Category: IT

Fiók aljáról #01

Ez a blog nem úgy íródik, hogy eszembe jut valami, és hopp, megírom, majd már rakom is ki. A legtöbbször csak arra van időm, hogy feljegyezzem azt, ami eszembe jutott, esetleg beleírjak néhány vázlatpontot, egy-egy markáns mondatot. Ilyen, különböző kidolgozottságú feljegyzésből most is van vagy ötven a piszkozatok között.
Mivel mostanság éppen nem történik semmi érdekes (nem a francokat, csak nagyon nincs időm írni), szóval az időhiány miatt inkább ezeket a félkész írásokat fejezem be.

~oOo~

Kábé 2,5 évvel ezelőtti feljegyzés

~oOo~

Hogy miért nem szeretek multiknál dolgozni. Mesélek.

Projekt egy ügyfélnél. Szerettem volna, hogy egy szolgáltatást bővítsenek ki. Erre fel kell venni egy ticketet. Ilyesmire én nem vagyok jogosult. Leadtam a kérelmet a projekt menedzsernek, aki továbbította a koordinátornak, aki odaadta annak az embernek, akinek megvan a jogosultsága a ticketing rendszerben. Berögzítette. Egy nappal később jött egy visszakérdezés a ticketing rendszeren keresztül: biztos, hogy nekem ez kell? Mert meg lehetne oldani egyszerűbbben is, így, meg úgy.
Na most, normális helyen innentől úgy megyünk tovább, hogy felhívom a pacákot és megbeszéljük. Mert azt már régóta megtanultam, hogy a nagy arc kontraproduktív. Lehet, hogy az illető azért javasolta ezt, mert nem látja át abból a magasságból a dizájnt, ahol én összeraktam. De az is lehet, hogy igaza van és az általam kért módosítás náluk nem valósítható meg, vagy éppen valami okból tiltva van a rendszerükben. Hányszor láttam már, hogy a helyi szabályozás felülírta a best practice alapú tervezést. A kérdés telefonon két perc alatt elrendezhető, utána – amennyiben szükséges – feladok egy ticketmódosítást és mehet minden tovább.

Bedobtam a láncba a telefonszámomat. Hogy továbbítsák és a srác hívjon fel. Azt a választ kaptam, hogy az illetőnek nincs nyilvános telefonszáma, nem hívható fel.
Egy ideig elég bambán néztem, majd megírtam, hogy nem én akarom felhívni, hanem azt szeretném, ha ő hívna engem.
Erre nem jött válasz.
Oké. Akkor szépen nekiültem és maximális udvariasággal megírtam, miért nem jó a javasolt módszer.
Ez volt az a levél, melyet mindenképpen el szerettem volna kerülni. Mert jó eséllyel egósérüléssel fog járni. Ha ugyanis kiderül, hogy nekem van igazam (márpedig sanszos, mivel a régi rendszerben is így lett megvalósítva ez az izé), akkor a hapsinál be fog indulni a seggvédő/egóvédő mechanizmus. Ő ugyanis csak a ticketing rendszerben fog találkozni a válaszommal, mely rendszer nyilvános, monitorozott, archivált, ami oda bekerül, arról értesül a fél világ, köztük a főnöke is. Azaz várható, hogy ha nekem lesz igazam, az illető be fog feszülni. A projekt pedig ilyesmik nélkül is elég vacak, senkinek nem hiányoznak a cicaharcok.

Szóval megírtam a levelet és elküldtem a projekt menedzsernek. Aki hasonlóképpen gondolkodott és inkább nem küldte tovább. Nekiállt megbeszélést szervezni. Ő úgyis kint van az ügyfélnél, megkeresi az illetőt, áthívja magához és online megbeszéljük hármasban ezt az egészet.

Azóta eltelt egy nap, egy hét, két hét. Még nem sikerült összehozni a megbeszélést.

Ugye megvan, hogy egy kábé kétperces telefonbeszélgetéssel tisztázni lehetett volna az egészet?

Garmin GPSMAP66 és Wikiloc

Nos, megvan. Még az osztrák bringatúrán ment tönkre az előd, a GPSMAP64, a kijelzője a nagy melegben elfolyt. (Annak elődje meg, a GPSMAP62 egy balatoni evezésen ázott be.) Aztán később a folyás szolidult valamelyest, a tízforintos méretű fekete körből egycentis szürke csík lett a kijelző tetején. Erre a feljavulásra szükség is volt, mert három hónapot küzdöttem, mire kezembe foghattam az utódot. Addig viszont a régit kellett használnom.

