A szívások java

Az egész úgy kezdődött, hogy a lányomnak ki kellett töltenie valami űrlapot az ÁNYK-val, de odakint Amerikában nincs se számítógépe, se hozzáférése, szóval megbeszélték Nejjel, hogy majd az ő gépéről. Nem siették el, a határidő 10.12, 10-én este neki is álltak.
Nem ment.
Nej gépén nem indult el az ÁNYK telepítő.
Hívták a Helpdesket. Azaz engem.
Nézzük, milyen Java van a gépen. Semmilyen. Hát, úgy tényleg nehéz lesz. Java.com, letöltöttem, telepítettem. A biztonság kedvéért gép újraindít. Rákattintottam az abevjava_install.jlnp fájlra. Elindult az Internet Explorer és le akarta tölteni a fájlt. Mely a diszkemen volt. Meg úgy egyáltalán, mi köze van hozzá? Hát az, hogy valaki valamikor beregisztrálta a jlnp kiterjesztéshez az Internet Explorert. (Ne kérdezd. Nej gépe. Én még bottal sem piszkálom.) Na jó, mi van eredetileg beregisztrálva? Megnéztem a sajátomon. Valami Java(TM) Web Launcher. Beletúrtam a binárisokba, megtaláltam. Oké, akkor regisztráljuk át. Nem tudtam. A víruskereső ablaka jött fel, miszerint lejárt a licenszem, vagy adjak be egy új termékkulcsot, vagy adjak be egy új termékkulcsot. Oké, tudok róla. Egy hónapja rúgtam ki a Kasperskyt és ezen az egy gépen még nem cseréltem le az újra. Nosza. A Kaspersky Internet Security szépen le is jött. A Kaspersky Antivirus már nem. Beállt, mint a gerely. Negyedóra múlva lelőttem az uninstallt. Illetve csak szerettem volna, mert azt sem engedte. Oké, Task Manager. Bicska a hátába. Gép újraindít. Újabb nekifutás az uninstallnak. Megint beállt.
– Hát, ebből egyhamar nem lesz ÁNYK – néztem Nejre. A lányom meg persze végig ott volt vonalban, az összes papírjával a kezében.
– Izé, pedig kell.
– Akkor csináljuk a gépemről. Nálam van.
Aztán mégsem arról csináltuk, mert az az én Ügyfélkapummal van összelőve.

Igen, azóta tudom, hogy nem is olyan nehéz váltani. De akkor még nem tudtam.

– Várjál, van még egy gép. A médiacenter!
– Az?
– Az.

A médiacenter egy öreg fogatlan laptop. Kijelzője már nincs, a folyadékkristály szószerint kifolyt belőle. A ventillátora simán lejátsazana a pályáról egy Zaporozsecet. De core i7-es procija van, 8 GB RAM-mal és valami Radeon GPU is dobog benne, szóval filmek lejátszására tökéletes. Külső monitorként meg a tévé van rákötve.

Mondanom sem kell, ezen az öreg háborús veteránon nincs semmi felesleges cucc, se Java, se ÁNYK. Pillanatok alatt felszórtam mindent. Felmentek. Űrlap letölt, telepít. Tadamm. Csinálhatjátok.

Én pedig mentem vissza Nej gépéhez. Legyőzlek téged is. Eddig mindenkit legyőztem. Előbb-utóbb.

A víruskergető uninstall még mindig húzta a csíkot. Pontosabban, állt egyhelyben. Fasza. Google. A Kasperskynél van egy olyan segédprogram, amelyik képes leszedni a beragadt telepítéseket. Nosza, letöltöttem. Nem működött.

Fura dolog ez. Nem kicsit ezért is gyűlölöm az antivírus programokat. A működésükből következően ezerrel kell védeniük magukat. Hiszen minden malware azzal kezdené, hogy kigyakja az antivírus programot. Ezernyi rétegben kell védekezniük. Igen ám, de mi van akkor ha én, mint legális tulajdonos le akarom szedni és behal az uninstall? Ha jó a vírusirtó, akkor esélyem sincs kerülő úton letörölni.

