Egy félresiklott projekt – mennyi? harminc!

Közben persze neki kellett ugrani a PKI rendszer feltámasztásának is. (Mely ugye rögtön az elején sikeresen összedőlt.) Tiszta lappal kezdtünk, méghozzá ‘ha már csináljuk, legyen jó’ felkiáltással: azaz legyen egy offline root CA meg egy online subordinate issuing CA.

A történetet majd megírom egyszer, nem volt kispálya.

Most csak egy apró frusztráció.

Elkészült, átadtam. Egy hét múlva jött az üzenet, hogy nem megy a CA szolgáltatás. Ránéztem, tényleg.
Eventlog megnéz, azt mondja a CA szolgáltatás nem tudja leellenőrizni, hogy nem vonták-e vissza véletlenül a tanúsítványát, ezért nem indul el. Azannya. Azaz nem tudja elérni az offline CA-t… mivel az offline. Gugli, turkálás. Azt írták, hogy állítsuk be a registryben a CRLFLAGS értékét 2-re. Beállítottam, service vidáman elindult. Én is, boldogan, haza.
Pár napra rá megbeszélés az IT vezetőnél, teszteljük le élesben a CA szervert. Teszteljük. Megigényelték a tanúsítványt, szépen végigmentünk a varázslóval, aztán a végén kövér error. Ajjaj.

Habár vannak események a naplóban, de az eventid.net nem tud mondani semmit. A konzolból azt látom, hogy egy ideig ment a tanúsítványkiadás, aztán egy időtől meg már nem. Miaf?
Bősz guglizás. Végül találok egy parancsot:
certutil –setreg ca\CRLFlags +CRLF_REVCHECK_IGNORE_OFFLINE.
Ez ugye ugyanazt a registry értéket piszkálja, melyet korábban manuálisan állítottam be, csak éppen nem számot ír be, hanem egy ködös változót. Próbáljuk ki, milyen számot fog használni?
Nos, egész pontosan azt mondta:

New Value:
 CRLFlags REG_DWORD = a (10)
  CRLF_DELETE_EXPIRED_CRLS — 2
  CRLF_REVCHECK_IGNORE_OFFLINE — 8
CertUtil: -setreg command completed successfully.
The CertSvc service may need to be restarted for changes to take effect.

Érted, ugye? Tehát a flag-be be kell rakni egy kettest – ezt tettem én is meg korábban – azért, hogy a szolgáltatás offline root CA esetén elinduljon és egy nyolcast, hogy rendesen is működjön. A végeredmény tehát 10, azaz a beírandó érték 0a. Be is írta, működik.
Én pedig vegetative néztem az asztalt, azon meditálva, mennyire jó nekem, hogy ilyesmikkel foglalkozom.

De most komolyan:
Ez a nyomorult PKI egyébként sem egyszerű dolog, se a megértése, se az implementálása nem könnyű – és akkor telerakjuk ilyen csapdákkal. Feltúrni az internetet egy rohadt registry heckért, aztán kiderül, hogy több is van belőle… ahelyett, hogy lenne egy szájbanyomott checkbox valahol a subordinate CA tulajdonságlapján, hogy a root CA az offline.
De biztos én vagyok a hülye.

  1. Bevezetés
  2. Tartományi konszolidáció
  3. Bénázás a parancssorban
  4. Az Exchange organizáció átállítása
  5. Faragások
  6. További faragások
  7. A betervezett döbbenet
  8. Konnektória
  9. Tüskék a köröm alá
  10. Tíz körömmel kapaszkodva

Turista vagyok, nem fényképész

Ez egy nagyon régi vita. Melyik a jobb: az élményt egyben begyűjteni, elraktározni az elménkben – vagy bőszen fényképezni, elmúlasztva a pillanat varázsát?
Nekem ez állandó feszengést okozott. Én ugyanis az utóbbinak vagyok a híve, miközben folyamatosan azt tapasztalom, hogy a nagy többség az első hozzáállást favorizálja – és lenézi azt, aki inkább fényképez. Hiába magyarázkodtam, hogy nézd, én úgy is át tudom élni az élményt, hogy közben azon jár az eszem, hová kellene helyezkednem, hogy a fényviszonyok a legjobbak legyenek.
De ez csak védekezés. Soha nem volt olyan érvem, ami alátámasztotta volna a fényképezés elsőbbségét. Hiába mondtam, hogy az emlékezet halványul, a fénykép megmarad. (És ez baromira így van. Nekem piszok jó memóriám van, de már én is alig emlékszem arra, mekkora élmény volt 1987-ben egy kis utcából kiérve megpillantani Erfurt főterét. Bezzeg ha lett volna nálam fényképezőgép.)

