Azok a szürke hétköznapok
Végigolvastam ezt a blogot.
Szinte hihetetlen, hogy van olyan ország, ahol a költségvetés évek óta szufficites. És az állampolgárok hőbörögnek, mert szerintük az államnak nem az a dolga, hogy pénzt termeljen. Miközben bármit csinálnak, a szufficit makacsul csak nő…
Ráadásul az ország titka pusztán csak annyi, hogy a maorik és kiwik félretették felgyülemlett sérelmeiket és megpróbálták, mire mennek az összefogással.
Iszonyú szar érzés ezt _ebből az országból_ olvasni.
Huh, bakker… ez kemény. Öt percig törtem rajta a fejem, mire leesett a poén.
Egészségügyi reform – a fejekben.
– link –
Vannak ilyen meghökkentő élmények.
Elalvás előtt Kalákát hallgattam és egy Pratchett könyvet, a Last Hero-t olvasgattam.
Ugyanabban a pillanatban olvastam ezt:
[The barbarian heroes…] They were dealing with Time as they had dealt with nearly everything else in their lives, as something you charged at and tried to kill.
Amikor Gryllusék ezt énekelték:
Az igazi haza az Időé, nem a Földé.
Az Időből halunk ki mind,
az Időből, amely hazák fölött hazánk lett
uj s nagyobb közösség szerint.
Recent Comments