Sörkolbászbringa a Duna mentén 07/15

Passau
2019.08.16; péntek

Távolság: 103 kilométer.
Szint felfelé: 570 méter.

Igen, a mai nap sem a lazításról szólt.

Reggel hétkor kukorékolni kezdett egy virtigli kakas. Hát, igen, ez már nagyon vidék. Aztán a fejemhez kaptam és rohantam be a sátorba. Ugyanis ez a kakas az ébresztős csengőhangom.

Egyébként meglepően nyüzsög a kemping már kora reggel. Tegnap 7.50-kor, amikor elindultunk Bad Gögging-ből, még semmi mozgás sem volt. Ma meg fél hétkor már sorba kellett állni a férfiklotyiban.

Reggeliztünk. Igen, megint a bringáról. Állva. Ráadásul stresszelve, mert ronda felhők jöttek fölénk. Abba is hagytuk és inkább elcsomagoltuk a sátrat, megrizikózva, hogy utána semmi menedékünk nem lesz az eső elől.

Induláskor mindenfelé ronda fekete felhők. Mikor lesz már ennek vége?

Bogen a megmentő. Péntek reggel. Nyitvatartó bolt. Végre sör! Már el is felejtettem, milyen az íze. Hideg sör, instant, aztán hideg sör, péksüti a táskába. Van mobilnet, Revolut feltöltés, bankautomata. Immár van pénzünk bringaszervízre is. Nem mintha nyitva lenne egy is.

Aztán nem sokkal később borulás, szemerkélő eső. Ponyva, téli dzseki fel. Félórával később felhő el, nap elő, ponyva és télidzseki le. Mert úgy egyébként meleg, meg kényelmetlen. És ez ment addig, amíg elegem nem lett és nagy bátran védelem nélkül mentem.

– Te, hogy hívják azt a festőt? – kérdezte Nej.
– Melyiket?
– Hát azt, aki szerint az alma nem alma. Renoir?
– Majdnem. Röné. René Magritte. Miért?
– Mert ez meg nem eső.
– De a víz tényleges lesz, nem csak a látszatja.

Nagyon lazára vettük a napot. Bogenben majd egy órát ücsörögtünk. Aztán Deggendorfban is egy csomót a Duna-parton.

Majd Deggenauban találtunk egy ideális bódét: sör, hamburger. Ekkor megint kaptunk felhőt a fejünk fölé. Eliszkoltunk.

Szépen haladtunk, amikor lezárásba (Umleitung) futottunk bele. Elterelés. Valahová a rák farkára, istentelen utakon. Rögtön az elején defektet kaptam. Remek. Félóra szerelés, ennek fele a le-felpakolás. Aztán átvergődtünk rajta, de ekkor már nagyon elegem lett belőle, azt mondtam, hogy vannak nekem letöltött trackjeim, mehetünk azokkal is, nem kell a jelzés. Niederalteichben váltottunk. Mit ád az ég, megtaláltuk az eredeti jelzést. Pirossal áthúzva. A bringaút nem járható. Nem sokkal előtte találtunk boltot, hideg sörrel, félreültünk. Nézelődtünk. Abból nem lehet baj. És azt láttuk, hogy a helyi erők leszarják a lezárást. A sokcsomagos turisták meg el sem jutnak idáig. Letoltuk a sört és hajrá. Simán átmentünk a lezárt szakaszon.
Kedves emberek. Akkor ezt most miért?
Jó tempót toltunk, a táblákon hamarosan feltűnt Passau.

Aztán jött egy váltás, aszfaltozott útról murvásra, bakkant is a bringa, mondtam is magamban, ha ebből nem lesz felütéses defekt, akkor semmiből sem. Így is lett. Újabb defektszerelés. Félórára a kempingtől.
Na most, ezekkel a bringákkal már eddig is kétezer kilométer felett túráztunk. Egyikkel sem volt egyszer sem defektünk. Pakoláskor kicsit túlzásnak is éreztem, hogy négy tartalékbelsőt dobtam be. Aha. Most meg vadásznom kell az útszéli gumiautomatákra.

Aztán bolt Passauban és hangos üvegcsörgések mellett beértünk a kempingbe. Este hétkor. Ugye a laza tempó, a két defektszerelés…. ennyi. Frankón mi is voltunk a legutoljára érkezők, csak az Ilz torkolata környékén jutott hely.

Az a halványszürke palatetős épület ott a távolban a vizesblokk. Érdekes lesz az éjszakai pisi. Nejnek. Mert én elintézem az erdő szélén, az tuti.

Este. Ordító kétéves gyerek. Az a fajta, aki épp most jött rá, hogy ha hisztérikusan ordít és veri magát, akkor mindent megkap. Gyakorolja is. A mellettünk lévő sátorban lakik.

Inkább felmentünk a közösségi helyiségbe. Negyedóra múlva feljöttek ők is. Tönkrevágni pár tucat ember estéjét. Mi az istenért hoznak el egy ilyen pici kölyköt egy spártai bringáskempingbe? Legszívesebben felképelném a szüleit.

Üjra fullra töltöttünk minden akksit. Legalább ezekkel nincs gond.

A darázs az új légy. De tényleg. Megállunk valahol. Előveszünk bármit. Édeset. Sósat. Sört. Kolbászt. Mindegy. Egyből megjelenik 3-4 darázs és nem, nem lehet őket elzavarni.

Relive videók
Friedenhain – Deggendorf
Deggendorf – Passau.
(Mert a sportóra egyszercsak lezárta a napot Deggendorfban.)

Térkép

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *