Adminisztratív közlemény

A mai statisztika alapján úgy tűnik, hogy valaki módszeresen nekiállt végigolvasni a blog összes (4224) bejegyzését. Nem tudom, ki lehet ez a végtelenül szimpatikus ember, de innen üzennék neki, hogy nem biztos, hogy jó utat választott. Tavaly ugyanis én már végigolvastam a blogot és kiszűrve a már értéktelenné vagy értelmetlenné váló írásokat, a maradékból összeraktam a MiVoltVelemXX / OdakintXX / Karmok elektronikus könyveket, melyeket a letölthető könyvek oldalról lehet leszedni. Valamivel kényelmesebb, mint írásról írásra áttúrni az archívumot.

Mi van itt?

Tegnap, egy napra, virított egyet a napocska. Váratlanul tavasz lett. Olyannyira, hogy egész nap a teraszon dolgoztam, sőt, még árnyékba is kellett húzódnom, mert a napon túl meleg volt. A hirtelen jó időnek túl sok előzménye nem volt, ma meg már megint ilyen trágya, borult, esős idő van. (Ettől még a teraszon vagyok, de erősen beöltözve.)
Na most, ehhez képest ebben a váratlan egynapos tavaszban tegnap alig lehetett megmaradni a teraszon a tömérdek mezei poloskától és légytől. Voltak közöttük egészen nagyok is. Ma pedig a kert mögötti víztározóból méltóságteljesen levegőbe emelkedett egy gólya. Februárban.
Nem vagyok egy nagy biológus, de nekem ez felfoghatatlan. Hogyan lehetséges, hogy egy váratlan, jócskán idő előtti napos napon hirtelen megjelenik vagy ötven, teljesen kifejlett mezei poloska, egy csomó kifejlett légy és hirtelen itt terem Afrikából egy gólya? Ők már tudnak valamit, amit mi még nem tudatosítottunk?