Ott járunk, hogy hazajöttünk Ausztriából. Rögtön első nap meg is rendeltem az utódot a boltból. Két hétig nem történt semmi, pedig az automata válaszlevélben az állt, hogy addig ne csináljak semmit, amíg fel nem veszik velem a kapcsolatot. Ekkor azért írtam egyet, hogy wtf, amire jött a válasz, hogy tényleg, bocs, persze, él a rendelés, de legyek türelemmel, mert a cucc még a Garminnál is hiánycikk. És tényleg, más üzletekben sem volt. Vártam. Megvolt a Balaton körbekajakozása, megvolt a balaton-felvidéki bringatúra, küzdöttem a régi gps-szel. Aztán meg jött ez a hosszú betegség, elvoltam.
A vége felé egyszer csak kiváncsiságból ránéztem, mi a helyzet más boltokban. Rögtön az elsőben lehetett kapni. Aztán később megnéztem a magyar boltokban is, ott is volt, igaz egy kicsit drágábban. Hát, jó. Megrendeltem a németektől. Utána pedig írtam a Navi-Gate-nek, hogy bocsi, de töröljék a rendelést.
Két nappal később kaptam egy levelet tőlük, hogy megjött a rendelés, átvehetem. Izé. Visszaírtam, hogy már töröltem a megrendelést, nem kapták meg? Azt válaszolták, hogy nem, egyébként is, az emalcím, amelyre küldtem, már nem él. Mondjuk ekkor NDR-t kellett volna kapnom, de nem feszegettem a dolgot.
A lényeg, hogy törölték.

Pár nap múlva kezemben volt a drágaság.
Azt kell mondjam, hogy lenyűgözött. Ahhoz képest, hogy a 64-es gyakorlatilag semmiben sem különbözött a 62-estől, a 66-os egy teljesen más világ. Tele van egy csomó hasznos aprósággal, olyanokkal, melyektől hirtelen minden kézre áll, magától értetődve használható. Leszedtem a manuált, két napon keresztül tanultam, gyakoroltam… és borzasztóan elégedett vagyok. Ez egy jó cucc. Olyan, mint amilyennek már sokkal korábban lennie kellett volna, ha a szoftverfejlesztők idejekorán kihúzták volna a fejüket a seggükből.

Volt két fekete pont is. Okoztak némi idegeskedést, de aztán minden elsimult.

Az egyik a csuklópánt volt. Ez egy ilyen filléres cucc, de nekem fontos. Ezzel szoktam kikötni az eszközt a kajakhoz is, meg a bringához is. A manuál szerint a csomagban lennie kellett volna. De nem volt. (Az messzire vezetne, hogy miért nem. Gyárilag felejtették ki? Vagy ez már egyszer visszárú volt? Igazából nem foglalkoztam vele. A gps hibátlanul működik.)
Jó. Hol lehet ilyet kapni? Végigjártam egy csomó műszaki boltot, sportboltot, vagy 5 mobilos kisboltot. Volt, hogy még csak meg sem értették, mit keresek. Végül a világ legnagyobb szatócsboltjában találtam rá, na itt volt vagy százfajta. Kabátgombokért. Végül ezt vettem meg. (Elsőre beránt egy kampányoldalt, be kell zárni a fület és újra rákattintani a linkre. Seggfejek.)

A másik már zűrösebb volt.
Előljáróban annyit, hogy én kifejezetten kedvelem a Wikiloc oldalt. Ez egy track prezentáló oldal, nekem kifejezetten bejön a minimalista stílusuk. Nem egy nagytudású oldal, de pont azt tudja, ami nekem kell. 2020 júniusától már csak ezt használom a trekkek megjelenítéséhez a blogon, a mértékegységek európai megjelenítését is sikerült megoldani, szóval frankó.

