Mai kajak

Volt a fejemben egy csomó szöveg is, de most inkább csak képek.

Étterem. Melyet kihagytunk, mert túl snasszul voltunk öltözve.

From Kajak

Pillanatképek a vízen.

From Kajak
From Kajak

A roppant büdös motorház. Sajnálom, a neoprén már csak ilyen. Középen a kajak zacskója.

From Kajak

A Don fogadóórát tart Szigetcsépen.

From Kajak

Egy kis nosztalgia

Egyetemistaként az első nyaraim némileg mások voltak, mint a többieké. Építkeztünk. Ekkor már mindenki dolgozott a családban – öcsém is – így rám maradt hétköznaponként a munka. Hol egyedül, hol a kőművesbrigáddal. Pokoli meleg volt és rengeteg munka.
Azzal a feltétellel vállaltam, hogy én mondom meg, mit kapok enni. Már a reggelim is olyan nehéz kaja volt, hogy ketten vették le a serpenyőt a tűzhelyről. (Szalonna, kolbász, hagyma, fokhagyma. Zöldborsó. Krumpli, ropogósra sütve. Majd az egészre ráütve öt tojás, köretként kenyér, kovászos uborka. Nagyanyámnak mutattam meg első nap, onnantól minden reggel prezentálta.) A tarisznyában pedig minden napra vittem ki magammal egy guriga parenyicát, TV paprikát, szalámit. Kenyeret nem, az csak töltelék lett volna. A pihenőkben sör, cigi, Ötlet, HVG.

Ezekre az időkre emlékeztem szombaton. A meló ugyanolyan szar volt. A közösségi sarok kialakításához kellett volna olyan 8 talicska föld. A játszótér szélén dudorodott is egy domb, mely mindenkinek útban volt, nem lehetett tőle rendesen parkolni. Gondoltam, elhordom. Aha. Csak éppen nem sima föld volt, hanem építkezési törmelék, szakszóval sitt. Melyet húsz év alatt benőtt a növényzet. Azaz nem csak azzal kellett megküzdenem, hogy az ásót rendszeresen kifordították a kövek, hanem még a gyökerek is keresztül-kasul hálózták a talajt.
Írtam már, hogy közben pokolian sütött a nap?.
Természetesen egyből a munkához igazítottam a kaját is. Napközben csak sör, a pihenők egyben dohányzós szünetek is voltak, az írott sajtót mára már felváltotta az elektronikus. Nej összedobott ugyan egy töltött cukkinit (hah!), mely finom volt, de kalóriában, mondjuk úgy, hogy kihívásokkal küzdött. Fő étkezésre összevágtam egy tányérra mindenféle sajtot, kolbászokat, egy kis paprikát… és visszarepültem az időben harminc évet.