Day: March 5, 2008

Kilőtték

Mármint a Windows Server 2008-at, az SQL 2008-at meg a Visual Studio 2008-at. Jó magasra.

Lurdy-ház, megint. Nagyon sok az ember. 9.20-as érkezéssel már csak a B terem maradt. De a kollégáimnak itt is csak a lépcsőn jutott hely. És még rengeteg badge hever a recepción átvetetlenül.
Hát, ez a terem már nem olyan személyes… különösen akkor, amikor a kép is elmegy. Viszont szabadon lehet zajongani, nem zavarja az előadókat.

Előadások. Eleinte nincsenek. Az első blokk keynote – annak viszont nagyon jó. Senki nem csúszik, minden feszes, jól ment. Áttekintésnek pont megfelelő. Egyedül a gps-es hapi verte ki nálam a biztosítékot, különösen a megrendezett bekiabálásnál. De mindegy, valahol bóbiskolni is kellett.

Szünet. Reflexek. Mindenki az étterembe. Marci őrzi a labort, meg azt a két bátor kísérletezőt.
GT előadása: server core reloaded. Régen is jó volt, most se rossz. Mint amikor az ember másodjára is megnézi a Csillagok Háborúját.

Ebéd… az speciel nem jött össze. Keringtünk néhányan az asztalok körül, de még csak megpillantani sem sikerült a kaját -> Meki.

Ebéd után folytatódott a keynote stílus: 45 perc, 3 ember. Dacára a hálátlan időpontnak, ezek az előadások is lendületesek voltak. Az pedig mindig jó ötlet, ha Soci zárja az előadásokat. egyrészt sokan maradnak, másrészt kevesen alszanak el.

Majd jött az afterparty, de ezen már nem maradhattam, mert munka mint tenger.

Egyébként jó volt. Nem szántottak túl mélyen a fiúk, inkább csak asztalra lett téve a termék: emberek, most jó ideig ezzel fogunk foglalkozni.

Dobozbontás

Hétvégén kerestem valamit. Belenéztem egy dobozba – és legnagyobb meglepetésemre találtam még vagy 20 audio cédét. (Pedig már azt hittem, mindegyik előmászott.) Azokat találtam meg, melyek nem szabványos tokokban voltak, hanem kettes/hármas/ötös kiszerelésű egyedi tokokban.

És most már tudom, miért nem tűnt fel ezek hiánya. A Zappa cédéktől és egy-két jól sikerült anyagtól (pl. Garbarek: Rites) eltekintve ezek a gyűjteményes kiadások hallgathatatlanok. Ugyanis pusztán azért, hogy minél nagyobbnak tűnjön a válogatás, minél jobb üzletnek tűnjön a megvásárlásuk, rárakták még azokat a számokat is, melyeket alkotójuk tízéves korában követett el, egy seprőnyélre erősített madzagon kísérve magát… a felvételt pedig természetesen viaszlemezre rögzítették eredetileg.
Ha viszont háttérzenét akarok hallgatni, akkor nem szívesen foglalkozok azzal, hogy távkapcsolóval ugorgassak át számokon.