Miközben nyomkodtam a túragps gombjait, egyszer csak meglepődtem. Először azon, hogy ennek az operációs rendszere gyakorlatilag megegyezik a Fenix6 óráméval, azaz kapcsolódik a Garmin Connecthez és lehet rá Connect IQ alkalmazásokat telepíteni, másodszor meg azon, hogy egy alkalmazás már gyárilag telepítve volt, mégpedig a Wikiloc app. Vov. Elindítottam. Lépjek be. Oké. Juzernév, jelszó. Gratulálunk.
Majd jött egy zavarbaejtő levél. Hogy kaptam egy kéthónapos ingyenes Premium előfizetést.
Na, ettől azért elsápadtam. Soha, soha nem szoktam ilyen ingyenes beetető előfizetéseket bevállalni. Nem figyelek és már aktiválódik is a fizetős rész, jó esetben egy hónapra, rossz esetben egy évre.
Jó, szüntessük meg.
Nem mesélem végig. Nem lehet. Elég sok helyen le volt írva, hogyan kell, de nekem egyik sem sikerült. A weboldalon megtaláltam a megfelelő oldalt, de nem volt Manage Subscription nyomógomb. A mobiltelefonon nem tudtam mit csinálni, hiszen ez Connect IQ app, az meg egy teljesen másik platform. Feltelepítettem a mobilra a Wikiloc app-ot, ekkor elméletileg meg kellett volna jelennie a Play Store előfizetései között, de ott sem volt semmi új.

Ezt nem lehet lemondani.

Fasza. Akkor legalább nézzük meg, mennyibe is kerül.
Nincs. Nincs infó. Itt van a Premium oldal, semmi fizetés jellegű infó sincs rajta. (Azt speciel nem tudom, hogy ha elindulok abba az irányba, hogy szeretnék prémium előfizető lenni, akkor kapok-e valami információt. Ezt nem tudom, mert jelenleg váratlanul prémium lettem, mindenféle infó nélkül.)

Jó. Nincs más, írni kell egy emailt. Hogy ez nem pálya.
Nincs. A nyitólapon nincs emailcím. Nincs form. Annyit lehet kisilabizálni, hogy fent vannak a Twitteren, illetve az Instán. Csakhogy ezeken meg én nem vagyok fent.

Hát, ez így már elég rosszul hangzik. Oké, hogyan tudnak pénzt lenyúlni? A weboldalon keresztül biztosan nem. Mobiltelefon? Na, azt a fene tudja. A bankkártyám benne van a Google Pay-ben, igaz, az előfizetés nem látszik, de az app ott van. Az ördög meg nem alszik.

Ekkor már közel álltam ahhoz, hogy törlöm a felhasználómat és létrehozok egy újat.

Mindegy, turkáltam tovább. Aztán egy véletlen találat a FAQ oldalak között. Itt már voltak árak. 10€ egy évre. (Illetve… a kép szemmel láthatóan egy screenshot, a fene tudja mikorról. A jó hír az, hogy ezek szerint ez előfizetés előtt kiírja. A rossz, hogy én ezt nem láttam és nem is láthatom.) Utána még egy találat. Fehér alapon pici szürke betűkkel, de az oldalon van egy ‘contact us’ link, mely egy formhoz vezet. Hogy működik-e? Próbáljuk meg. Leírtam, mi a bajom. Aztán kitöröltem és leírtam finomabban. Ebben már csak egy szalonképtelen szó volt. Elküldtem.

Vártam. Vagy jön válasz, vagy nem. A legrosszabb esetben kicsalogatnak valahogy 10 eurót.

Ezt most tegyük tisztába. Évente 10 euró nem egy nagy pénz. Ennyivel még támogathatnám is őket. (Eddig azért nem merült fel, mert amire nekem szükségem van, az benne van a Free csomagban.) Viszont nálam alapelv, hogy zsarolásnak soha nem engedek. Ez pedig nagyon olyasmi. Az akaromtól függetlenül beraktak egy beetetős free előfizetésbe, nem tudom, mi lesz az előfizetés végén, nem tudom lemondani, egyáltalán nem tudok velük kommunikálni és azt sem tudom, mennyibe kerül az előfizetés… ez bőven kiverte nálam a biztosítékot.

Két nap múlva jött a válasz. (Akit érdekel: a support@wikiloc.com címről.) Nagyon udvariasan elnézést kértek amiatt, hogy ennyire felb@szták az agyamat és elmagyarázták, hogy ez egy Garminnal közös ajándék. Azaz nem beetetés, ez egy egyszeri ingyenes előfizetés, ha lejár, nemhogy ők, de én sem tudom meghosszabbítani. Ezzel rögtön rendezték is a helyzetet, kár, hogy mindezt nem írták bele az app inicializálásakor küldött levélbe. Kevesebb kefét rágtam volna.
Természetesen udvariasan megköszöntem a választ és elnézést kértem azért az egy szalonképtelen szóért.

És akkor a végére egy érdekes dolog. Hogy tulajdonképpen jó is lehetne valamire az a Premium előfizetés. Olvasd el ezt a leírást, illetve nézd meg ezt a nyúlfarknyi videót. Nagyon röviden azt írják, hogy ha a mobil app-ban keresek, majd utána megnyitok egy trekket, akkor a rendszer érzékeli, hogy nekem van Connect IQ app-om is egy másik készüléken és megjelenik egy ‘Send to your GPS’ nyomógomb. Ha megnyomom és utána megnyitom a GPS-en az app-ot, akkor az felolvassa a trekket és már navigálhatok is vele. Cool.
Kérdés, mi van akkor, ha nincs wifi. Hiszen a GPS-nek el kell valahogy érnie a Wikiloc szerverét. Nos, nem kell. A mobilapp nem csak kijelöli átküldésre a trekket, hanem le is tölti. Innentől meg már elég, ha a GPS kékfoggal ráharap a mobilra.
Egyetlenegy valós probléma van. Magyarországon kevés a trekk. A lakásban rákattintottam, hogy szeretnék montis trekkeket látni a környéken… a harmadik már Sopron mellett volt. Kár érte.
(Tényleg kár. Jártunk már úgy, hogy kútbaesett a tervezett bringatúra és keresnünk kellett a közelben egy másikat. A sok mobilalkalmazás közül az egyikkel találtunk is, letöltöttem a mobilra… és ennyi. Oké, onnantól a Locus-szal navigáltunk, de az kerékpáron nem az igazi. A szomorú, hogy ebben egyelőre nem is lesz változás. Hiába van bluetooth kapcsolat, az eszközök nem látják egymás adattárolóit.)

[Update] Feltűnt két halvány reménysugár: az egyik a gimporter nevezetű Connect IQ app, a másik pedig a GRouteLoader. Mindkettőhöz kell még egy gexporter applikáció a mobiltelefonra. A folyamat pedig úgy néz ki, hogy először letöltöm az internetről egy trekktároló/trekktervező oldalról (Komoot, Bikemap, Mapy.cz, Turistautak, Merretekerjek stb…) a trekket, utána a telcsin a gexplorer-rel kijelölöm, melyik könyvtárban van az exportálandó gpx fájl. Utána elindítom a Connect IQ app-ot, az rákapcsolódik a gexporterre, megadom, melyik trekket akarom letölteni… és ennyi. Utána már navigálhatok is vele.
Legalábbis ez az elmélet. Kapcsolódni már mind a két IQ app-pal sikerült, látták is a fájlt, el is kezdték letölteni… és semmi. Aztán 15 perc malmozás után boldogan közölte a GPS, hogy itt van a trekk. Mondhatnánk, hogy biztos nagy volt a trekk, de nem, olyan közepes méretű (900KB) volt. Azaz ezt az alkalmazást is elérte a Garmin-átok, a szarakodás az erőforrásokkal: az eddigi minimális mennyiségű méréseim alapján maximum 1 MB fájlt képes áttölteni. Nos, manapság ez már lófütty, kint terepen meg nem igazán tudom elképzelni, hogy gpx fájlt editálok mobiltelefonon.

Na mindegy, minden jó, ha a vége jó. Elvittem az eszközt néhány próbakörre, sorra hangolom, illetve finomhangolom. Úgy érzem, ez egy gyönyörű barátság kezdete. Még akkor is, ha ez egy Garmin készülék.

A kis sunyi DJI

Írtam korábban, hogy beruháztam egy DJI Osmo Pocket 2 zsebkamerába. Pénteken megvettem. Azt is írtam, hogy tetszik és alig várom, hogy kipróbálhassam.
Szombaton visszavittem a boltba. Nem kell.
Pedig még ki sem próbáltam. Egyszerűen el se jutottam odáig.

Azért ez valahol bravúros.

