? Nem lenne meglepő, de lopni más utcák burkolásánál is lehetett volna, márpedig errefelé van bőven burkolnivaló, egy csomó helyen kifejezetten szerették is volna.
Felmerült még, hogy a jelenleg döglött M0-Pestszentlőrinc elágazót erre építik tovább és kialakul egy, az Üllői úttal párhuzamos csatorna. Ilyesmire tényleg léteztek tervek, de mára ezek el lettek vetve. Persze ennek az önkormányzatnak semmit nem lehet elhinni, de ez azért tényleg nem valószínű: mégha nem is lenne semmilyen korlátozás, ez az utca bőven nem tudna elvinni ekkora várható forgalmat.
Akkor?
Nos, ez a mostani előterjesztés és a valószínűleg erőből átnyomott döntés magyarázat lehet. A jelenlegi kertvárosi környezet telítődött. A két hosszanti utca – a Halomi utca és a Kétújfalu utca – sokszor csak cammogva járható, de a keresztutcákban is erős a forgalom. Ebbe a környezetbe belerakni 110 új házat… hogy is mondjam, nem várostervezés, hanem hazardírozás. Ezért kellett volna a két hosszanti utca mellé megnyitni egy harmadikat. Szerintük. Mert szerintünk, és a beruházásban érintett lakók szerint is az lenne az egyedüli elfogadható akció, ha hagynák őket/minket békében élni. Ha a tulajdonos mindenképpen be szeretné építeni a területet, akkor valamilyen lazább beépítést engedélyezni számára. Elkerülni a zsúfolt terület további zsúfolódását.
Csak hát abban nincs pénz.

Aztán miközben szedtem össze az anyagot ehhez az íráshoz, jött az újabb doksi. Nem tudnak hibázni, megint belenyúltak. Van itt egy nagyon durva rozsdazóna. Jó tíz évig ez volt Budapest legforróbb környezetszennyzési problémája, az ún pakura tavak. (Vicces, hogy jelenleg is itt van nálunk a legdurvább környezetszennyezési dög, a Cséry-telep.) Ez az egész önmagában is nagy kavarás, nagy disznóság volt, hogy mást ne mondjak, az önkormányzat kapott rá támogatást, aztán visszavonták, aztán pereskedtek, majd jött az Auchan, hogy megcsinálja, ha áruházat építhet, ja meg építsen neki az önkormányzat egy KKK-t, ezt a Pilisi Erdőgazdaság torpedózta meg, aztán velük megegyeztek, csakhogy utána jött a lakosság, na ekkor lett elege az Auchannak az egészből. Hogy a területet végül ki és hogyan mentesítette a többezer tonna pakurától, azt nem tudom, de a fenti doksi 36. oldala alapján az érintett rész tiszta. Ez is magánterület jelenleg, ezt is sűrűbben akarják beépíteni, mint lehetne, a KÉSz veszélyhelyzeti módosítása erre a projektre is vonatkozna.
Erről a városrészről van szó.
Látható, hogy ha ezzel a területtel bármi is történik, attól csak csak jobb lehet a helyzet. Hatalmas betonplacc egy kifejezetten rossz hírű területen.
Csak hát ide meg 753 házat és 51 egyéb célú épületet terveztek. Én készséggel elhiszem, amire a dokumentum is célozgat, hogy a Szemeretelep bölcsödéi, óvodái és iskolái konganak az ürességtől (nem), hogy sem az Üllői, sem a Ferihegyi gyorsforgalmi út nem egy bedugulós út (de), azaz 753 lakás hirtelen iderakása nem fog semmi kapacitásproblémát okozni (de). Hasonlóképpen azt is elhiszem, hogy a dokumentumnak igaza van és mind a telep sarkán húzódó vasúti fővonal (Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony, azaz a nagy forgalmú 100-as fővonal), mind a másfél kilométerre lévő ferihegyi le- és felszállópálya zajterhelése elhanyagolható (nem).
De az minimum gyanút keltő, hogy mindkét necces és várhatóan ellenkezést kiváltó előterjesztés veszélyhelyzetben hozandó döntésre lett kihegyezve. Azaz ha a képviselők renitenskednek, a polgi akár egyszemélyben is dönthet. Szembemenve a képviselőkkel. Rontva az itt élők életkörülményeit. Magáncégek beruházása érdekében. Hmm.