De ma rájöttem, mi az igazi érv. Miért éri meg fényképezni.
A fényképnek ugyanis van két roppant fontos tulajdonsága:

  • Az örökkévalóságba emelhet egy pillanatot.
  • Szebb, mint a valóság.

Nézd meg például a ma publikált képeket a halastóról. Ott van az öreg horgász, aki kiül, lógatja a madzagot a vízbe – és azt érzi, hogy beh jó itt. De azt nem, milyen szép is ez. Ahhoz kell egy őrült, aki bekúszik az aranyesőbokor alá, mert onnan a legjobbak a színek. Aki leereszkedik a vízpartig egy olyan meredek kaptatón, hogy fogalma sincs, hogyan fog visszamászni – de csak onnan lehet úgy lefényképezni a tavat, hogy a nap hátulról süssön, a felhők pedig tükröződjenek a vízben.

Szóval megvan a támasz, amelyre az önbizalmam épülni fog. Most már nyugodtan kinevethetsz, amiért fényképezek, amikor te bámulsz. Nem fog zavarni. Tudom, amit tudok.

Ami biztosan nem marad ilyen

Bár nem ezért mentem, de fényképezgettem KKK szempontból is. Ez az a rész ugyanis, ahol már eldőltek a dolgok. Anélkül, hogy túl sokat lacafacáztak volna a lakosság megkérdezésével, a Cséry-telepig megtervezték a körút első szakaszát, belerakták a szennyvíztisztító projektbe és meg is pályázták rá az EU támogatást. Az alábbi fényképeken látható, hol fog menni a közeljövőben a KKK.

Nagyítás Nagyítás

Ez a Kettős Kőrös út – Tangazdasághoz Vezető út sarok, ahol a Burma vasút az út mellé ér. Itt fog feljönni Csepel felől a KKK.

Nagyítás Nagyítás

Baloldalt a Hunyadi utca látszik. Itt, az út mellett fogják elvezetni a körutat. Jobboldalt pedig ismét a Kettős Kőrös utat láthatjuk (segít a Burma vasút), a kép bal oldalán a dombok mögött rejtőzik a Cséry-telep.

Vasárnapi csavargás

Huh, de kellett már egy ilyen nap. Délelőtt bringáztam egy nagyot, délután csillárokat aggattam a lakásban, késő délután pedig kellemesen elfáradva vakarom a… szóval vakarom. Ránéztem a feed olvasómra és undorral jelöltem olvasottá az összes politikai cikket. Tudom, hogy a vesztünkbe rohanunk, de akkor sem hagyom ezt a napot elrontani.

Azt mondták, hogy ma egy órával kevesebbet alszunk. Én kibabráltam az idővel, korán feküdtem le és csak azért is aludtam tíz órát, úgy, hogy kora reggel már el is húztam a bringával. Nemrég nézegettem a térképet és fedeztem fel, hogy van még ismeretlen terep a környéken: Pestimre – Soroksár között például még sohasem csavarogtam, pedig akad ott is látnivaló: halastó, Corvinus tangazdaság… meg Soroksár.

Jöjjenek a képek.

Nagyítás Nagyítás

Onnan lehetett tudni, hogy közeledünk a halastóhoz, hogy megszaporodtak a csatornák.

Nagyítás Nagyítás

Ekkora horgászt fogtam. Igaz, csak sövény mögé bújva tudtam elkapni. Jobboldalt pedig horgásztanya, aranyesőbokorból fotózva.

Nagyítás Nagyítás

Imhol egy újabb csatorna. És a tó is megmutatta legszebb arcát.

Nagyítás

Ez a kedvenc képem, ezt megmutatom nagyban is.
Kifejezetten utálok horgászni, de elnézve ezeket a tóparti házikókat, kedvem lenne itt tölteni néhány éjszakát, tűz mellett üldögélve. Egy üveg borral.

Nagyítás Nagyítás

Tudom, tudom, sokan vannak, akiknek ez teljesen normális. Én akkor is nagyot vigyorogtam a Zöldségtermesztési Tanszék kifejezésen. Jobboldalt pedig Soroksár központja látható, ahol nagy közönség gyűlt össze. Vajon miért?