Hazahoztam. Rádugtam a töltőre. Közben átfutottam a belecsomagolt minimanuált, illetve letöltöttem a nagyot. Mindkettő azzal kezdte, hogy töltsem le a store-ból a DJI MIMO applikációt a mobiltelcsire. Legyintettem. Eszem ágában sem volt összelőni a kamerát a mobillal. Fel akarok venni dolgokat, utána az SD kártyát bedugom a laptopba és úgy másolom fel a hálózatra az anyagot.
Időközben feltöltődött árammal a cucc. Olvastam tovább. Aktiváljuk. Hogyan? Hát a mobil alkalmazásból. Máshogyan nem lehet. Akkor nem aktiválom. Erre induláskor kiírta, hogy aktiválás nélkül van 5 bekapcsolási lehetőségem. Amelyből már csak 4 maradt. Hogy mi lesz utána, azt nem részletezte, de semmi jóra nem számítottam. Még a végén lelövik a macskámat.
Na mindegy, úgy látszik, ezt nem úszom meg. Azt mondja a manuál, hogy Play Store, keressek rá, telepítsem. Rákerestem. Nincs ilyen alkalmazás. Mivan??!!!
A találati lista első helyén valami DJI GO (before P4) alkalmazás figyelt, beleolvastam, ez gyakorlatilag drónvezérlő alkalmazás, de elméletileg jó fényképezőgépre is. Feltelepítettem. Utána elcsesztem majd egy órát, mert kipróbáltam mindenféle variációt: a csatlakoztatásnál négy opciót dobott fel, a programindításkor meg hármat, nem volt egyértelmű a választás, így kipróbáltam mindegyiket. Egyikkel sem látta az eszközt. (Pedig a nyitóképen pont egy ilyen zsebkamera illegette magát.)
Letöröltem. Hogyan tovább? Nézzünk rá a gyártó oldalára, biztosan van ott valami fórum. És igen, van. Sőt, van is ilyen téma. Na, itt durrant el rendesen az agyam. Érdemes végigfutni.
Azt írja mind az adminisztrátor, mind a szupermoderátor, hogy bocsi, de ők, azaz a DJI, leszedték az alkalmazást a Play/App Store-ból, csak a weboldalukról lehet letölteni. Miért? Nincs válasz. Csak annyi, hogy bocs, nincs időnk felrakni. Meg elnézést. Azért ilyenkor beindul a para. Ez egy kínai cég, amely olyan termékeket gyárt (drón, kamerák, kamera-alkatrészek), melyekkel remekül lehet kémkedni. Emellett pedig mind a két alkalmazásbolt (Google, Apple) mostanában kezdte kiszórni a gyanús szoftvereket.
Aztán itt van egy válasz, mint megoldás, ezt ki is másolom.

I have Android – Galaxy Note 9 and got my issue resolved, was able to get the app. Here is how I did it:
1. dji.com/ downloads/djiapp/dji-mimo Clicked on download file from this website
2. The file saves in “My Files”, so I searched for the Settings in my phone for “install unknown sources”, found the “My Files” app and selected “allow” button to allow this app to install unknown sources. Then I did the same for my Chrome browser, which it uses to open up the file.
3. Clicked on the .apk downloaded file from “My Files” folder and then it opened and asked me if I wanted to install the DJI app.
4. Once the app opens there are a few prompts in another language — those prompts are just for allowing access to location and camera. Just select OK.

Azaz engedélyezzem a Chrome-ban, hogy vizsgálat nélkül letöltsön bárhonnan egy alkalmazást, majd engedélyezzem a ‘My Files’-ban, hogy vizsgálat nélkül telepítsen bárhonnan származó alkalmazást, majd adjak meg a feltelepített alkalmazásnak egy szakajtó jogosultságot, mely jogosultságokra vonatkozó kérdések valamilyen ismeretlen nyelven érkeznek. Egy kínai alkalmazásnál. És ez a gyártó által támogatott mód. (Mert amit hivatalosan írnak, hogy töltsd le az appot a boltból, az nem működik.)

Normális?

Szépen összecsomagoltam és visszavittem a boltba.

Ha nagyon akartam volna, nyilván meg tudtam volna oldani. Itt van a fiókomban a régi telefonom, ha nem is százas, de egy ilyen regisztrációt végig tudtam volna csinálni rajta. De elegem lett az egészből. Kösz, inkább nem. Egyébként is billegő vásárlás volt, hetek úta törpölök azon, hogy megér-e nekem 140e forintot az, hogy az egyébként is ritka álló felvételek minősége jobb legyen? Sokáig a ‘nem’ válasz dominált, aztán ránéztem az euróra, meg az alapkamatra, meg arra, hogyan számol inflációt a prémium állampapír és azt mondtam, takarékoskodjon itt az, akinek két anyja van, egyébként is, lehet, hogy ez a gimbalos zsebkamera máshol is beválik, próbáljuk ki.
Gyors próba volt.
Miközben a kamera valószínűleg tök jó cucc lehet. Műszakilag.
Csak odáig el is kellett volna jutnom.

