Túlvagyunk a tegnapi napon. Nej és én egész jól megúsztuk, de a kölykök igen kimerültnek látszottak estefelé. (Ahogy elmesélték, mi minden történt az iskolában; volt ott fizikai munka is szépen.)

Természetesen kiözönlettek az álhírek is. Nekem az alábbi kettő tetszett a legjobban:

A Microsoft felvásárolja az Európai Uniót
Meglepő eredménnyel zárult az Európai Unió és a Microsoft jogvitája a Windows operációs rendszerrel és a Media Playerrel kapcsolatban. A redmondi vállalat ma váratlanul bejelentette, hogy felvásárolja az Európai Uniót.

Ebben az a szép, hogy ha a végén nem lőnek túl a célon (és persze nem írják oda, hogy áprilisi tréfa), akkor simán hihető hír is lehetett volna.

Van egy olyan terület, melynek már az említése is megkeseríti a hangulatomat. Igen, a hazai politikai életről van szó. Ezért tetszett nagyon, hogy a Népszabadságnak volt mersze kigúnyolni a sorozatos ügynökbalhékat.

Az ügynök, mint célszemély
Az ügynökkérdésből tőkét kovácsoló Political Capital azt tervezi, hogy újabb ügynöklistákat hoz nyilvánosságra. Ezúttal a szocializmus évtizedeiben rendkívül hatékony és széles néptömegek életét megkeserítő Amway-ügynökök kerülnének sorra, utána a biztosítási ügynökök következnének, a végén pedig nyilvánosságra hoznák az egyik legkártékonyabb fajta, a porszívóügynökök listáját is.

Külön tetszett az Artur Miller-féle ‘Ügynök halála’ vonulat a finom áthallásokkal. Hálás téma, könnyű áthallani.