meg kellett állapítsam. nemrég vettem meg Rockenbauer Pál második vándor sorozatát és pont azt a részt nézem, amerre mi is szándékozunk a közeljövőben csavarogni.
falumúzeum. rengeteg rekonstruált falusi ház. nagyok. tágasak. mindennek megvan a helye, járom a falon, boszorkány elleni lapocka a zsúptető alatt. földpadló, alacsony mennyezet. és valósággal csorog a nyálam, hogy mennyire elmennék ilyen körülmények közé lakni. pedig… abban a történelmi korban léteztek paloták, barokk cicomákkal, személyzettel – luxussal.
engem mégis inkább a földszag vonz, a szalonna hagymával ebédre. hiába, az én prosztó lelkem…
Azok a szürke hétköznapok
Creative Commons Licence
2007. September 12. Wednesday at 09:12
Összedobjunk neked, mi, olvasók egy Tomcat-féle parasztos-traktoros pólóra? :)
2007. September 12. Wednesday at 10:53
Köszi, de a prosztóság igazából belülről fakad, nem a külsőségekből. :)