De lemaradtatok róla. Az előbb mentem ki a konyhába teát főzni és ott találtam Nejt laptopja mellett asztalra borulva aludni. Jobb keze az egér mellett nyugodott, a képernyőn pedig még le volt nyitva egy menü. Kattintás közben aludt el.
Sajnos mire visszaértem a fényképezőgéppel, már felriadt.
Month: April 2005
Lurdy-ház – David Solomon
Benyomások:
Rögtön egy kellemetlen. Amikor – kicsit késve – elsiettem a könyvespult mellett, éppen arról panaszkodott az eladólány valakinek, hogy “Idejött valami angolul beszélő hapi, valószínűleg az előadó, és megkérdezte, hogy áruljuk-e a könyvét… azt mondtam neki, hogy nem hozhatjuk el az összes könyvünket.”
Nos, nyilván nem kötelező könyvet eladni, még akkor sem, ha könyvkereskedők vagyunk – de ne égessük már be magunkat… legalább mondjuk azt, hogy elfogyott.
Az első öt perc… egy kis bálványimádás… a nagy Solomon… nahát, így néz ki… a kis pocakos…
Aztán az ember elfelejti az egészet, ellazul, figyel, mert az előadás jó. Vagy elalszik az első sorban, mert inkább itt szunyókál, mint a munkahelyén.
De most legalább a hátul ülők is tudják, miért volt az a kaján csillogás David szemében, amikor a mintavételezések magyarázatakor a mikrofonját csapkodta.
Bár ezzel még nem volt vége a sokkolásnak: a Britney Spears ‘Oops, I did it again-teszt nagyon kegyetlen volt.
A monitorozó részen nagyokat vigyorogtam. Igazi gyakorló apa: elmesélte, hogy a Filemon/Regmon párossal hogyan oldotta meg gyerekénél valami program elindulását. Aztán az ötvenediknél elunta és behajította őket az adminisztrátorok közé. Azóta a spyware irtást gyakorolja. Cheers, Dave! :-)
Az első két előadás nagyon tetszett. Nem éreztem reklámnak, mert a saját programjaikon keresztül végülis a rendszert mutatta be. Viszont ebédidő táján a memória szuttyogtatásban elvesztettem a fonalat: foltokban emlékszem rá, mint amikor nyári reggelen oszlik a hajnali köd a szűk bükki völgyekben. Vagy nem.
A szünetek érdekesen devolválódtak:
1. Aprósütemény, kávé, üdítő
2. Hideg-meleg ebéd, süti, kávé, üdítő.
3. Kávé, üdítő.
4. 1 perces néma felállás.
Remélem, ez utóbbit a Microsoft nem veszi fel a repertoárba.
Egy durva hiányosság: nem volt tea!! Magam részéről orvosilag el vagyok tiltva a kávétól, márpedig stimuláns nélkül végigülni ezt a közel 8 órát, elég durva volt. A délutániakat már nem is követtem akkora odaadással.
Jók voltak még:
– Notmyfault alkalmazás.
– Tozsó a mozivászon méretű Firefox pólóban.
ps1: Mielőtt nekiugrottam volna az írásnak, belestem David oldalára. Ott vagyunk rajta – meg az is, hogy örül, hogy megint jelölték MVP-nek. Barátom, egy ilyen előadás után be lehetsz azért tojva… :-) Ezek nem viccelnek.
ps2: Dícsérjünk is, ne csak karóval jöjjünk. Itt van a Microsoft IT Forum 2004 top előadóinak listája. Az utóbbi egy évben sokakat láthattunk közülünk: Kimberly/Craddock, Rafal, Solomon. Köszönjük.
Technet magazin
Átfutottam az új szám tartalomjegyzékét. Feltűnt, hogy van a lapban egy Internet Explorert méltató cikk – pedig a cucc már elég régóta nem változott semmit.
Rögtön az írás végére lapoztam: hagy lássam, ki adta el a lelkét.
Nehéz a fordítók élete
Eredeti:
‘Wimples?’ said Mort.
‘Yeah, them, and the princesses were beautiful as the day is long and so noble they, they could pee through a dozen mattresses —’
‘What?’
Albert hesitated.
‘Something like that, anyway,’ he conceded.
Fordítás:
– Csúcsos főkötők?