Nagyítás Nagyítás

Hát kérem, ez egy olasz hegyivadász katonazenekar. Mint írtam, nekem ők azok, akiket a következő háborúban keresnem kell; ők az én kijelölt ellenségeim. Jól meg is néztem őket. Trombitálni, azt tudnak. Aztán jött a konferanszié hölgy és közölte, hogy sajnos kevés itt a hely, a zenekar nem tudja bemutatni igazi tudását; azt, hogy őket arra képezték ki, hogy _futva_ is ugyanolyan jól zenéljenek.
Most már tudom, miért veszítettük el a fegyverkezési versenyt.

Alakul

Ahhoz képest, amilyen vacakul nyitott a hét, kezd minden a helyére rázódni. Megjött a decanteres ember a kisteherautónyi borral, így már nem világít annyira a borhűtő.
És… a tabletpc újra száguld.
Ezt leírom, mert érdekes.
Nem nagyon részleteztem, hogyan szállt el a múltkor, pedig fontos. Ugyanis nem közvetlenül dugtam bele az usb dvd írót a gépbe, hanem először bedugtam a két évvel ezelőtti MVP ajándékot, az usb elosztós egéralátétet, és azon keresztül ment volna a dvd író. Na, ekkor jött a sistergés és fekete doboz.
A gépet bevittem a munkahelyre, hogy majd odaadom Janinak, de két napig nem találkoztunk. Én közben szorgalmasan próbálkoztam, akksi ki-be, próbakapcsolgatások, semmi. Aztán mielőtt odaadtam volna, nyomtam még egy bekapcsolást. Nem indult el, de hallottam egy kattanást. Egy olyat, melyet a vinyó szokott induláskor kiadni magából. Jani megvizsgálta az akksit (a kijelzője full töltöttséget jelzett), kiszedte, visszarakta – és a gép elindult. Igaz, egyből sírt a delejért, de amint rádugtam a tápot, ment minden. Igaz, az akksi kijelzője ekkor már azt mutatta, hogy üres. Pikáns volt, hogy amint magához tért, kiírta, hogy új usb eszközt talált. Ez lett volna az elosztó.
Végül azt okoskodtuk ki, hogy valószínűleg az usb elosztó szívta le egy pillanat alatt az akksit – ez volt a sistergés – ráadásul az akkumulátor valami olyan hülye állapotba került, hogy látszólag töltve volt és nem is vett fel áramot a tápegységből. Hogy miért kellett a javuláshoz két napot várni, hogy miért pont Jani kezében javult meg… rejtélyek. De annyira nem érdekelnek.
Működik a gép.

Egész nap kertimunka

Kirángattam azt a bambuszt, amelyik két méterre volt a málna/ribiszke ültetvénytől, mivel többen is mondták, hogy ez a távolság a bambusznak semmi. A lyukba pedig belenyomtam egy véérszilvát. A legközelebbi teliholdkor kíváncsi vagyok, mivé fog változni.

Nagyítás

Hasonló okból átrendeztem a betonfal és az út közötti sávot is, úgy, hogy a töviseket (tűz/homok) előrehoztam, a gyümölcsfáknak hagytam egy kis levegőt, a maradék helyre pedig szétosztottam a bambuszokat. Végül bónuszként takarítottam egy nagyot, rengeteg ágat, avart szedtem össze. De egyre szebb a kert – és a cserszömörce kivételével minden növény életjeleket mutat… megfogantak.

Este van, frissen zuhanyozva ólomsúlyúnak érzem magam. Maximum arra vagyok képes, hogy a billentyűket nyomkodjam és időnként odacsoszogjak a borhűtőhöz. Kellemes fáradtság, a jól végzett munka tudatával. Imádom.

KKK megint

Nagyon érik, nagyon régóta nem írtam róla, pedig történtek dolgok.

Például egyes számú közellenség. Azok lettünk. Én egyelőre csak kettes számú, de majd igyekszem.

Hogyan fajultak idáig a dolgok?

Úgy, hogy az Önkormányzat bekeményített. Tavaly ősszel belengették ugye a nyitott mélyvezetésű utat, a közharag láttán már ott, a gyűlésen azt is letagadták, hogy valaha is bármilyen utat akartak, aztán azt mondták a fővárosnak, hogy lakossági nyomásra zárt mélyvezetésű utat szeretnének, pedig a francokat, a lakosság egész határozottan azt nyomta azon a gyűlésen, hogy nem akarnak semmilyen utat.
Végül az Önkormányzat úgy döntött, hogy népszavazással legitimálja az útépítési szándékát. Ritka gusztustalan lépés volt, remekül illett a “népszavazással demokratikus látszatot keltve visszaélni”-vonulatba. Pusztán ismétlésképpen álljon itt a feltett kérdés:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a Budapest, XVIII. kerület kertvároson átmenő forgalom csökkentése érdekében a fővárosi terveknek megfelelő nyomvonalon megépüljön a Külső Keleti Körút, oly módon, hogy a Flór Ferenc utca – Nefelejcs utca közötti szakasz mélyvezetésű, zárt, fedett kialakítással készüljön el”

Mint várható volt, az Önkormányzat beindította a propagandagépezetet. Már maga a kérdés is erősen sugalló jellegű volt… és ha jobban belegondolunk, nem is nagyon lehet rá válaszolni.

  • Igen? Igen, akarom az utat és akarom, hogy zárt legyen.
  • Nem? Nem, nem akarom, hogy az út zárt legyen.

Tehát az Önkormányzat simán mondhatta volna azt, hogy lám-lám, mindenki akarja az utat.
Időközben megalakult egy civil egyesülés, a Zöldsorompó, bíróság elé vitték a kérdést, majd először elsőfokon, majd fellebezés után másodfokon is megnyerték a pert. A Bíróság kimondta, hogy a kérdés nem egyértelmű, nem lehet róla népszavazást tartani.

Innentől vadult be igazából az Önkormányzat.

Idézet a weblapjukról:

Dr. Mester László polgármester hangsúlyozza, hogy a körút megépítése az egész kerület ügye, így nem dönthet arról csupán a lakosság egy kisebb csoportja, akinek telkét közvetlenül érinti a tervezett körút nyomvonala.

Érted, ugye. Nem dönthetek arról, hogy meg akarok-e fulladni a szmogban. Mert majd a kerület eldönti helyettem.

A népszavazást elrendelő egyhangú képviselő-testületi határozatot tíz civil lakos január 2-án a Pesti Központi Kerületi Bíróságon megtámadta. Első fokon a bíróság helyt adott a keresetnek azzal, hogy a felett kérdés nem egyértelmű. Az önkormányzat fellebbezett, de immár jogerős bírói ítélet mondja ki a népszavazás törlését.

A csúsztatás mintapéldánya. Ki akarja az utat? Az egész kerület. Ki akadályozza? Tíz ember. Pedig a valóság az, hogy az önkormányzat egy része akarja és egy civil egyesület támadja. Hogy mennyire jogosan, arra gondolom elég megjegyezni, hogy a bíróság első és másodfokon is igazat adott a civil egyesületnek. Tehát tíz ember + a Magyar Bíróság vs. durván 30 képviselő.

Hogyan is néz ki ez a teljespályás letámadás?

  • Sárga füzet, ÚT mutató. Minden házhoz bedobva. Enyhén bicskanyitogató, enyhén vérforraló, tele csúsztatással.
  • Sárga plakátok a forgalmasabb helyeken.
  • Ugyanaz a szöveg szórólapként bedobálva minden lakásba. Természetesen mindenhol hivatkoznak az egyesületre, mint alávaló, hangos közellenségre, a haladás kerékkötőire.
  • Helyi Thema, március 26
    Szószerint ugyanaz a cikk, melyet korábban belinkeltem az Önkormányzat oldaláról. Illusztrációként egy fénykép, ahol autók dugóban állnak, aláírás: “Ha nem épül meg a körút, a Méta úton is marad a dugó.”
    Nem bonyolították túl az érvelést.
    Kerestem a szerzőt, nem volt. Ellenben a cikk az Önkormányzati Tájékoztató rovatban szerepelt.
  • Lőrinci Magazin, 2008 március
    Ugyanaz a cikk, mely a korábbi linken szerepel, mellette részletek a sárga füzetből. Természetesen itt is fénykép egy dugóról. (Mondjuk, ezzel mellélőttek egy kicsit, ugyanis a dugó a Gyömrői úton _befelé_ áll, mely forgalmat a KKK inkább növelni fogja. Ja és lámpánál. A fényképész nem bízta a véletlenre a kocsisor fényképezését.) Szerző itt sincs.