Most se nagyon akart. Aztán amikor egyszerre küldtem rá a hivatalos uninstallt, meg a letöltött programot – hátha ketten elbánnak vele – végre kaptam egy hibaüzenetet. A Kaspersky binárisok könyvtárában van valami cache, abban egy fájlt fog valami alkalmazás, az állítja meg az uninstallt. Hah. Puha vagy, Jenő. Bementem a könyvtárba, megkerestem a fájlt. Törlés. Nem engedte. Hmm, pedig leállítottam mind a hivatalos uninstallt, mind a letöltött progit. Oké, akkor állítsuk le magát a Kaspersky Antivirust. Pontosabban, mielőtt leállítanám, tiltsunk le benne mindent. Sikoltozott? Mint hajnalban a disznó, amikor megérzi a pálinkaszagot. Újabb törlés. Megint nem megy. Mi az isten van? Hoppá, a service. A Kasperskynek fut egy service-e is. Állítsuk le. Nem lehet. Szürke minden kontroll. De van Properties. És, nahát, micsoda felelőtlenség, be lehet állítani, hogy induláskor le legyen tiltva. Letiltottam. Gép újraindít.
Simán ment az uninstall a Control Panelből is.
Huh. Ez még nem a háború vége, de már egy megnyert csata.
Folytassuk tiszta lappal. Minden Java szarságot leszedtem. Letöröltem a korábbi jnlp, jar fájlokat. Gép újraindít.
Java telepítés. jnlp letöltés. És, nahát, ott van. A jnlp fájlhoz az a bizonyos Java(TM) Web Launcher volt beregisztrálva. Istenem, csak rá kell kattintanom! Rákattintottam. Nem történt semmi. Rákattintottam újra. Majd még száznegyvenkétszer. Semmi. Task manager? Semmi. Event log? Semmi.
Azannya. Átnéztem a Java weboldalt. Nézd már, ebből van 64 bites is. Ráadásul fel is lehet telepíteni egyszerre mindkettőt. Gyerünk. Felraktam a 64 bitest. Semmi.
Lehet, hogy az a baj, hogy először a 32 bitest regisztrálta be és mindig azt hívja meg, hiába van már fent a jó 64 bites?
Leszedtem mindent. Kezdjük a 64 bitessel. Önmagában semmi. Tegyük utána a 32 bitest. Megint semmi.
Oké, vissza a kályhához.
Nem untatlak, hogy hány verzióban próbáltam Javát telepíteni. Online. Offline. Mindenféle verzióban a 32 bitest és a 64 bitest. Chrome-ból. Explorerből. Persze mindig gépújraindítás. Nem, az istennek sem indította el a jlnp fájlt. Csak emlékeztetlek, hogy odalent az a hadirokkant laptop első telepítésre indított mindent. Áttúrtam a Java Control Panel minden beállítását. Semmi. Feladni akkor adtam fel végképp, amikor kézzel regisztráltam be először a 32 bites Java(TM) Web Launcher alkalmazást, majd amikor nem működött, akkor a 64 bitest és az sem működött.
Lihegve néztük egymást a géppel.
Aztán eszembe jutott, hogy az őrült guglizások közepette valahol láttam egy olyan tippet, hogy a jnlp-t el lehet indítani parancssorból is. Remegő kézzel gépeltem be: javaws abevjava_install.jlnp. Nem hiszed el. Elindult. Én még ennyire nem örültem soha az ÁNYK telepítőjének.

Felraktam. Elindítottam a Start Menüből. Futott. Mission Completed.

PS1.
Mekkora trágya egy szakma, istenem.

PS2.
Ja, és ez volt a munka utáni esti pihenőm.

PS3.
És akkor arról még nem is beszéltem, hogy nemrég a fiam eljött két haverjával, miszerint sört főznének a sparhelten, én pedig nem vagyok semmi jónak az elrontója, aztán a srácnak kellett valami szerszám, mely szerszámok a szerverek mellett vannak, ügyesen le is nyomta a főkapcsolót, a szünetmentesek pedig 10 perc után gondosan leállították a szervereket, amiből nem is lett volna probléma, csak éppen mind a három olyan hülyén állt le, hogy visszaindítás után sem RDP-n, sem lokális konzolból(!) nem lehetett elérni egyiket sem, szóval jó egy óra sportolás után kinyomtam mindegyiknek a szemét, utána pedig egy másik órán keresztül takarítottam a szemetet, hogy minden működjön. Na, ez meg a mai ebéd utáni pihenőm volt.
Trágya szakma, mondom.

2 Comments

  1. Ha parancssorból ment, akkor ez azt jelenti, hogy a Windows regisztrálta be magának rosszul a JNLP futtatását, vagyis talán mégsem Java hiba… De attól még jó sztori volt :)

  2. Aki utolsó pillanatban akar megcsinálni valamit, azt ott kell hagyni az árok szélén megdögleni. Esetleg segítesz neki 1 órát, aztán széttárod a kezed.
    Majd tanul belőle.
    Kurvára utálom amikor emberek önmaguk ellenségei, nem figyelnek semmire, aztán nekem kell megjavítani az elromlott életüket meg betemetni a gödröt amibe ásták magukat. Lehetőleg 10 perc alatt.
    Tudom család meg minden, de a drogosokkal és piásokkal is így megy minden végképp tönkre hogy a nagybetűs család még pár évtizedig elnéz ezt-azt nekik.
    Ez pont ugyanaz.
    Több tanulságot nem mondok.
    Én is szívtam ÁNYK-val de 1 óra alatt az egyik otthoni gépen lett, pedig tizedannyira sem értek hozzá mint te :)

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *