Eddig ugyanis nem tudtam. Azt gondoltam, hogy úgy szépen, észrevétlenül nyújtóztatják ágaikat, aztán nőnek, nődögélnek.
Amióta jó egy tucat mindenféle tuja és egyéb fenyő van az udvaromban, azóta jobban megismertem a technikájukat. Ugyanúgy rügyeket fakasztanak az ágaikon, mint minden más fa – csakhogy ezekből a rügyekből ághosszabbítások nőnek ki, tűlevelekkel. Onnan vettem észre, hogy a legnagyobb fenyőnk hirtelen minden irányban megnőtt öt centit – és immár bekukkantott az emeleti ablakomon. Lementem, megnéztem – és rügyet már nem találtam rajta, viszont az ágak utolsó öt centije annyira bársonyosan finom, puha tűlevél, hogy hosszú percekig csak simogattam.
Month: May 2008
Katt!
A gyors változások idejét éljük. Én még úgy nőttem föl, hogy Kádár örökké élni fog. Aztán meg se tudtam emészteni a hatalomvesztését, máris nyakunkon volt a rendszerváltás. Egy teljesen más világ, más szabályokkal.
Érdekesen változó szabályokkal.
Volt egy csomó minden, amiről azt hittük, nem lehet. Nem azért, mert tilos – hanem azért, mert civilizált ember ilyet nem tesz.
Aztán minden egyes alkalommal, amikor egy ilyen íratlan szabályt megszegtek, nekem kattant az agyamban egy számláló. Jelezte, hogy egy újabb íratlan szabály vesztette érvényét, immár hivatalosan is – hiszen precedens született rá: megszegték és mégsem történt semmi. Illetve dehogyisnem történt: az emberek agyában, ott, ahol az erkölcsi érzék, a méltóság és úgy általában a civil, polgári gondolkodás rejtőzik, minden kattanásra elrohadt egy-egy agytekervény.
Keressük, mitől lett ez ennyire élhetetlen ország, hogyan kerülhettünk ilyen lehetetlen helyzetbe. Szerintem ezért. Egy ország akkor megy, ha a polgárai akarják, hogy menjen. Nálunk az emberek 60%-a háborúzik, 70%-a meg szarik az egészbe. Nem is beszélve arról, milyen messze vagyunk attól, hogy polgáraink legyenek. Mi ugyanis a feudalizmusból keveredtünk bele a szocializmusba – melyből feudalizmust csináltunk – majd a szocializmusból kellene egyből átváltanunk a kapitalizmusba. Nem csoda, hogy ebből is feudalizmust akarunk csinálni. Nekünk az vált be. Az van a gondolkodásunkban. A polgári öntudatnak nem volt ideje kialakulni – maradt a jobbágyi lázadozás, kesergés, sajnáltatás, káromkodás, rebellió. Aztán jön az új földesúr, aki biztos jobb lesz, csökkenti az adókat és remélhetőleg több pénzt osztogat a népnek. A sajátjából. Naná. Ez a gondolkodásmód még nem fogja fel, hogy a földesúr pénze a nép adójából származik. Vagy ha felfogja, akkor is az az egyedüli célja, hogy kibújjon alóla, ne fizessen be semmit a közösbe. Nehogymár! Ez a gondolkodásmód még bízik az úr kegyességében. Sőt, leginkább abban. Ha aztán mégsem válik be, akkor fogjuk a kiegyenesített kaszát (szavazócédulát) és elzavarjuk. Jöhet a következő, lássuk, hogyan osztogatja a pénzt.
Nos, az említett kattogások ezért roppant fájóak számomra. Minden alkalommal, amikor valaki a demokrácia határait feszegeti, akkor teszünk egy lépést a feudalizmus felé. Hiszen a feszegetés arról szól, hogy találunk egy gyenge pontot, ott megragadjuk a határokat – mint egy gumiszalagot – és kihúzzuk. Olyan terület fölé, mely eredetileg bőven nem volt része a demokráciának. Végül el fog készülni a magyar modell: a demokrácia, mely valójában feudalizmus.
Topiklista
Ezt találtam a legpörgősebb topikok listájában.
Falusi reggel
A napsugár már laposan nyaldossa a térdedet, ahogy ülsz a verandán, kortyolod a teádat. A levegőben mindenféle legyek és egyéb apró szocskák repkednek – zsonganak ugyan, de ahhoz még lassúak, hogy betámadjanak a füledbe. A távolban nyikorog egy kakas. Még csak reggel nyolc óra van, de már úgy érzed, egy örökkévalóság óta vagy ébren.
Elfelejtett xbox jelszó
Elmesélem, mivel töltöttem a délelőttöt: xbox-ot hekkeltem. Az a csúfság esett meg velem ugyanis, hogy elfelejtettem a “jelszavamat”. (Azért idézőjel, mert ez igazából nem értelmes szó, hanem egy gombkombináció.) Mentségemre legyen szó, utoljára egy évvel ezelőtt léptem be.
Hogy mi is volt a kiváltó ok, ami miatt újra kezembe vettem a konzolt? Az, hogy hoztam magamnak is egy játékot (Tiger Woods PGA Tour 08). Csakhogy… belépés nélkül nem igazán lehet vele normálisan játszani. A másik következmény viszont totálisan lelombozott: az én accountomhoz van ugyanis bankkártya rendelve, ráadásul van is rajta párszáz xbox pont. (Nem játékpont, hanem pénzért vásárolható xbox valuta.) Mindemellett emlékeztem tavalyról, mennyi kinlódás volt létrehozni a megfelelő xbox live felhasználót. (Azt kellett hazudnom, hogy a Buckingham palotában lakok, természetesen pontos címmel.) Ergo maradt a törés. De hogyan?
Természetesen Google. Elkeserítően nem találtam semmit, míg végül rámmosolygott a szerencse, ott, ahol legkevésbé vártam: MS Knowledge Base.
Röviden:
- Törölni kell a francba felhasználómat a merevlemezről.
- Recover gamertag from Xbox live – azaz a Microsoft Live adatbázisból visszaállítjuk a ‘sérült’ profilt. Igaz, ehhez emlékezni kellett, milyen kamu hotmail címmel regisztráltam. Volt némi köldöknézés.
- Tulajdonképpen meg is vagyunk: a visszaállított profilban ugyanis nincs jelszó. Nyilván érdemes elmenni a felhasználói beállításokhoz és gyártani egyet.
Recent Comments