Barbárok

Az utóbbi fél év első három alkalmával, amikor megjelentek mindenféle emberek motorosfűrészekkel és nekiálltak a Flór Ferenc utcai növényzetet irtani, még visszafogtam magamat. Persze, megfordult a fejemben, hogy ez esetleg az önkormányzat bosszúja, de inkább nem írtam róla, mert túl paranoiásnak tűnt. Ma viszont megtörtént a negyedik alkalom és ez már konkrétan önkormányzati fenntartású cég volt, a Városgazda. Kijöttek és ész nélkül nekiálltak vagdosni a cserjéket. Mert hogy ez nem kertészeti metszés volt, az tuti.
Itt, a mi kertünknél volt 3 darab szép nagy díszcserje és egy apró díszfa. Mindegyik 13-14 éves, 3-4 méter magas. Az ELMÜ tőből kivágott egy lila cserszömörcét és egy termő homoktövist, illetve hosszában megfelezték a perzsa varázsfát. Most pedig a Városgazda felezte le hosszában a maradék lila cserszömörcét.

Ilyen lett.

Csak mutatom, hogy augusztusban még ilyen volt.

Nyilván kimentem ordítozni a faszikkal, de csak a vállukat vonogatták. Hogy nekik azt mondták, hogy csinálják ezt, meg nyilván nem maguktól jöttek.

Nos, ennyi után már nem fogom vissza magamat. 15 éve senkit nem érdekelt, mi van az utcában. Az önkormányzat hagyta gazosnak. Mi meg betelepítettük dísznövényekkel. Ezzel sem foglalkozott senki. Aztán volt most ez az útburkolási affér és rohadtul úgy néz ki, mintha az önkormányzat bedurcázott volna amiatt, hogy megakadályoztuk az útburkolást, ugye pont az utca növényzetének védelme miatt, és azt üzenik, hogy idefigyeljetek, szarjankók, ki tudjuk mi vágatni azt a növényzetet burkolás nélkül is.

Megkönnyebbülve

Nem tehetek róla, nehezen tudom túltenni magam ezen az egészen.

Például borzalmasan utálom a Facebookot. Február előtt kábé kéthetente léptem be, gyorsan visszajelölgettem, akiket ismertem és ennyi. Aztán jött ez a rémálom és naponta hússzor léptem be. Mindig remegő gyomorral. Megint milyen aljasságot követett már el ez az arrogáns önkormányzat? De muszáj volt, mert ez volt a fő kommunikációs platform. Gyűlöltem.
Na, ez most megszűnt. Ma még beléptem, de holnaptól vissza fogok térni a kéthetes tempóra. Már előre élvezem.

Aztán volt egy borzalmas éjszakám. (Úgyis megírom.) Meg előtte egy elég vacak napom. A melóban beledugták a fejünket egy trágyadombba, ami nem hangzik túl jól, de legalább már valami, mert eddig csak fantomokkal kardoztunk egy sötét alagútban. Persze minden eddigi tervezgetés ment a kukába, de ez már csak ilyen.
Szóval felkeltem csütörtök reggel és csak néztem magam elé. Nincs háború. Béke van. Nem kell azon agyalni, hogy mit lehetne még kitalálni egy teljesen egyenlőtlen harcban. A meló is letisztult. Nem lett jó, de letisztult. Ráadásul élek, ami az éjszaka után egyáltalán nem volt egyértelmű.

Mi legyen?

Hát szarjunk bele mindenbe.

Éppen a reggeli kávémat szürcsölgettem, amikor leballagott a lányom.
– Van kedved bringázni egy százast? – kérdeztem.
– Persze.

Időjárás. Tökéletes. Akkor menjünk.

Pörgős ötvenes Ráckevéig. Utána birkózás a brutális szembeszéllel. Rizmájer. Halas Guszti. Itthon pedig szentandrási sörök és Darts World Grand Prix.
Élek, mint a moha.