[PS1]
Ezt később találtam. A vizsgált program a DJI GO 4 alkalmazás. (Ez a korábban említett DJI GO újabb változata, a Phantom 4 utáni drónokhoz.)
Izgi.

Chinese-made drone app in Google Play spooks security researchers

Különösen ez a rész.

According to the reports, the suspicious behaviors include:
– The ability to download and install any application of the developers’ choice through either a self-update feature or a dedicated installer in a software development kit provided by China-based social media platform Weibo. Both features could download code outside of Play, in violation of Google’s terms.
– A recently removed component that collected a wealth of phone data including IMEI, IMSI, carrier name, SIM serial Number, SD card information, OS language, kernel version, screen size and brightness, wireless network name, address and MAC, and Bluetooth addresses. These details and more were sent to MobTech, maker of a software developer kit used until the most recent release of the app.
– Automatic restarts whenever a user swiped the app to close it. The restarts cause the app to run in the background and continue to make network requests.
– Advanced obfuscation techniques that make third-party analysis of the app time-consuming.

Ez gyakorlatilag képes megerőszakolni a nemlétező kutyámat is.

(Engem annyira meglepett az írás, hogy gyorsan rá is kerestem az Ars Technica hitelességére. Meggyőző.)

[PS2]
Érdekes módon ez a bizonyos DJI GO 4 – a fentiek ellenére is – még letölthető a Play Store-ból.

De nézzük, mi van a jó öreg DJI Fly applikációval? Dacára, hogy a GO-ból mindenféle verziók léteznek, működik még a Fly is, sőt, kifejezetten ajánlott, mert bizonyos funkciók csak ebből az alkalmazásból érhetők el. Itt van egy nagyon alapos írás a témáról.
Aztán… hoppá. Idézek a cikkből.

2. Tap on ‘Download Android APK’. If a warning that says ‘file might be harmful’ pops up, tap on ‘Download anyway’.

4. If the browser you are using shows you a warning telling you that you cannot install apps from unknown sources, tap on Settings and allow it to Install Unknown Apps.

Gyorsan rá is kerestem, és igen, a hír igaz. A DJI Fly is eltűnt a Play Store-ból. Amiben az a különösen vicces, hogy ha nem ezt az alkalmazást használom a drón vezérlésére, akkor ugrott a garancia. Most viszont töprenghetek, hogy a jelenleg is használt, még alkalmazásboltos program vajon tiszta-e (már ha egyáltalán létezik ilyen kategória), vagy csak azért volt letölthető, mert még nem vizsgálták meg? De majdhogynem mindegy is, egy telefoncserénél már csak a felettébb gyanús változatot tudnám telepíteni, feltéve, hogy ragaszkodok a garanciához.

Végül már csak egy kérdésem maradt. A fenti információk birtokában hogy a fenébe engedélyezhetik a nyugati világban ezeket a drónokat?

[PS3]
Ja, bocs. Mégsem.

This month’s reports come three years after the US Army banned the use of DJI drones for reasons that remain classified. In January, the Interior Department grounded drones from DJI and other Chinese manufacturers out of concerns data could be sent back to the mainland.
– Idézet az Ars Technica cikkéből –

[PS4]
Persze jó vagyok én is. Pampogok itt a mobiltelefonom biztonságáról. Mármint a kínai mobiltelefonom biztonságáról.

Vanda és kvetén

Nem tudom mi ez, valami írási blokk lesz. A jegyzetfüzetem tele van feljegyzésekkel, linkekkel, elkezdett, de be nem fejezett írásokkal… csak éppen az első belelkesülés után nincs kedvem befejezni a gondolatokat. Pontosabban, egy csomószor befejeztem már ezeket futás, illetve bringázás közben, fejben… csak éppen leírni már nem akaródzott.

Talán így, részletekben menni fog.

