A napokban megugrott a blog látogatottsága. Megnéztem, mely oldalakra érkeztek a plusz találatok, illetve megnéztem a keresőkifejezéseket. Elsőre harsányan felröhögtem, másodikra viszont elszomorodtam.
Elmagyarázom, miért.
Erről az írásról van szó. Ha elolvastátok, gondolom a keresőkifejezést is ki fogjátok találni.
Nos, emberek, ez egy parabola, magyarul példabeszéd. Igen, olyasmi, amilyenekből Jézus is elsütött néhányat anno. És az emberek többé-kevésbé megértették, hogy a példabeszéd nincs közvetlen kapcsolatban azzal, amire vonatkozik. Amikor Jézus a mustármagról beszélt, csak a leghülyébbek gondoltak arra, hogy a Mennyek Országa tényleg egy mustármag belsejében van. A példabeszédnek mondanivalója, _tanulsága_ van – és ez a _tanulság_ vonatkozik az alanyra. Azaz a fenti írásban Gyurcsánynak semmi köze sincs ahhoz az emberhez, akivel a leírt – és kitalált – történet megesik. Pont.
Ja, hogy ezt honnan lehetne sejteni? Nos, ez egy énblog, egyes szám első személyben íródik. Maga a történet is ilyen, de a kategóriája (oroszlánkörmök) jelzi, hogy ez az irodalmi munkásságom része. (Jóvanna, olyan, amilyen.) Mivel így sem egyértelmű, hogy a példabeszéd mire akar vonatkozni, azért lett az a címe, ami. Mert a parabola arra a politikai helyzetre vonatkozott, amelyikben akkor voltunk.
Nos, ennyi. Légyszives, szedd össze magad és legyél okosabb, mint a kétezer évvel ezelőtt élt emberek. Vedd észre magadtól, hogyan is működik egy példabeszéd.
Recent Comments