Azok a szürke hétköznapok
Budapest-Dunaföldvár-Baja
2023.05.01-02
Május eleje, túra főpróba. Hat nap, teljesen új túrafelszerelés, új elektromos kütyük, némiképp megvariált bringa: csomagtartó, defektvédelem, új nyereg, új sisak, más mikrofonrögzítés. Az útvonal Budapestről indult, a Duna mellett Bajáig, utána Szeged, Gyula, Szolnok, majd Budapest.
Az első videóban az első két nap szerepel, aholis hétfőn Dunaföldvárig jutottam, kedden Bajáig. Káromkodni szerdán kezdtem.
Véget ért az esős évszak, a nyár páros lábbal rúgta be az ajtót, menni kell. Ráadásul hamarosan itt van a túraidőszak, a felkészülésem ezer sebből vérzik, volt ugye egy háromhetes betegség meg egy tíznapos monszun, edzeni, menni kell. És akkor még nem is beszéltem arról, hogy rég láttam apámat, márpedig az ő korában már minden találkozás számít, mese nincs, menni kell.
Én pedig mentem.
Pénteken hazatepertem Egerbe az alföldön keresztül. Szint nem volt, 25-ös szembeszél ellenben igen. Meg vagy öt fékbeállítás, mert rendszeresen elmászott a bestye és hozzáért a féktárcsa a betétekhez. Élmény volt, mert mindig le kellett málháznom, utána meg vissza. Emiatt későn is érkeztem haza, a fogadóbizottság meg közben bepálinkázott, aztán kiadták parancsba, hogy érjem utól őket, szerencsére nem kellett hozzá erőlködnöm, 150 km tekerés után éhesen, szomjason elég volt 1,5 deci pálesz is. Szombaton Bükk, különböző okokból meghúztam a távot, a nagy kör helyett egyszerűen csak felcsavartam a fennsíkra, majd Szilvásvárad felé le, a Szalajka-völgyben rétes/sör, aztán teperés haza. Utána öcsémékkel és apámmal elmentünk csavarogni a Várhegyre, a túra után a jól megérdemelt két kör sör a felsőtárkányi tónál, majd vidám bringaszerelés a műhelyben (csomagtartó végleges rögzítése, kormánytáska fixálása), este pedig szalonnasütögetés az udvaron. Sőrrel. Persze, értem én, régen látott kedves ismerőssel jól esik sör – esetleg pálinka – mellett elbeszélgetni, csak éppen az a régen látott kedves ismerős kitette a tüdejét az aszfaltra, mire odaért kerékpárral, na mindegy, nem panaszkodom, nyilván mondhattam volna én is nemet, persze nem mondtam, akkor meg minek dumálok. Arról nem is beszélve, hogy jól esett, mind a sörözgetés, mind a dumálás. Alvás… az nem volt. Legalábbis normális. A sportórám folyamatosan be akarta adni a felmondását, de nem fogadtam el. Vasárnap pedig lelkesen és roppant ambíciózusan vissza Pestre, de a nehezített útvonalon. Mert valamikor a számítógépen így terveztem meg és akkor jó ötletnek látszott. A helyszínen már nem annyira. De azért belevágtam. Gyöngyösig 12 durva emelkedőn caplattam fel, volt közöttük három darab 9%-os és egy 10%-os, de a többi is olyan 7-8% között mozgott. Hiába, a Mátra lába mellett elterülő dombság már csak ilyen. Gyöngyös után alföld és ha hiszed, ha nem, elég erős hátszéllel. Tíz évben egyszer van ilyen, de most megkaptam. Odafelé 15-25 közötti szembeszél volt, visszafelé 20-40 közötti hátszél. Repültem. És tulajdonképpen ennyi. Rövid, de nagyon inzenzív, élménydús kirándulás volt. Videó valamikor a nyár közepén lesz.
Rögtön az elején figyelmeztetlek, hogy ez a videó nem biztos, hogy neked szól. Ha nem érdekel, mennyit szívtam a bringám felkészítésével, akkor ne kattints rá.