– Aha, azokat fátyollal, és a királykisasszonyok naphosszat gyönyörűek voltak és olyan nemesek, hogy keresztül tudtak pisilni egy tucat matracon…
– Micsoda!?
Albert tétovázott.
– Akárhogyan is, valami volt a matracokkal – törődött bele végül.
Azért legalább meg lehetett volna próbálni. Ha mást nem, egy széljegyzetet: hogy mennyire hasonlít angolul a ‘pee’ (pisi) és a ‘pea’ (borsó) szó…
Távfűtési törvény upgrade
Pedig azt hittem, hogy már kinőttem belőle… hogy már nem fog semmilyen húrokat megpendíteni bennem. De ez valami olyasmi, mint az első nő – mindig másabb rá gondolni, mint a többire.
Első munkahelyem egy vidéki IKV-nál volt, azon belül is a távfűtési részlegen. Számítógépesnek vettek fel – de az osztályon csak egy C128 volt, azt is a kéményseprők használták. Személyi ellentétek miatt nem is számíthattunk több vasra. Nem egy nagy karrier, mi?
Aztán jött egy rendszerváltás, először a tanácsrendszer dőlt össze, utána az IKV-k. Önálló cég lettünk, kezdtünk volna egyenesbe jönni, amikor megszűnt a 60 százalékos állami dotáció. (Akkoriban éppen megbízott pénzügyi vezető voltam. Komoly: a régi lelépett, új meg még nem volt, a cégvezető meg azt mondta, ehhez nem kell ész, meg úgyse lesz semmi dolgom. Tévedett. De nem ez volt az egyetlen hülye húzása: hasonló módon voltam megbízott belső ellenség – energetikus is.)
Később – akaratlanul bár, de egyre jobban belekeveredtem egy nyúlós mocsárba: ez volt a mérés alapján történő elszámolásra való áttérés. Itt találkoztam először azzal, hogy milyen lehetetlen feladat meggyőzni az egyszerű(1) embereket arról, hogy nem egy újabb egyszeri lenyúlásról van szó, hanem arról, hogy először áldozzanak arra, hogy később kevesebbet kelljen fizetniük. Nagyon kevesen értették, hogy nekünk mi ebben a biznisz: hogy a megfizethető díjakat megkapjuk, a megfizethetetleneket meg nem. A rákfene az volt, hogy fiatal, éppenhogy működőképes társasházakat kellett meggyőznünk, ahol akár egy makacs (süket, hülye) lakó is képes volt megtorpedózni az egészet.
1996-ig csináltam de akkor már évek óta arról volt szó, hogy meglesz a terület törvényi szabályozása – addig ugyanis mindösszesen egy 68-as kormányrendeletre tudtunk hivatkozni. Iszonyú naprakész volt. De beszéden kívül nem történt semmi, csak mi – technikai, jogi emberek – harcoltunk a végeken, gyakorlatilag fegyver nélkül.
Aztán kiszálltam, elmentem egy telkó céghez rendszert terelgetni és elfelejtettem, hogy IT-n kívül mással is lehet foglalkozni. Mint a cikkből látom, 98-ban megszületett egy törvény, melyet most újraírtak. Ez szép és jó, de elolvasva a szakemberek megjegyzéseit, szószerint visszafiatalodtam tíz évet: az embereknek ma sincs pénzük a mérés alapján történő elszámolásra, helyettük persze senki sem fogja kifizetni az egyre növekvő átalakítási összeget, ergo egyre jobban belecsavarodnak egy eladósodási spirálba. És ettől persze egyre jobban lepusztultabbak lesznek a lakótelepek. A törvény viszont csak a lehetőséget írja elő – mi anno azt vártuk, hogy lesz benne kötelezés is, persze valamilyen fedezet biztosításával.
Amikor felköltöztünk Pestre, nejem nem értette, miért kötöttem annyira az ebet a karóhoz. Panel lakótelep: NO! Távfűtés: NO! Lehet, hogy olcsó, de folyamatos, reménytelen anyagi és erkölcsi süllyedést jelent.
(1) Iszonyúan visszafogott és disztingvált voltam. Mindenki képzelje ide az agyatlan marha összes szinonimáját. Órákig tudnék sztorikat sorolni erről a népről.
Recent Comments