Erre a párhónapos macskára figyelni kell. Ez nagyon macska. Nagyon hatékony macska.

Amikor először törölte fel a parkettát egy döglött cinegével, akkor még csak azt hittük, hogy talált az udvaron egy megmurdelt madarat, aztán behozta sportolni. De tegnap…

Dóra jött le sápítozva. Majd villámgyorsan lehajolt és kikapta Gizi mancsai közül azt a szőrkupacot, amivel játszott: egy élő egeret. Bár az élő jelző nem a legpontosabb, hiszen az egér nem igazán volt már magánál. A csajszi kivitte az erdő szélére, aztán elengedte. (Ahogy később mesélte, először az tűnt fel neki, hogy Gizi szürke műegérrel játszik – pedig azt még nem kapta meg. Ja, tudni kell, hogy a műegerek gyorsan fogynak, komoly tartalékokkal rendelkezünk. No, mindegy, Dóra felkapta a műegeret, hogy megnézze van-e a hasán matrica. Nem volt. Pontosabban, nem matrica volt.)
De azért gondold el… hol foghatta azt az egeret? Pince nincs, a padlásra nem tudnak felmenni, mert fel van húzva a létra, a lakórészen meg nincs egér. Ember, három macska kolbászol fel-alá a szobákban.
Gizi meg nem jár az udvarra. Legalábbis nem sokat: kiszalad, majd egy-két perc múlva visszaszalad.

És közben levadászik egy cinegét vagy egy egeret.

Ha hozzáveszem, hogy Picúr sokáig azt hitte a faágakra, hogy ehetőek és hol hozott nekünk is, hogy legyen mit rágcsálnunk, hol meg ősszehányta a nappalit fahánccsal… de még Kajla is, aki azért mégiscsak vadon élő macska volt, szóval neki is jó egy évébe telt, mire nagy büszkén beállított egy döglött madárral…. ez a Gizi cefettül hatékony.