Na, ezzel kell nekünk felvennünk a versenyt. Ezzel a plakát-, szórólap-, újságcikk-dömpinggel. És persze messze nincs rá annyi pénzünk, mint amennyit az Önkormányzat beáldoz erre a propagandára.
De szerencsére a net még megvan, ha máshol nem, itt lehet sikoltozni. Úgyis megkaptuk már, hogy hangos kisebbség vagyunk. (Ferenc István alpolgármester, KKK fórum.)
Csak tudnám, ebben mi a meglepetés? Ha valakinek tekerik a farkát, nyilván ordítani fog. Nem tudom, mit vártak? Birkákat? Amikor tíz évvel ezelőtt már 10000 aláírás tiltakozott ez ellen az út ellen?

Na, de nézzük azt a fórumot. Moderált. Hogy kulturált legyen a vita. Ebbe a kulturáltságba belefért nestle hozzászólása:

Külső Kerületi körutat kérünk, azonnal!
Mert közlekednünk kell.
Nevetséges, hogy gyakran 20 percig tart eljutni a Gilice tértől az M5 bevezetőig. Éppen elég az a dugó, amit a Hungárián belül kell elszenvedni.
Sajnos a “civilek” megint gondoskodnak arról, hogy megnehezítsék a többség életét úgy mint az M0 keleti szektoránál.

Az én válaszom már nem. Pedig nem volt kulturálatlan. Valami ilyesmit írtam:

Igaza van! Ezek a civilek pofátlanul képesek kiállni az igazukért. Undorító.

Nézzünk egy kis érveléstechnikát is.

Városkép, 2008.03.25

“Néhányan azt tudakolták, hogy készült-e hatástanulmány a körúttal kapcsolatban, valamint azt hozták fel ellenérvként, hogy az új út nem csökkenti egyértelműen a többi út forgalmát, mert megnyitásával egyben új forgalmat is generál.
A KKK a tervek ismeretében nem alternatívája az M0-nak, így annak forgalmát nem vonzza ide, mivel nem köti össze az M5-öst az M3-assal, hangzott a válasz.”

Értjük, ugye? A válasz: nem. Azért mert nem. És nem köti össze. Pedig dehogynem. Még 10 kilométerrel le is vágja. De majd rakunk ki táblákat, szokták máskor mondani. Mintha ebben az országban lenne valaki, aki nem szarja le a táblákat.
És nagyjából ez is ment a lakossági fórumokon. Az önkormányzat ugyanis roadshow-t szervezett, körbejárják a kerületet és minden általános iskolában tartanak egy fórumot. Ahol eddig mindig paprikás hangulatban ment a beszélgetés – és mint az Index fórumon is írják, legtöbbször a kényes kérdések ki lettek kerülve, hála a kötegelt válaszolásnak.

Végül mit dobott ki az agytröszt? A polgármester sajnálkozott (plakáton, szórólapon, újságban), hogy ő ugyan párbeszédet szeretett volna a lakossággal, azért írta ki a népszavazást, de hát az az ördögtől való tíz ember (+ a Magyar Bíróság, teszem hozzá) megakadályozta ezt a kommunikációt. Sebaj, csinálnak helyette közvéleménykutatást. Kiraktak egy kérdőívet az általuk üzemeltetett webszerverre. És azt hiszik, hogy az általuk majd bemutatott válaszokat bárki is hitelesnek fogja elfogadni. Hogy bárki is komolyan veszi, hogy ez alapján megindítható lesz legitim módon az útépítés. Különösen ennyi alattomos felütés, csúsztatás után.

Jöjjenek egy kicsit az érvek is. Mondjuk, erre akarok a legkevesebb időt fordítani, egyszerűen azért, mert az összes érv, az összes ellenérv elhangzott már, le is lett írva mind az Önkormányzat, mind a Zöldsorompó, mind a civil hőbörgők részéről.
Jelenleg nagyjából a következő helyzet állt elő:
– Az én apukám az okosabb!
– Nem is igaz, az enyém!
– Nem is, az enyém!
– Nem!
– Igen!
– Nem!

