Day: September 4, 2008

Panne

Csak azért, mert az állandó ‘defekt’ cím már uncsi lenne.

Imhol egy kép.

Nagyítás

Nem, nem a netről vadásztam a google képkeresővel. Ez teljesen friss, én fényképeztem.

Fiam, az új kerékpárjával, második nagyobb útján vadászta le, tegnap reggel. Szerencsére nem messze történt, így haza tudta tolni a bringát és még beért BKV-val az isibe. Én meg ma délután estem neki.
Nem mondom, furcsa élmény volt. A saját bringámat már istenbizony jobban ismerem, mint nejemet. 10 perc alatt kicserélem benne a belsőt. Mármint a bringában. Ehhez képest egy vadiúj, még sorjás monti… megizzasztott. Úgy kezdtük, hogy a hátsó kerék nem gyorszáras volt. Úgy folytattuk, hogy a szerelők – gondolom légkulccsal – bivalyerősen meghúzták mindkét oldalon az anyát. Ha ezt útközben kellett volna megszerelnem, a hordozható szerszámkészlettel… árokba rúgva végzi.
Természetesen a korábbi bringákhoz vásárolt tartalék belső ebbe nem volt jó, maradt a foltozgatás. Csakhogy. Éppen szűkében vagyok a foltoknak. Saját vésztartalékomhoz kellett nyúlnom, mely tkp. az autógumi javítókészlet legkisebb foltjaiból áll. De montihoz jó ez is.
Megkerestem a lyukat, megfoltoztam. Próbafújás: erre a nagy lyuk megszűnése után színpadra nyomultak a kisebbek is. Igen, jól látod: többes szám. Még két lyuk.
Azokat is befoltoztam. Szoktam ilyeneket túlozva írogatni, de ez tényleg úgy nézett ki, mint egy skót vadászezred közös használatú, agyonfoltozott kotongumija.
Raktam volna helyére a belsőt, amikor megszólalt a vészcsengő. Lekaptam a külsőt, kifordítottam. Meg is lett, legalább az egyik bűnös: egy félcentis üvegszilánk alig láthatóan bele volt ragadva a külső mintájába.

Egy újabb kellemesen eltöltött délután.

Etüd

1. felvonás
Kőbánya-Kispest, buszpályaudvar. Három darab csuklós 136-os áll, viszonylag szorosan egymás mögött. Szép hosszú vonat. Az első már bezárta az ajtóit, próbál indulni. A mögötte lévőben bent ül a sofőr, a busz ajtajai nyitva, egy-két utas már üldögél is rajta.
Az első busz padlógázzal bömbölteti a motort, dől belőle a füst… de a busz meg sem mozdul. Aztán a sofőr kipróbálja, hátrafelé megy-e. Megy. Megint bömböltetés előre. Nem megy. Újabb próba hátra.
A mögötte álló busz higgadt sofőrje ekkor dudált csak rá. Kábé húsz centire közelítette meg őt a tolató busz.
Az első busz feladta. Kinyitotta az ajtókat, az utasok morogva átvonultak a másik buszra.

2. felvonás
Itt kezdett el érdekelni a dolog. Nem kellett hozzá nagy zseninek lenni, hogy lássuk, a történetnek messze nincs még vége. Ugye az első busz előrefelé nem tud megmozdulni. A középső busz előtt húsz centi hely, mögötte nagyjából ugyanennyi. Megeszem a hátizsákom, ha ez így ki tud kanyarodni. A leghátsó busz sofőrje pedig sehol. Ide vagy kell valami brutál vontató vagy kell a hátsó busz sofőrje – de kiváncsi lennék, hogyan fog tolatgatni egy akkora csuklós busz azon a szűk helyen.
De egyelőre nem történik semmi. Az első busz farmotorja ordít, a füst továbbra is dől belőle. A második busz sofőrje vas idegekkel tűri, hogy mindez húsz centire az orrától történik.
Aztán az órájára néz: idő van. Indulni kell.
Előre sétál az első buszsofőrhöz, belép, mond neki valamit. Lelép. A busz – a rossz busz – finom gázzal elindul.
Gondolom, közölhette a sofőrrel, hogy az ‘A’ gomb mellett van ‘I’ gomb is.

Chrome

Cikk a HVG-ből. Igen, a Tudomány rovatból.

Meglepően jól teljesít a Google új böngészőjének béta-változata a szoftverteszteken, a különféle statisztikákból egyes vélemények már azt merik levonni, hogy a piaci részesedést a Chrome naponta egy százalékkal fogja növelni,

Egy napja van kint a neten. Mindenki, aki kíváncsi volt rá, most töltötte le.
Honnan a rákból gondolja ez az agyhalott újságíró – név persze nincs – hogy ez a tempó naponta ismétlődni fog?? Hogy a cucc ugyanakkora meredekséggel fog hosszú távon is vágtázni, mint amekkorával a kijövetelét fogadták?
De jó, legyen. Akkor már csak azt árulják el, mit fognak csinálni a 101. napon?

ps.
Nem a termékkel van bajom, igazából még meg se néztem. (Bár a magam részéről vastag bőrű cinikus disznó vagyok, aki anno mindenkinek széklábbal verte volna be az orrát, aki azt állította, hogy a böngészőháború nyertesei a felhasználók.) Nem, ez az írás az idióta újságíró és a gusztustalanul benyaló újság ellen szól.