Ma váratlanul könnyűnek tűnt a futás, gondoltam, megpörgetem egy kicsit, hátha sikerül valami lokális rekordot összehoznom. Össze is jött. Igaz, a végén már tátott szájjal habzsoltam a levegőt, és így is kevés volt. Be is kaptam közben valami erdei rovart. (Nemhiába, hirtelen tavasz lett. A lakásban is feléledtek a poloskák.) Az a nyomorult rovar pedig megakadt a torkomon, se fel, se le. Nyálam, az speciel nem volt. Valahogy hazafutottam, aztán rátoltam vagy egy deci vodkát. Hogy levigye, meg hogy fertőtlenítsen. A stressztől is, meg a vodkától is, automatikusan nyúltam a humidorba egy szivarért.
Most itt ülök kint a teraszon, és pöfékelek. Végülis, futottam. Fő az egészség.