Month: July 2014

• Születésnapomra egy új-zélandi útikönyvet kaptam ajándékba.
• A földszinti vécében ‘új-zélandi tavasz’ fantázianevű illatosítót találtam.

Hát, nem sikerült. Valamikor azt hittem, egyszer megszeretem majd a futást, de kiderült, hogy reménytelen az ügy. Nem megy, kinlódás. Kihagyok egy hetet és már a három kilométer is szenvedés. Úgy meg nem lehet rendszeresen csinálni bármit is, ha ahhoz is le kell győzni egy gátat, hogy elinduljak.
Ehelyett azt találtam ki, hogy legyen bringa, de brutálisan erőből. Hogy legalább annyira fájjon, mint a futás.

Meg is lett az eredménye:

• A napi 20,5 kilométeres távot életemben először sikerült 50 perc alá vinnem. (Eddig közepes erőséggel 52-55 perc volt, ez ment le 49 percre.)
• Már a kerékpárt is utálom.

Jó lesz ez.

A szombat sem indult túl jól. Reggel a szomszéd szólt Nejnek, aki szólt nekem, hogy találjunk valami megoldást, mert a szomszédot erősen zavarja a szivarfüst. Bármennyire is kellemetlen ez nekem, de elismerem, hogy teljesen igaza van, hasonló helyzetben, ha szeretnék jó időben üldögélni a teraszon, de a szomszédból dőlne át a büdös és egészségtelen füst, engem is zavarna. Már épül oldalt a tűzrakó hely, ha elkészül, akkor a probléma is megoldódik, hiszen ott is lesz pad, asztal… addig viszont marad a terasz. Jobb híján azt találtam ki, hogy rakok ki flair bútort a fenyők mellé, aztán addig ott rendezkedek be. El is kezdtem volna, amikor bekaptam a második pofont. Ki akartam rakni a tablet sd kártyájára egy nagyméretű pdf fájlt, és nem sikerült.

Azért tablet, mert a fenyőknél nincs áram, nekem pedig jelenleg egyik legfontosabb taszkom a tanulás, ahhoz pedig ez az eszköz is tökéletes. Ja, ha nem mondtam volna, másodállásban oktatni fogok az IQJB-ben, az első tanfolyamom augusztus végén lesz, egy MCSA vizsgafelkészítő sorozat (70-410, 70-411, 70-412) első adagja.

Na szóval, tablet. Némi értetlen nézés, utána pedig egyre kevésbé fojtott káromkodás után kiderült, hogy a nemrég felrakott Kitkat tartalmaz egy olyan újítást, miszerint a külső, azaz nem beépített Android alkalmazások nem írhatnak a külső SD kártyára. Biztonsági okokból. Én viszont azért raktam bele direkte 32 GB-s memóriakártyát, hogy tudjak rajta tárolni utazásszervezéshez szükséges anyagokat (nincs mindig, mindenhol internet), fényképeket, könyveket, videókat, filmeket. Ennek most lőttek, mert semelyik fájlmenedzser sem tud írni a kártyára. Mintha nem is lenne. Hosszabb nyomozás után kiderült, hogy két lehetőségem van: vagy megrootolom a készüléket, vagy fogcsikorgatva használom tovább. Az első úgy néz ki, hogy nem túl hosszútávú megoldás, a 4.4.5 verzióban rá fognak szállni a rootolt készülékekre. A fogcsikorgatás… az meg fogcsikorgatás. Késsel kipiszkálni a tabletből a microsd kártyát, adapterbe tenni, átrakni a laptopba, ott elvégezni a fájlműveleteket, majd visszarakni a tabletbe. Miközben már remekül be volt lőve, hogy mind a Totalcommanderből, mind az FX managerből láttam az összes itthoni fájlszervert (nas-t, windows-t), a saját gépemet, a külső ftp szervereimet és persze láttam az összes tárhelyemet is a felhőben. És mindez azért, mert a Google szerint a FAT32 nem biztonságos, nem kezeli a jogosultságokat, a megoldás pedig nem az, hogy elfogadunk más fáljrendszereket, melyek igen (ext4/ntfs), hanem az, hogy központilag, globálisan letiltjuk a külső sd kártyákat. Nem azért, de ha ilyet az MS lépett volna, mára már lángokban állna Redmond.
Ezzel jól el is ment az idő, végül szivartalanul, frusztráltan, némi családi kavarással nyakonöntve, meglehetősen rosszkedvűen mentem az esedékes ceglédi Inetpub bulira, mely, ha nem is ezért, de idén némileg visszafogottra sikeredett, mindemellett jókat beszélgettünk, a vendéglátás pedig szokásosan a legmagasabb csúcsokat ostromolta. Aztán hétfő és újból szembesülhettem az immár utált tablettel, meg a hétköznapi zűrökkel, szerencsére a szomszéd napközben dolgozik, így legalább amíg nincsenek itthon, addig tudom párosával szívni a szivarokat.

• Szar érzés, amikor az ember már otthonosan mozog a temetőben. Tudja, hol lehet könnyen és a közelben parkolni, hol van kifüggesztve az aznapi műsor és fejből tudja, hol van a megadott számú ravatalozó. Idén már a második jó haveromat temették el. RIP, Feri bácsi.
• Ilyet sem csinálok többet. Tegnap reggel járt itt a kukásautó, de csak éjfélkor tudtam visszahúzni a kukát az udvarra. Közben szorgos kezek meg hordták bele a szemetet.
• Gondolkozok egy harmadik hordó beszerzésén. Nej szerint ez már függőség.