Ugyanis mindenki mondja a magáét, de tények… azok nincsenek. Valamikor a múlt évezredben volt forgalomszámlálás, azóta mindenki saccolgat. Tanulmány arra nézve, hogyan fog változni a helyzet az M0 keleti szakaszának megépítésével? Tanulmány arról, hogy a felhajtások miatt mely részeken lesz kiemelkedő forgalom? Tanulmány arról, hogyan hatottak az egyébként is zsúfolt utcákra az Önkormányzat hatékony segítségével odarakott lakóparkok? Tanulmány arról, hogy mekkora plusz forgalmat fog magához vonni a KKK, miközben a mostani zsúfolt helyeken alig fog csökkenni az a forgalom, mely az M0 megépítése után marad? Tanulmány arról, hogy a meglévő kerületek közti utak akadálymentesítésével mit lehetne elérni? Netán valami koncepció?
Nem, ilyesmi nincs. Csak mindenki mondogatja a magáét, attól függően, mit kíván az érdeke. Pontosabban mi – és itt az érintett embereket értem – azt mondogatjuk, hogy így, vakon nem vagyunk hajlandók beleugrani ebbe az egészbe. Különösen, ha a mi bőrünkre megy a játék.

De hasonló ködösítés folyik a kerületek hozzáállása témában is. Aki veszi a fáradtságot és utánaolvas a linkeknek, azt találja, hogy egyfelől a XVIII kerület kivételével mindegyik Önkormányzat harcos híve a körútnak, másfelől pedig az összes Önkormányzat ellenzi. Attól függően, hogy kit hallgatunk meg. Ami biztos, hogy a XVII-ben a Helikopter lakópark lakóinál igen rendesen kiverte a biztosítékot, amikor egy koszos és elhanyagolt erdősáv miatt a házak mellé (60 méter) tették át a nyomvonalat. Mélyvezetés? Ne röhögtess. Zajvédő fal.

Mindenesetre az Önkormányzatunk technikája elég markánsan látszik. Össze akarják ugrasztani azokat, akik most zsúfolt utak mellett laknak, azokkal a burzsujokkal, akik meg a kertvárosban: mi leszünk az okai, hogy nem fognak tudni tollasozni az utcán. Tehát mi se tudjunk.

Akkor írnék pár szót az én spéci problémámról is: én arra kattantam rá, hogy megtudjam, hová tervezték konkrétan az alagút portálját a Flór Ferenc út oldalán. Itt ugyanis akkora a ködösítés, mint Londonban egy Omega koncerten. Azt centire tudjuk a tervből, hogy hol fog elkezdődni valami: 300 méterrel a Flőr utca szélétől… de hogy az a megsüllyesztés kezdete lesz vagy már maga a portál…? A Városképben láttam két skiccet, ezek szimpatikusnak tűntek.

Nagyítás Nagyítás

De az írásbeli kommunikációban meg többször is arra hivatkoznak, hogy az alagút a Flór utcánál fog elkezdődni. Mondanom sem kell, nagyon nem mindegy. Ugyanis az alagútban keletkező szmörtyi nagy része ott fog kijönni, lásd kéményhatás, kereszthuzat. A környéken viszont az uralkodó széljárás nyugati-északnyugati. Ha a Darugyárnál lesz a portál, akkor az erdő megvédi a társasházi udvarokat ettől a mérgező felhőtől. Ha a Flór utcánál, akkor nem fog védeni semmi.
Finom, mi?

És végül, egyáltalán nem mellékesen, mi is a helyzet a pénzzel?

Először arról volt szó, hogy az Európai Unió fogja támogatni. Ez úgy valósnak is látszott. Aztán valakinek eszébe jutott, hogy ősszel mit szambázgattak itt a nyitott/zárt tervekkel… meg kellene nézni, melyik lett beadva. Rákerestek, de sehol sem találták meg.
Aztán az egyik lakossági fórumon rá is kérdeztek, az a válasz jött vissza, hogy nem lesz EU pályázat, a főváros saját pénzből építi meg.
Innentől csúszunk át a scifibe. Mennyi pénze van a fővárosnak? Hát, ennyi.
Mivel nekem már úgyis mindegy, veszem a bátorságot és gonosz leszek. Mi az, amiért megéri a fővárosnak lemondani a nagy zséről és inkább saját pénzből megépíteni az utat?
Nos, két érvet tudok elképzelni:

  • Az EU nem adna pénzt egy olyan négysávos, elsőrendű főútra, amely kertvárost trancsírozna szét.
  • Az EU nem adna támogatást olyan projektre, mely ellen erős lakossági tiltakozás van.

Bezzeg, ha saját pénzből csináljuk, akkor senki sem pofázhat bele, legkevésbé a gusztustalan civil bagázs.
Pedig… itt egy dokumentum arról, hogyan kell már Magyarországon is pályázni útépítésre… ha azt szeretnék, hogy környezetvédelmileg is rendben legyen. Nem hosszú doksi, érdemes az egészet végigolvasni. Milyen messze vagyunk az itt leírtaktól, ha belegondolunk, mi folyik most. Ki hinné el ennek az Önkormányzatnak, hogy az itt lakók érdekeit maximálisan figyelembe véve fognak építkezni? Hogy locsolják a talajt, ne porozzon annyira? Hogy a soktonnás teherautókat nem a föld/murva Flór Ferenc utcán fogják végigzavarni, hanem aszfaltúton, bevállalva, hogy az építkezés után fel kell azt újítani? Hiszen mindez pénz… és pont abból lesz nagyon kevés.

Ja, és kommunikáció. Kicsit oldalszál, de azért kapcsolódunk a Cséry-telepi komposztálóhoz is. Itt is nagyjából az volt az alaphelyzet, hogy a gyár itt lesz, te pedig pofádat befogod. Honnan lehetett megtudni a részleteket? Például az index kétrészes oknyomozó írásából. (Egyik / másik)

de a helyszín kiválasztasában valószínűleg jelentős szerepet játszott az, hogy az 56 hektáros terület a főváros tulajdonában van, és egyébként is meg kellett volna oldani a rekultivációját.
A kerület jóváhagyásáért cserébe a föváros többek között vállalta, hogy 2010-re megépül a Külső Kerületi Körútnak a kerületet érintő teljes szakasza, elkészül Pestszentimre teljes csatornázása, és megvalósul a Cséry-telep teljes területének talajcseréje is.

Ez például elég sokmindent megmagyaráz. Sokáig nem értettük, miért kell pont idetenni ezt a komposztálóüzemet, be a házak közé, nehezen megközelíthető helyre – amikor az M0-án kívül bárhová le lehetett volna tenni, és lett volna normális hajó- vagy vonatközlekedés. Igen, de itt van a mélyen szennyezett szeméttelep, melynek rekultivációja fel fogja venni a komposztáló első hároméves termését. Utána meg… kit érdekel. Addig rengeteget fogtunk a szállítási költségeken.
Ja, és miért teherautó, miért nem vonat? Amikor eddig is vonattal érkezett a szemét?
Megint csak tipp, de szerintem ez egy remek ziccer volt, hogy legitim módon el lehessen indítani a KKK-t. Ráadásul EU pénzből. Habár
Viszont a cikk megfogalmazása eléggé szíven vágó: a kerület a KKK-t fizetségként kapja a fővárostól. Köszönjük, köszönjük!

Huh, lassan kezd a cikk a spagetti westernekkel versenyezni. Pedig annyi mindenről lehetne még írni. Például mi lehet az oka, hogy egy ennyire nehezen védhető tervet miért nyom az Önkormányzat ekkora vehemenciával, ekkora arroganciával és ennyire tisztességtelenül? Bevállalva azt, hogy nincsenek számadatok a kezében?
Sokan mutogatnak az Auchan maffiára. Ami persze hülyeség, hiszen a bevásárlóközpontok egyszerűen csak olyanok, mint a gomba: ahol kedvező számukra az élet, megjelennek – de nem ők indukálják a kedvező helyzetet.
Legjobban Fater69 olvtárs fogalmazta meg az összeesküvés-elméletét, zárásnak pont jó is lesz ez az idézet:

Véleményem szerint a sürgetés fő oka a következő:

A főváros azért ragaszkodik a KKK-hoz, mert a XV-XVI-XVII. kerületekben számtalan olyan barnamezős rész található, melyek felfejlesztéséhez elengedhetetlen egy nagyforgalmú út kiépítése. Beruházás csak akkor várható ezeken a területeken, ha közúton könnyen elérhetővé válnak, illetve (pl. áruházak esetében) ha megfelelő forgalommal lehet számolni, amihez ideális egy ilyen M0-lal párhuzamos 2*2 sávos út.

A XVIII. kerületben az érintett szakaszon, és annak közelében nincsenek ilyen fejlesztésre szoruló zónák, így el lehet mondani, hogy az itt lakókat egész egyszerűen beáldozták egy magasabb cél érdekében, amihez a kerületi vezetés igen aktívan statisztál, mint láthatjuk.