Nej volt bent a Telekomnál, mert dolga akadt velük. Odabent azt mondták neki, hogy ha már úgyis itt van és úgyis üres a keze, vigyen már haza egy KAON CG3002 kábelmodemet, nem fogja megbánni. Hazahozta. Ideadta. Örültem neki. Mert éppen ráértem. (Várjunk… nem.)

(Azt mondták neki, hogy sokkal gyorsabb lesz a net. Csakhogy ahol mi lakunk, ott olyan nagyon nagy tempóra nem érdemes számítani. Eddig volt 500/25 mbps csatlakozásunk, hiába nyomják fel 1000/25-re, 300-nál jobbat még sohasem mértem a lakásban, azt is ritkán. Viszont duplázva is olcsóbb, mert újrakötés és mágenta.)

Na mindegy. Kicsomagoltam. Átnéztem a manuált. Rögtön azzal kezdte, hogy amíg meg nem kapjuk az aktiválást bejelentő sms-t, addig ne csináljunk semmit. Oké, kérdezzük meg Nejt. (Jó kérdés, hogy miért ő lett családon belül a telekomos ügyintéző, amikor ezekkel a dolgokkal általában én foglalkozok, a telekomos terület meg – lévén informatika – eleve az enyém. Volt. Groteszk sztori, egyszer majd megírom. Félig már megvan.) Nej kapott sms-t, de abban szó sem volt aktiválásról, csak annyiról, hogy ha 3 napon belül nem üzemeli be, akkor szétrúgják a seggét.
Jó, várjunk az aktiváló sms-re egy napot. Azzal nem vesztünk semmit.
Másnap kicsomagoltam a készüléket. Hm. Ez egy DOCSIS modem, egy switch és egy Wifi Access Point. Elméletileg működhetne is, de én egy routert fogok rádugni, amely mögött kábé 50, főleg virtuális host van. Mielőtt szétcseszném az internetcsatlakozásunkat, jó lenne egy bólintás a Telekom részéről. Hogy így is mehet. A manuálban szerencsére van egy telefonszám. Úgyis beszélnünk kell. Felhívtam.

Vanda.

A Telekom mesterséges (un)intelligenciája. Gyűlölöm. Életem egyik mélypontja volt, amikor ordítva csapkodtam az asztalt, hangosan üvöltve egy géppel, mert SOS helyzet volt és én ugyan tudtam, mit akarok, de azt a szerencsétlent nem készítették fel rá és még csak egy vészkijárat sem volt az algoritmusban, hogy ha ennyire nem megy, akkor átkapcsoljanak egy humánhoz. Határozott meggyőződésem, hogy ez az egész Vanda egy modernkedésbe csomagolt alibi a Telekomtól. Hogy ne mondhassuk, hogy nincs telefonos ügyfélszolgálatuk. Amikor valóban nincs.

A vohadék azzal kezdte, hogy kérte az MT azonosítót. Begépeltem. Erre közölte, hogy ezen az azonosítón nincs kint olyan készülék, amelyhez beüzemelési támogatás jár.
A készülék ott volt az orrom előtt. A telefonszámot a készülék névreszabott beüzemelési útmutatójából olvastam ki.
Aztán ezt ragoztuk. Próbálkoztam mindennel, hátha sikerül valahogy emberhez kerülnöm, de nem. Ez a vihevongy elállta az ajtót és nem engedett tovább. Egy emberrel meg lehetett volna beszélni, hogy csókolom, itt van előttem a kütyü, nézzen már utána, hogy mi ment félre az adminisztrációban és legfőképpen legyen kedves, válaszoljon már két kérdésre. Ehelyett az lett, hogy visszacsomagoltam a készüléket és odaadtam Nejnek. Hogy menjen be az üzletbe és bassza oda az asztalra. Hogy szórakozzanak az anyjukkal ezzel a 72 órás fenyegetőzéssel, meg a félreérthető sms-ükkel, meg ezzel az elkefélt adminisztrációval, amely miatt még kérdezni sem lehet.
Nej másnap bement. Ekkor ugye már eltelt a háromból két nap. Nem egy asztalborogatós típus, így feltette a két kérdést. Az előadó megvonta a vállát. Próbáljuk ki. Ha működik, hozzuk vissza a régi eszközt. Ha nem működik, hozzuk vissza az újat. Ami ránézésre egy gordiuszi válasz, csak éppen azt nem fogjuk tudni, hogy ha nem működik, akkor azért nem, mert még nincs aktiválva, vagy azért, mert a konfig nem támogatja a mi rendszerünket.

