Parabola

A napokban megugrott a blog látogatottsága. Megnéztem, mely oldalakra érkeztek a plusz találatok, illetve megnéztem a keresőkifejezéseket. Elsőre harsányan felröhögtem, másodikra viszont elszomorodtam.

Elmagyarázom, miért.

Erről az írásról van szó. Ha elolvastátok, gondolom a keresőkifejezést is ki fogjátok találni.

Nos, emberek, ez egy parabola, magyarul példabeszéd. Igen, olyasmi, amilyenekből Jézus is elsütött néhányat anno. És az emberek többé-kevésbé megértették, hogy a példabeszéd nincs közvetlen kapcsolatban azzal, amire vonatkozik. Amikor Jézus a mustármagról beszélt, csak a leghülyébbek gondoltak arra, hogy a Mennyek Országa tényleg egy mustármag belsejében van. A példabeszédnek mondanivalója, _tanulsága_ van – és ez a _tanulság_ vonatkozik az alanyra. Azaz a fenti írásban Gyurcsánynak semmi köze sincs ahhoz az emberhez, akivel a leírt – és kitalált – történet megesik. Pont.

Ja, hogy ezt honnan lehetne sejteni? Nos, ez egy énblog, egyes szám első személyben íródik. Maga a történet is ilyen, de a kategóriája (oroszlánkörmök) jelzi, hogy ez az irodalmi munkásságom része. (Jóvanna, olyan, amilyen.) Mivel így sem egyértelmű, hogy a példabeszéd mire akar vonatkozni, azért lett az a címe, ami. Mert a parabola arra a politikai helyzetre vonatkozott, amelyikben akkor voltunk.

Nos, ennyi. Légyszives, szedd össze magad és legyél okosabb, mint a kétezer évvel ezelőtt élt emberek. Vedd észre magadtól, hogyan is működik egy példabeszéd.

Az érem két oldala

A bankomnál van befektetési számlám. A napokban kaptam egy emailt, hogy töltsek ki egy online tesztet, az eredményt nyomtassam ki, írjam alá és vigyem be. Mert csak ekkor lehet befektetési számlám. Hát, jó. Mondjuk mostanában pont nem az fenyegetett, hogy nem tudom, mivel töltsem el azt a rengeteg szabadidőmet, de kitöltöttem, letöltöttem, aláírtam, le is pecsételtem (ráfröccsent a pörkölt), aztán bevittem a bankhoz. A biztonsági őrön keresztül a sorbanállást is megkerültem, leadtam. Amíg az ügyintéző iktatta, azért megkérdeztem, hogy mi ez a f@szság? Minden bank csinálja? Azt a választ kaptam, hogy erre az állam kötelezi a bankokat és igen, mindegyiknek csinálnia kell.

Ezen azért jót vigyorogtam. Belegondoltam, hogy anyósomnak is van befektetési számlája. Annak az anyósomnak, akit a napokban vittek át a nyugdíjasotthonból a pszichiátriára, mert gondok vannak. Na, megnézem, amikor vele töltetnek ki egy online tesztet.

Aztán itthon elgondolkodtam egy kicsit. Hogyan is lett anyósomnak befektetési számlája? Fogta a megtakarított pénzét és bevitte a vidéki bankfiókba. Hogy beteszi a bankba. Az ügyintéző meg eldöntötte, hogy az öreglánynak egy befektetési számla lesz a legjobb. Amikor a nyugdíjasotthonba költözéskor pénzt akartunk kivenni, akkor esett le az állunk Nejjel. Hogy ez egy befektetési számla. Oké, nem jártunk rosszul, az utóbbi években a befektetési számla szolídan ugyan, de kamatozott. Jobban, mint ha csak lekötötte volna. De ez egyáltalán nem biztos, hogy így is marad. Van kockázata. Mit szólt volna a mama, ha kellett volna a pénze és kevesebbet kap vissza, mint amit betett? (Valószínűleg semmit, mert már nem is emlékezett rá, mennyit tett be.) Na mindegy, szóval tényleg nem jó gyakorlat az, hogy egy fogalmatlan öregasszony helyett az ügyintéző döntsön arról, hogyan kockáztatja a pénzét a néni. Azaz jogos, ha az állam legalább valami tesztféleség kitöltetésére kötelezi a bankot. Nem illik rajta röhögni.