Ez egyébként egy meglehetősen hosszú videó, de vedd figyelembe, hogy négy hónapon keresztül készült. Először csak magamnak akartam dokumentálni, mennyit kinlódtam, mennyit teszteltem, mire az igényeimhez passzintottam a kerékpárt, de végül elég érdekesnek találtam a történeteket ahhoz, hogy összevágjam egybe az egészet. Már most szólok, hogy minimális technikai dolgokról lesz szó, semmi lánckeréksor, meg hosszú kanál, meg integrált hajtómű nincs benne, ezekhez nem értek. Csupa olyasmiről beszélek, amelyekkel egy átlagos bringásnak foglalkoznia kell: csomagtartó, sisak, defektvédelem, gumik, pumpák, világítás és nyergek.
Meg mikrofon a gopróhoz.
Kattintható tartalomjegyzék a videó alatt van a Youtube-on.
Az említésre került termékek
Csomagtartó, sárvédő
– Merida Silex csomagtartó
– Merida Silex sárvédő szett
– THULE P’n’P Tour Kerékpár csomagtartó (100090)
Sisakok
– Van Rysel Országúti kerékpáros sisak Aerofit 900, fekete, sárga
– Van Rysel Kerékpáros sisak országúti kerékpározáshoz Roadr 500, fehér
– Van Rysel Kerékpáros sisak országúti kerékpározáshoz Roadr 500, fekete (MIPS)
– Rudy Project SISAK NYTRON RED/BLACK S-M 55-58
Mikrofon
– JOBY WAVO LAV MOBILE CSIPTETŐS MIKROFON (JB01716-BWW)
Defektvédelem
– Tannus Armour 28″ ATB/Gravel 700 x 35-40 C
Külső gumik
– Maxxis Rambler 700x38C fold TR EXO
– Pirelli Cinturato GRAVEL M Classic Folding Tyre 40-622 (700x40C)
Belső gumik
– CONTINENTAL Race 28″ Wide kerékpár belső gumi, 42mm Presta szeleppel
– CONTINENTAL Race 28″ kerékpár belső gumi, 42mm Presta szeleppel
– CONTINENTAL Race 28″ Light kerékpár belső gumi, 42mm Presta szeleppel
– CONTINENTAL Race 28″ Supersonic kerékpár belső gumi, 42mm Presta szeleppel
– TUBOLITO ORSZÁGÚTI GUMIBELSŐ 700-AS TUBOLITO S TUBO ROAD 42 MM
– Schwalbe 18/28-622/630 AV/DV/SV15 kerékpár belső [40 mm, Csomagolás nélküli, szingó]
Pumpák
– BBB BMP-49 kerékpár pumpa EasyRoad 185 mm, fekete
– CUBE Acid Race Micro kerékpáros minipumpa – kék
– CUBE Acid Race Dual univerzális kerékpáros minipumpa
Lámpák
– Busch Müller EYRO Kerékpár Első Lámpa 2021
– KNOG Blinder Link kerékpár hátsó lámpa csomagtartóra
Nyergek
– Merida Comp CC V-mount nyereg
– Fizik Aliante Gamma K:ium nyereg
– Selle San Marco Allroad Open-Fit Dynamic Wide nyereg
Ahogy korábban már írtam, a többrészes túraleírások helyett egyrészt videók jönnek, másrészt kollekciók a Komoot-on: trekkek, fényképek, pár szó. Ahogy egy trekkgyűjteménybe kell. Itt lehet nézegetni a térképeket, kommentelgetni, esetleg letölteni az útvonalakat.
Az alábbi kollekció egy alföldi karika összefoglalója.
Gyakorlatilag túrafőpróbának szántam, a nyári túrák elé. Tanulságos volt.
Megint előjött máshol ez a miért is jó, pontosabban, miért is kamu ez az egész gravel műfaj. Az illetőnek elég markánsan negatív véleménye volt, elsőre írtam is valami hozzászólást, utána viszont töröltem. Kábé tíz éve semmi, sőt még annál is kevesebb értelmét látom az interneten keresztüli vitáknak.
Viszont a téma továbbra is foglalkoztatott. Ugyanis már nem ez az első eset, hogy belekeveredek egy ilyen ‘magyarázd már el, miért is annyira jó a gravel’ témába.
Elöször is, nem annyira jó. Jelenleg a marketing agyonhájpolja a műfajt. Hogy végtelen szabadság. Melyet csak ez a bringa ad meg egyedül. Ha szabad akarsz lenni, akkor azt csak úgy érheted el, ha veszel gravel kerékpárt, gravel bukósisakot, gravel cipőt, gravel ruhát, gravel papírzsebkendőt. “Every road is yours” – mondja a matrica a bringámon. Ez egyszerűen gusztustalan és egyáltalán nem meglepő, hogy sok bringásnak nem tetszik. Gyakorlatilag a marketing kiemelt egy szempontot és a végtelenbe túltolta.