Őszre várhatóan átadásra kerül az M0 autóút M3-ig tartó szakasza. Ennek köszönhetően a tranzit teherforgalom jelentős részét ki lehet tiltani a városból, így egycsapásra és érezhetően javulni fog a közlekedés helyzete. Márpedig ha ez így lesz, akkor a KKK szükségének kérdésében már nem lehet többé a gyatra közlekedési helyzetre hivatkozni. Ez hát a sürgetés legvalószínűbb oka.

Egyébként XVIII. kerületi szempontból most sem indokolja semmi egy ilyen út megépítését a harántirányú forgalom javítása érdekében, néhány viszonylag olcsó, és technikailag könnyen kivitelezhető módszerrel megoldható lenne a szomszédos kerületekbe való gyors átjutás, de erről, mint alternatíváról hallani sem akarnak Mester úrék. Inkább továbbra is hajtogatják a magukét, a valós indokok elhallgatása mellett.

Hát röviden így állunk.

Végezetül néhány link, melyeket nem használtam fel az íráshoz:

Majdnem tökéletes nap

Tegnap reggel fél hétkor keltem, frissen. Ez jó volt.
Reggelire joghurt zabpehellyel, koffeines Plussz, ez is jól esett.
A kerékpározás – bár durván indult – de végül kellemes élménnyé alakult.
Úgy nem nassoltam egész nap a büfében, hogy nem is kívántam. Vége a nyomásnak, nem kívánom az édeset. Remek.
Békésen elteázgattam munka mellett egész nap. Jó nap.
Délután hazabringáztam, este hat után értem haza. A lányomnak még nem volt iskola, így a délutáni tanulást megúsztam. Szabad voltam.
Vacsorára összedobtam párolt zöldséget krinolinnal. Jó volt, de a krinolin így utólag nem kellett volna bele.
Aztán este tízkor, amikor beledugtam a tabletpc-be az USB dvd írót, sercent egy nagyot a képernyő és a tabletpc buta fekete téglává alakult. Se kép, se hang, se bekapcsoló gomb, se dióda. Na, ez nem esett jól.
Meg az sem, hogy utána dühömben benyomtam egy üveg zöldveltelínit.

ps.
Csak azt tudnám, hogy ez a dög honnan tudja, hogy mikor akarok utazni? Olvassa a naptáramat?

Hülye autósok, autós hülyék

Tegnap pedig elhatároztam, hogy vége a punnyadásnak, innentől amikor csak lehet, kerékpárral megyek dolgozni.

Ennek megfelelően reggel kinéztem az ablakon, süt a nap, oké. Összepakoltam, kisétáltam – és rájöttem, hogy fordítva kellett volna: először kisétálni. Akkora szél volt, hogy majdnem felborított. Az a szokásos nyugati-északnyugati irányú. Na most, nekem 11 kilométert kell mennem nyugatra, utána 16-ot északra. De ekkor már nem volt visszaút. ‘Ez a kihívás, nem az ágybavizelés!’ – adtam ki a jelszót és nekivágtam. Mit mondjak, a tüdőmet kis híján kiköptem. A reggelivel együtt.

De az igazi élményt az autósok nyújtották. Körút-Salgótarjáni út sarok. Kamion bedönget a pirosba, beragad. A Pongrác út felől bejön a villamos, a kamion miatt beragad. Ördöglakat. Ahogy Ká mondta: “Majmócák, senki sem megy sehova”.
Aztán hasonló a Stefániánál. Hiába volt zöld a lámpa többször is a kerékpárúton, meg a zebrán – nem lehetett átmenni. Ugyanis egy-egy kamion mindig belezúgott a pirosba és pont a zebrán álltak meg. Körbejárni meg nem lehetett, mert ott már forgalom volt. Ugyan szorgalmasan nyújtogattam a középső ujjamat, de ez a népség érzéketlen az ilyesmire.

Amikor az ember elfelejt élni

Lekapcsoltam a lámpát az étkezőben, indultam volna felfelé a lépcsőn. De visszafordultam, mert gyanúsan világos maradt a helyiségben. Kerestem a fényforrást… végül beazonosítottam: a borhűtő. Bakker, annyira elhanyagoltam, hogy a kifejezetten nagy értékű, az ünnepi alkalmakra tartogatott borok mellett nem maradt benne semmi más. Márpedig 5-6 üveg bor semmit sem takar a lámpából.

Szerencsére ma este zártam le egy nagy hajrát – pezsgőbontás included – így hamarosan állítom is össze a webes megrendelést. Nehogymár.