Oké. Harmadik nap. Ma már mindenképpen be kellett üzemelni. Kiástam a padláson lakó régi Sagem kütyüt a tömérdek pókháló alól. Első meglepi. Ez pont ugyanolyan eszköz, mint az új. Kábelmodem, switch és AP. Nem volt rajta router kimenet. Azaz valahol a Telekomnál lehet a vonal végén egy virtuális router, a switch port pedig valószínűleg tudja fogadni a routerünket. Sitty-sutty összedugtam, rácsatlakoztam a laptoppal. Működött. Speedtest. Érdekes. A laptoppal a padláson és az emeleten egyaránt 300, Nej emeleti desktop gépén – mely az én régi levetett gépem – 950(!!), az én földszinti gépemen 100. Hát, ja. Sajnos a padlásról kézzel krimpelt vezeték jön le a nappaliba, nem egy CAT6. De az a 950… határozottan lobogott tőle a hajam.
Nézzük a wifi AP-t. Ahhoz már be kellett lépni az admin felületre.
Induló jelszó a kütyüre nyomtatva. Lefényképeztem.
És itt ejtenék pár keresetlen szót a mobiltelcsimről. Ez egy Pocok3. Alapvetően jó cucc, de a giroszkóp nagyon nem megy neki. Be van állítva, hogy automatikusan adjusztálja a fekvő/álló formátumot, csinálja is, csak sajnálatosan semmi köze sincs ahhoz, hogy éppen hogyan tartom a telefont. A jelen esetben például a fekvő képet csak álló formátumban mutatta fekve, ekkor nyilván olvashatatlan volt. Azaz álló formában tettem az asztalra, majd a nyakamat forgattam el kilencven fokkal, hogy lássam a jelszót.
Beléptem.
Igazából semmi különös. Kezelhető.
Írjuk át a jelszót. Erre a feladatra van is egy spéci jelszavam. Azt mondja, hogy először írjam be a régit. Ember, azzal léptem be. Na mindegy. Nyak kilencven fokkal kiteker. Beírtam. Kétszer az újat. Enter. Nem egyezik. Kezdjük előlről. Nyilván törlődött a régi jelszó is. Nyak kiteker. Most már egyforma lett a két új jelszó, de valami villant, mintha az lett volna, hogy nem jó a jelszó, de az ablak pillanatok alatt eltűnt. Jó. Kezdjük előlről. Legyen überszeku a jelszó, az egyik ‘i’ betűt kicseréltem egyesre. 10 karakter, van benne kisbetű, nagybetű, szám, speciális karakter. Nyak kiteker. Régi jelszó. Új jelszó. Kétszer. Villanás. Miazisten? Lehet, hogy megszokásból ‘i’ betűt nyomtam? Újból. Nyak kiteker. Jelszavak begépel. Villanás. Nem fogadta el. A felvillant ablak alapján mintha a jelszó komplexitása nem tetszene neki. Csak hát ennél nem tudok komplexebb jelszót adni, maximum hosszabbat. Újabb nekifutás. Nyak kiteker. Előző jelszavak. Majd amikor előugrott az ablak, gyors ctrl+printscreen. Ezt kaptam.

Ránézésre WTF. A jelszó hossza jó, van benne minden tipusból karakter. Akkor?
Vedd észre a részleteket. A köznapi informatikában beszélünk speciális karakterekről. Csakhogy itt nem a köznapi értelmezést választották. A speciális karakterek halmazát meglehetősen leszűkítették. Én konkrétan használtam pontot, illetve vesszőt, na azok a csodálatos switch értelmezésében nem számítanak speciális karaktereknek. Fasza. Ezt magyarázza el nekem valami secuguy, hogy miért lesz erősebb a jelszó, ha lekorlátozom a speciális karakterek körét? Na mindegy, kiválasztottam az egyiket, beleraktam. Egyből jó lett.
Innentől már csak a romok eltakarítása maradt. A régi eszközt becsomagoltam. Nej megkapta a gratuláló sms-t, pár órával a 72 óra letelése előtt, hurrá, életben maradtunk.
A következő határidő nyolc nap, amíg vissza kell juttatnunk a régi eszközt, ebből már eltelt három, de amilyen ügyesen megugrottuk az első határidőt, csak meglesz valahogy a második is.