Vadkeleti vaddisznók a hajón
NOL • Falucskai Violetta • 2008. szeptember 16.
Szerdán este a magyar nyelvű „hülyezene” legeszementebb képviselői váltják egymást az A38-as „bulibárka” színpadán. A szolidan Vadkelet névre keresztelt fesztivál négy fellépő zenekara valóban mindent megtesz a derűért az őszi borúban.
Az Open Stage csíkszeredai formáció a Youtube révén híresült el „Aranka, szeretlek” című angol hidegvérrel és székely humorral megspékelt „szerelmes” dalával. A zenekar Székelylend-re hallgató anyaga tavaly jelent meg, s mind zenés, mind prózai darabjaikat hétköznapi humor, csavaros székely észjárás és groteszk látásmód jellemzi.
Az este következő disznósága a Malacka és a Tahó „pork and roll”-ja. A fesztiváljárók előtt távolról sem ismeretlen és rendkívül erőteljes fúvósszekcióval és nemrégiben új énekesnővel malackodó banda lendülete, eredetisége és szellemessége az angol Toy Dollz-éhoz mérhető.
Természetesen egy ilyen este elképzelhetetlen az agyamentség állócsillagai, azaz a Timur Lenk legénysége nélkül. A még Szegeden összeverődött brutál-dada, lakodalmas sörmetál vagy éppenséggel szalonpunk jelzőkkel illetett együttes fellépéseit kíméletlenül ironikus, felforgató szövegek, némileg eklektikus összhangzás és nemegyszer sokkoló, ám annál mókásabb és eredetibb jelmezesdi jellemzi.
Végül, de nem utolsósorban tiszteletét teszi a hajón a Hurkatöltő. A sokféle zenei hatást magába gyűrő banda Sárospatakon állt össze 2000-ben. Koncertjeikbe feldogozások is becsúsznak, legsikeresebb szerzeményeik a Csák Máté földjén legelnek a vadak című nóta és a bodrogolaszi szeszfőzde dolgozóitól a világnak megmentett Lapostetű ficerál a gatyámba’ című népi költemény.
No, kérem, erről volt szó.
Kicsit részletesebben:
1. Malacka és a Tahó
Jelentem, sikerült megfejtenem az együttes nevét. A Malacka fent zenélt a színpadon, a Tahó meg lent volt a nézőtéren. Néhány paraszt nem bírta ugyanis kivárni, hogy Malackáék lenyomják a műsorukat, minden pillanatnyi szünetet kihasználtak, hogy beordibálják a Székelyland nevet.
Pedig várhattak volna simán, a zenekar igen jó koncertet adott.
2. Open Stage
Szerintem most fogom magamra haragítani az internetes közösséget… de nekem nem tetszett. A lemezt korábban meghallgattam, de bizony bele-beletekertem. Valószínűleg velem lehet a baj, hiszen a műsor alatt volt olyan alak tőlem nem messze, aki a földön fetrengett a röhögéstől.
Az ‘Aranka’ viszont megijesztett. Ez ugye paródia, de működik az is, hogy annyira szar, hogy már jó. Eddig oké. Viszont fent van a youtube-on. És ennyi elég volt, hogy akkora kultusz nőjön köré, hogy ihaj. Amikor előadták, a tömeg felözönlött a színpadra és vagy negyvenen énekelték, képzelték azt, hogy ők az Open Stage és éppen kurvára zabosak Arankára. Mély átéléssel.
Sajnálom, nem bírtam nevetni.
3. Timurlenk
Teljesen megleptek. Fogalmam sem volt, hogy van a zenekarban fuvolás. Hogy is mondjam… disszonánsan intellektuális volt a zenekar egészéhez képest.
Maga a koncert viszont fergetegesen jó volt, a heavy matekon kis híján én fetrengtem a földön a röhögéstől. Külön említésre méltó Fisher, akinek túl sok mondanivalója ugyan nem volt, de ahhoz végig ragaszkodott.
4. Hurkatöltő
Na, ők megszívták. Hajnali fél egykor kezdhettek el beállni. Addigra már csak azok maradtak ott, akik felállni is részegek voltak. Meg azok, akik már mindenkibe belekötöttek. Ez utóbbiak oda is mentek a szinpadhoz és folyamatosan basztatták a hangoló zenészeket. Ráadásul a világosító sem szánta meg őket, direkte nem kapcsolta le a lámpákat koncert közben, hagy látszódjon, maximum 25 ember maradt a teremben, 24 abból is kataton. Pedig figyelemreméltó zenekar – már korábban is szerepeltek ezen a blogon – nekem tetszett az is, amit itt produkáltak… de egy óra körül Nej elpilledt és nem vártuk meg a végét.
Recent Comments