Day: September 2, 2008

A közvetlenség bája

Mostanában vettem észre, hogy majd minden teherautón, kicsiktől a kamionokig, általában két rendszám is van: az egyik a helyén, a másik a szélvédőn.
Az utóbbi a vezető becenevét közli a nagyvilággal.

A magam részéről határozottan örülök ennek a közvetlenségnek. SZTIVEN? Nézzük csak, a hapi golyófejű, inkább kövér, mint izmos… tuti, hogy Segal akart lenni, de nem merte bevállalni. GUMIKACSA? Hohó, egy wannabe Kristoferson. NUMERAKIRÁLY? Egy fiatal srác? Ezek inkább a vágyai lesznek.
És mi mindent megtudhatunk még róluk! Itt áll velem szemben a kereszteződésben DÖNCI. Félmeztelenül ül – vagy talán teljesen, ki a fene lát bele lentről a vezetőfülkébe. Tisztán látom, hogy a mellszőrzete alapján barna lenne, ha nem lenne teljesen kopasz. Ennyi közvetlenség láttán az ember legszívesebben felkiabálna neki, hogy ‘Dönci, bazdmeg, gyere, igyunk meg egy pofa sört a sarkon!’. De komolyan, milyen más fórumon tudod elképzelni, hogy találkozol valakivel és 10-15 másodperc után már tudod a becenevét és ismered a fanszőrzete színét?

Már látom a nagyszerű jövőt. A teherautósofőr szakma emancipálódik. Szőke bombázók fogják félmeztelenül tekergetni a kormányt. A szélvédőn ott lesz a rendszámtábla: FAPUMA.

Az lesz ám az igazán szép világ.