– Lemásolhatod. De úgy add tovább, ahogy kaptad – fűzte hozzá Soci, amikor ideadta a tizenkettedik bambusztövet.
Ez csak elsőre tűnt viccesnek. De már kiszedéskor látszott, hogy ezek a bambuszok komolyan gondolják a szaporodást. Valószínűleg záros időn – egy-két éven – belül én is abban a helyzetben leszek, hogy irtanom vagy odaajándékoznom kell a bambuszdzsungelt.
Persze ez még jócskán arrébb lesz, egyelőre a záportározó kerítése végtelen mennyiségű növényt látszik felvenni. De tök jó lesz, ha már egy örökzöld magas bozótot fogunk látni összegrafitizett betonfalak helyett a teraszról.
Képek:
Így utaztunk. Ha azt hiszed, marha nehéz volt sebességet váltani, akkor megvígasztallak, jobbra sávot váltani még nehezebb volt. Nem is nagyon forszíroztam, úgy állítottam össze az útvonalat, hogy ne kelljen ilyesmit csinálnom.
A hatalmas gödör bambuszai. Ugyanis amikor a gödröt ástam, akkor azt hittem, hogy egy nagy darab bambuszbokor jön, hatalmas gyökérzettel. Most viszont jött tizenkét vékonyabb szál. Kettőt beletettem a nagy gödörbe – 40 percen keresztül csak a földet lapátoltam vissza – a többit pedig ledugdostam a betonfal mellé.
Itt vannak. Tényleg kíváncsi leszek, megmaradnak-e, mivel nagyon kapkodva lettek elültetve. (Fél hatkor értem haza a fuvarral, akkor kezdtem neki gödröket ásni, végül már jócskán sötétben fejeztem be a melót.)
Ennek ellenére a jobb oldali kép nem vasárnap készült, az csak a ronda hidegfront, mely az elkövetkező napokban le fogja tarolni a rügyeket a környéken. A bambusz bátran szembenéz vele.
Recent Comments