A gravel műfajban természetesen van jó, de ez már egy komplex érzés. Nincs mellette egy mindent eldöntő érv, sok apróságból áll össze. Igen, ennek része a nagyobb szabadság, de valójában a trekking bringával is le lehet menni a földutakra. Sőt, igazából mindent, ami jó benne, meg lehet csinálni más tipusú bringákkal. A gravelben viszont pont az a jó, hogy mindez egy bringában van benne, persze nyilván korlátozottabban. Ha úgy tekintek rá, hogy ez valójában az országúti és a trekking keveréke, akkor mondhatnám egyfelől, hogy tök felesleges, hiszen az országútival jobban lehet száguldozni, a trekkinggel meg lehet sok cuccal túrázni. Másfelől viszont mondhatnám azt is, hogy jaj de jó, hiszen ez egy olyan kerékpár, amellyel tudok gyorsan menni, viszont sokkal több cucc fér rá, mint egy országútira, illetve tudok könnyű terepen is menni, gyorsabban, mint egy trekkinggel. Azaz csak nézőpont, pontosabban hozzáállás kérdése, hogy lefitymálom, vagy örülök ennek a hibridségnek.
Rögzítsük: mind a kettő valid álláspont. Csakhogy ha valaki ki szeretné maxolni a kerékpározásban rejlő összes lehetőséget, akkor legalább ötfajta bringát kellene vennie, de akkor sem lehet nyugodt, hiszen nem lehet ott nála mindig mind az öt bringa. Az egyedüli járható út, hogy felméri a saját bringás preferenciáit és az ahhoz legközelebb eső kerékpárt veszi meg és nem törődik azzal, hogy az egy hibrid, neadjisten egy megosztó kerékpár. Ha az én bringázási szokásaimhoz egy kiskosaras háromkerekű gyerekbicikli passzol, akkor azt kell megvennem, illetve ha nem vagyok különösebben sportos, de mozog bennem a kalandféreg, akkor meg egy pedelec bringát.
A legegyszerűbb, ha végigmegyek a saját példámon.
Így néztek ki a bringázási preferenciáim.
Mint látható, benne ültem a tutiban. A gravel ugye az országúti és a trekking hibridje, nekem meg megvolt mind a kettő. Akkor?
Maradjunk annyiban, hogy én is sokat töprengtem, mielőtt továbbléptem. Elméletben ugyanis nem annyira egyértelmű a helyzet. Sőt, egy monti sokkal inkább adná magát harmadiknak. Csakhogy itt Dél-Pesten, az alföld szélén, nagyítóval sem találni hegyeket, nem tudnám kihasználni. Akkor már sokkal inkább egy fatbike, de az meg még speciálisabb terület.
Így állt a helyzet, amíg el nem kezdtem behatóbban foglalkozni a bikepacking filozófiával. Igen, le kellett cserélnem a teljes felszerelésemet. Alaposan át kellett gondolnom, mit viszek magammal, mit nem. Abszolút felesleges luxus kétheti túrára kétheti kaját cipelni otthonról. Meg kell nézni, milyen sűrűn vannak lakott települések és annak megfelelően méretezni a kajatárolót. Ha civilizáción belül tekerek, akkor konkrétan nulla hely kell kajának. Ruha szintén minimális. Sátorból, matracból, hálózsákból vannak ultralight cuccok. Nem olcsók, de meg lehet venni apránként, meg egyébként is, ahogy már írtam, a jelenlegi gazdasági helyzetben a legjobb megtakarítás az egészségünkre költött pénz.
Innentől viszont durva változás állt be a preferenciákban:
Ehhez álljon itt az utóbbi egy évem statisztikája:
És a sátras hosszú túrákat még csak idén fogom elkezdeni a gravellel.
Röviden: én megtaláltam a profilomhoz leginkább illő kategóriát. Ez a gravel. Ha valakinek más a profilja és ahhoz mondjuk a trekking, vagy a monti jobban passzol, akkor használja azt. Egymás választását leszólni, az viszont nem elegáns.
A marketing az más, azt lehet, sőt kell is rugdosni, különösen, ha hamis. De a terméket – ha egyébként van létjogosultsága – azt nem kellene.
Recent Comments