Álom, álom

Emlékeztek, egykoriban mennyire elterjedt ez az agykontroll nevű izé? Aztán kiderült, hogy nagy része ennek is parasztvakítás.
Pedig vannak részei, melyek működhetnek.

Anno nagyon régen kaptam egy könyvet a szobatársamtól. Ez valójában egy autogén tréning könyv volt. Meglepődve olvastam. Halványlila elképzelésem sem volt, miért kaptam meg pont ezt a könyvet. A nagy része ugyanis arról szólt, hogyan lazítsunk, hoigyan aludjunk el könnyen, gyorsan.

Na most akkoriban én az alvás fedettpályás világbajnoka voltam. Az egyéni rekordom 36 óra folyamatos alvás volt. Az ébrenléti meg 52 óra. (Az előbbi egy egyhetes egyetemi napok után történt, az utóbbi meg azután, hogy bárt vittünk az egyetemi farsangi bálon. Kábé háromszor csíptem be és józanodtam ki ez idő alatt. De nem aludtam.)

Mostanában már más a helyzet. Néha tényleg nehezen alszom el. Szükségem van mindenféle trükkökre.

  1. A Levi-féle könyvből egy dolog maradt meg: az izmok fokozatos ellazítása. Amíg el nem kezded – akár fentről, akár lentről – tudatosan ellazítani az izmaidat, addig nem is veszed észre, mennyire feszesek, görcsösek. Amikor végigértél, mindent ellazítottál, szószerint könnyebbnek érzed magad.
  2. Persze ez még nagyon kevés. Nekem a legfőbb bajom, hogy folyamatosan pörög az agyam. Mi lesz holnap ezzel? Mi lesz utána azzal? Hogyan fogom megoldani azt az izét a jövő héten? Úristen, mekkora balek voltam tegnap! Meg ilyenek.
    Ekkor segít egy nagyon erős kép: A hóekés álomdömper.
    Képzeld el, hogy egy ilyen gép vágtat neki ezerrel a gondolataidnak és söpri le mindet kíméletlenül az útról. Neked csak annyi a dolgod, hogy nem nézel oldalra. Nem követed a gondolataidat az árokba.
  3. De ez még mindig nem elég. Ekkor csak az akadályokat távolítottad el. Ez még nem alvás.
    Ahhoz… hát, nem is tudom. Igyekszem pontosan leírni. Behunyom a szememet, de a szemhéjam mögött tágra nyitom és felfelé forgatom. Az egésznek olyan érzete lesz, mintha az ember egy nagy fekete kútba zuhanna. Egy olyan kútba, amelyiknek soha nincs alja. Csak zuhanok és várok. Az első idióta, absztrakt gondolatra. Ha megjön, akkor vigyorgok. Már közel van az alvás.

Aztán persze van, amikor egy pohár bor is elég.

3 Comments

  1. Hú de jó ez a hóekés álomdömper, ki fogom próbálni!

    Nekem ez a kettő van:

    Ha körbe-körbe járnak a gondolataim valamitől és nem hagy elaludni akkor bepakolom a problémát egy zsákba és egy ilyen meterológiai léggömböt kötök gondolatban rá és elengedem. Van hogy integetek is neki.

    A másik úgy működik, ha ismered a Csillagok háborúját, vagyis a második részt a Birodalom Visszavágot. Azt képzelem, hogy Yodánál vagyok a Dagobán, azon a kis vizes-mocsaras bolygón, ahol Luke-ot képezte ki Jedivé. Este van, elvégeztem a napi munkát, Yoda odafordul hozzám és ezt mondja azon a vakkant hangján: “Most pihenj meg. Oszlasd el a kételyeidet!”

    A teljes beleéléshez: :)

  2. Yoda ilyet biztosan nem mondott volna. Maximum azt, hogy “Meg most pihenj. Kételyeidet el oszlasd”. :)

  3. Persze, hogy működik az agykontroll néhány része.
    Azok mindenképpen, amiket jó helyről ollóztak. Ez az ellazításos technika csak pár ezer éve ismert az indiaiaknál savászana (hullapóz) néven mint jógagyakorlat.
    A hóekés álomdömper aszthmatornán így hangzik: fogd meg azt a zavaró gondolatot ami előjön és dobd a vállad felett a hátad mögé. Vagy csak hessintsd el, mint egy legyet.
    Még egy jó gyorsító elalváshoz – de csak ha nem vagy klausztrofób: az izomlazítás után képzeld el, hogy minden lélegzetvételnél a kifújáskor egyre mélyebben süllyedsz az álomkútba és feletted egyre kisebb fehér korong a felszínen a nyílás. Fontos, hogy kifújásnál _érezd_ a süllyedést. (Jókor jött ez a poszt, pont itt az ideje újra gyakorolni.)

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *