Gyáva nyúl

Mielőtt bárki félreértené, nem személyeskedni akarok. Ez egy szituációnak a neve – olyan szituációé, mellyel a játékelmélet foglalkozik.

Gyáva nyúl (chicken run, csibefutam)
Alaphelyzet: Két kocsi száguld egymás felé, az veszít, aki hamarabb félrekapja a kormányt.
A nehézség: Ha egyikük sem kapja félre mindketten meghalnak, de egyik sem tudhatja, hogy a másik mennyit kockáztat még.
link

Ha az egyik játékosnak az előjáték során sikerül meggyőznie a másikat arról, hogy ő tántoríthatatlan, és semmi esetre sem fog kitérni, akkor a másik kénytelen lesz kitérni, hogy elkerülje a legrosszabbat.
A meggyőzés eszköze akármi lehet. Hermann Kahn amerikai pszichológus például így ír: „A technikás játékos eleve holtrészegen száll be az autóba, ott nagyot húz a whiskysüvegből, majd széles ívben kidobja azt az ablakon, hogy mindenki lássa, mily holtrészeg. Sötét szemüveget vesz, hogy mindenki számára világossá tegye: ő aztán nem sokat lát a dolgokból. Amikor az autó eléri a maximális sebességét, egy erőteljes mozdulattal leszakítja a kormánykereket, és kivágja az ablakon. Ha az ellenfele minderre odafigyelt, játékosunk már nyert is. Ha nem figyelt oda, az már az ő baja…”
Nem biztos, hogy ez a taktika a lehető legracionálisabb, de alighanem eredményes. Ha mindketten ezt játsszák, akkor ugyan biztos a végzetes kimenetel, de nagy kockázat nem így játszani, mivel aki nem ezt teszi, az feladja a labdát az ellenfélnek, hogy játszszon ő így. Minél irracionálisabban játssza valaki a gyáva nyulat, annál biztosabban fog nyerni.

Ebben a játékban az egyetlen esély a kölcsönös kooperációra az, ha mindkét fél teljesen világossá teszi a másik számára, hogy részéről a kooperáció szóba sem jöhet. Aki nem vállalja a legrosszabb kockázatát, az biztos vesztő a gyáva nyúl típusú játékokban. Márpedig az ilyen játékok igen gyakoriak. A második világháború előtt Chamberlain nem vállalta a legrosszabb, a háború kockázatát, így aztán Hitler jó néhány gyáva nyúl típusú játszmát nyert meg eleinte. Churchill volt az, aki idejében felismerte a helyzet csapdáját, és kikényszerítette Anglia hadba lépését, jóllehet hosszú ideig csak a „furcsa háború” formájában.
A kubai rakétaválság idején, 1962-ben Kennedy tanácsadói már játékelméleti módszerekkel elemezték a helyzetet, és jó előre kimutatták a konfliktus gyávanyúl-jellegét. Ez segítette Kennedyt abban, hogy idejekorán világossá tegye az oroszok számára, hogy ebben a kérdésben ő nem hajlandó kompromisszumra. Sikerült is meggyőznie Hruscsovot arról, hogy az amerikai vezetés nem retten vissza a nukleáris háborútól sem. Végül Hruscsov rántotta el a kormányt.
link

Hogy miről jutott ez az eszembe? Már nem is tudom…

4 thoughts on “Gyáva nyúl

  1. vagy origot olvastad te is. :) ott már csütörtökön kint volt. de egyébként se ez, se az. a hasonlóság egyértelmű.
    eddig nem ismertük az oldaladat. grat.
    üdv,
    cavint off

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *