Mondhatnád – jogosan – mit rugózok annyit ezen a témán? Macska. Majd megszokja a környezetét.
De ez nem csak egy macska. Ez egy parabola. Egy szimbólum. Picúr: Magyarország.
Most leültél, ugye? Elmagyarázom.
Előző gazdájánál ez a macsek el volt zárva a külvilágtól. Biztonságban volt. Nem igazán tudta, hogy létezik másik macska, hogy a galambot meg lehet fogni, hogy a molylepke finom desszert, hogy a fáról farral előre hátrálunk le. Nem volt igazán szabad. Míg mi eleinte nem, majd később már három évenként utazhattunk csak nyugatra, Picúr se sokszor hagyta el a szobáját. Cserébe kényelmet kapott. Nem kellett halálra dolgoznia magát a kajáért. Nem kellett megharcolnia érte másik macskával, se kóborral, se kollégával. Langyos nyugiban élt.
Most viszont megtörtént a rendszerváltás, kikerült a vad természetbe. Mely – kapitalizmusként – a túlélést favorizálja. Igaz, megadja a szabadságot is neki… de a szabadsággal jönnek a veszélyek is. Tanulnia kell. Mit ehet, mit nem. Eleinte a kinti szeánszok után rendszeresen összehányta a nappalit. Ma már nem annyira. Fogalmam sincs, mennyi stresszbe került, de megtanulta azt is, hogy nem kerülünk autó/motor alá. Megvolt az első katasztrófába rohanása is – és nem sok kellett ahhoz, hogy tényleg odavesszen. Nem rajta múlott. De tanult belőle: azóta magától gyakorolja a famászást, az egyik kedvenc helye a szomszéd cseresznyefája. És vannak váratlan megoldásai is. Például nem mer átmászni a kerítésen: pedig a fizikai ereje meglenne hozzá. De ez valami mentális gát nála. Viszont megtalálta az egyetlen lyukat, ahol a lefolyás miatt ki van vágva a kerítés alja – ott jár ki. Workaround. Magyar út.
De a legfontosabb: most már ő a harcosabb kijáró. Kajla, a születése óta vad kapitalista macska, már lassan többet van a lakásban, mint Picúr. Igaz, ha kimegy, akkor sokkal tovább marad kint. De már Picúr is kint tölti néha az éjszakát.
Bárcsak az országról is elmondhatnám már ugyanezt.
2008. June 06. Friday at 12:00
Hát… , nem is tudom… Az állatvilág törvényei egyértelműek – az erősebb kutya…b…, de az embervilágé?
Én kifejezetten kedvelem az állatok világát figyelni – mostanában pl. gyakran nézegetem a webes gólyakamerákat, fiókaszezon van – de ilyen következtetéseket levonni…?
2008. June 07. Saturday at 08:23
aron: Az embervilagban nem ugy van, hogy az erosebb kutya b*ik? Akkor mi a difi? :-)
Hidd el, az emberek vilaga nem sokban kulonbozik az allatoketol, barmennyire is felsobbrendunek tartjuk magunkat. Ugyanugy megvannak a nostenyekert folyo parharcok, a kisebb/gyengebb ellehetetlenitese/elnyomasa… Gondolom egyertelmuek a parhuzamok.
2008. June 07. Saturday at 14:26
Az állatvilágban a “pénz” nevű mesterséges valami nem befolyásolja az erőviszonyokat. (Kivéve a háziállatokat…pl. Picur…)A pénztulajdonlást én nem tekintem természetes erőnek, az mesterséges képződmény. Ilyen az állatvilágban nincs, ott a “hatalom” mástól függ. Persze nem akarok én e téren vitába bocsátkozni, pl. kifejezetten élvezettel olvasom Csányi Vilmos eszmefuttatásait is az ember-állatvilág párhuzamairól.
2008. June 07. Saturday at 15:11
Háát… :)
http://tinyurl.com/5pd93d
http://tinyurl.com/5gx8gn