Én teljesen hülye vagyok – hiszen van megoldás, nem is bonyolult. Évek óta folyik ebben az országban a kormánykerékért folytatott eszetlen civakodás. Hiába tudjuk, hogy ez nem vezet jóra, ha közben egyik fél sem hajlandó egy jottányit sem engedni. Már hogyan is engednének: itt már régóta a ‘minden vagy semmi’ a tét.
Igen jó hírem van: létezik elfogadható megoldás. Ha a csehek és szlovákok el tudtak válni egymástól; ha a kibékíthetetlen Észak és Dél-Korea ketté tudott válni, akkor ez a lelkiekben már régóta kettészakadt ország miért ne válhatna fizikailag is ketté?
A két nagy párt vezetője húzzon sorsot: az egyik megkapja a Dunántúlt, a másik a maradékot. Budapestet értelemszerűen elfelezzük.
A határvonalat felássuk, tankcsapdákat, aknamezőket telepítünk. Ez ugyan lehetetlenné teszi ez értelmes kommunikációt, de ez már évek óta úgyís reménytelenül megszűnt. Igaz, lesz egy kis logisztikai probléma, mire mindenki megtalálja új helyét, lakását az új országban, de mi ez a kis kényelmetlenség a boldog jövőhöz képest. Az eddig civakodó és emiatt előre haladni képtelen ország két, önmagában tökéletesen harmonikus fél országként rakétaként fog előre száguldani. A hajtóerő nem kis mértékben a két ország közötti rivalizáció lesz. És mint tudjuk, a katonai fejlesztések is élénkítik a gazdaságot.
Nem is értem, eddig miért nem merült fel egy ilyen indítvány.
A Kossuth téren ennél jóval vadabb ötleteket is megtapsoltak már az utóbbi napokban.
Recent Comments