Jóska

Hádzs jósolják náktek valamit – kántálta a cigányasszony, amikor leszálltunk a buszról.
Nos, én is ilyen jövőlátó állapotban vagyok, hagy osszam meg a töprengéseimet veletek.

Az ország szemmel láthatóan hisztérikus állapotban van. Na jó, nem az egész – de jelentős része. Ez a hiszti magától nem fog elmúlni – egyfelől, mert vannak, akik szándékosan gerjesztik, másfelől pedig itt Gyurcsánytól a hisztizők nem fognak elfogadni semmilyen válságkezelő csomagot. Azt a csomagot, amely még meg sem érkezett, hiszen még nem történt semmi – de már most is óriási az eszetlen hiszti. Olyan most az ország, mint a fogorvos várószobájában ész nélkül toporzékoló gyerek, miután meghallotta bentről a fúró hangját.
Ez a hiszti egészen addig fog tartani, amíg a gyerek nem kap egy kurva nagy pofont. Egy akkorát, hogy taknya-nyála kifröccsen. Egy akkorát, amely ráébreszti, hogy nincs biztonságos menedék és a hisztizéssel rengeteget veszíthet.

Mik lehetnek ezek a pofonok:

  • A kormánynak nem sikerül úrrá lenni a helyzeten, a befektetők elunják a kutyakomédiát, az országot leírják, drasztikusan megdrágul a hitelhezjutásunk, a forint beszakad és felugrik 350-380 közé. Mindenki, akinek devizahitele van, szembesül vele, hogy tartozása 30%-kal megnőtt, miközben fizetése törtrészére esett vissza. A segélyek, nyugdíjak, az egészségügy, az oktatás bizonytalanná válik – nem törvényi szabályozás következtében, hanem azért, mert vagy nem, vagy csak drágán fogunk hitelhez jutni a nemzetközi piacon – azaz nem lesz rá zsé.
    Ez elég nagy pofon lenne, de félő, hogy nem elég nagy. Akiket eddig félrevezettek, azokat lehet, hogy ezután is félre lehet majd.
  • Kaphatunk sokkal nagyobb pofont is. Az EU mondhatja egy idő után, hogy ez lófasz, nem demokrácia – és amíg vissza nem áll a demokratikus működés – igen, az államfő, a miniszterelnök, a parlament és a független, csak a parlamentnek elszámolással tartozó közjogi méltóságok/intézmények rendszere -, addig nincs egy peták fejlesztési pénz se. Azaz főhetünk a levünkben, a hirtelen nyomorulttá vált környezetünkben, kilátástalanul. Mert addig zárva lesz a csap, amíg nem történik változás – és elnézve a feleket, változás márpedig nem lesz. Nem tehetek róla, de nekem van egy olyan megérzésem, hogy a jobboldal pont ezt az állapotot tűzte ki célul. Ha helyzet úgy rendeződik, hogy ők kerülnek hatalomra. akkor ők lehetnek a megmentők – és amíg uralomra nem kerülnek, addig a komcsik egy fillér EU pénzt nem költhetnek. Az ország… hát, azt tudhatjuk, mennyit jelent számukra az ország.
  • És természetesen létezhet még nagyobb pofon, a hideg polgárháború átfordulhat meleg polgárháborúba. Lassan lesz itt akkora gyűlölködés, mint amekkora volt a szerbek és a horvátok között.

Nos, a forgatókönyvek elég meredekek, elismerem. De fél évvel ezelőtt a mostani helyzet is elképzelhetetlen volt.
És még nincs vége, még mindig lehet fokozni a helyzetet, létezhet ennél meredekebb forgatókönyv is: pl. az, hogy létrejön egy társadalmi kiegyezés és megpróbálunk közös erővel kimászni a szarból.
Szvsz ennek látom a legkisebb esélyét.

20 thoughts on “Jóska

  1. Vigyázz, onnantól kezdve, hogy leírod azt, hogy komcsi, már befolyásolva vagy és befolyásolsz másokat. Bedőlsz az újbeszélnek…
    Egyébként meg fogjuk kapni azokat a pénzeket, nem hiányzik az EU-nak ide egy romhalmaz.
    Pont ezért szíttja a jobboldal a hangulatot, mert mindenáron ők akarnak a kondérhoz kerülni. Csakhát tavasszal elkúrták, de nagyon. Nem kellett volna azzal a hülyességgel kampányolni, hogy szarabbul élünk…

  2. Jelen pillanatban van két személy aki elfogadhatatlan a mai politikában. Nem a saját oldalukon, hanem a másikén. Mivel csak az egyik közjogi méltóság, úgy gondolom mindenképpen neki kellene megtenni azt, amit már minden működő demokráciában megtett volna a regnáló miniszterelnök. Erre válaszlépésként méltósággal visszavonulhatna a politikától végleg az ellenzék vezére. A tavaszi választásokon győztes párt pedig jelölne egy hitelét még nem vesztett új miniszterelnököt. Az ellenzék pedig visszatérhetne az egyébként hozzá közelebbálló liberális szárnyához. A megnyugodott légkörben kihasználva a közelmúlt sokkos eseményei és a “jelen” békés hangulata közötti kontrasztot, elkezdeni egy államháztartási reformot kiadási oldalról.
    A legbosszantóbb, hogy geopolitikai adottságaink alaján 2015-re simán véghez tudnánk vinni az ír csodát, de ehhez államférfiak kellenének, nem pedig kisdiktátor hajlamú paprikajancsik. Mondanom se kell mindkét oldal vezetőjére értem.

    Az ember lassan meghasonul. Gyűlölöm a amit a handabandázó csürhe kopaszok művelnek… na de ha mégegyszer meglátom azt a rendőri magatartást amit 23.-án elkövettek, akkor magam megyek barikádot építeni. Az pedig aki 300 aljas hülyegyereket belevezet egy hatalmas tömegbe, nos az nem normális és mondjon le haladéktalanul. Tegye össze a két kezét, hogy a hülyegyerekek között nem volt egy jó szónok, aki bepánikoltatta volna azt a tömeget, mert kő-kövön nem maradt volna itt semmi. Uff.

  3. CsasZ, irónia akart lenni – viszont igazad van, ha az ember még csak hülyéskedik is vele, megszokja.
    Hogy megkapjuk-e a pénzt… nem tudom. Igazából az írás célja az volt, hogy felvázoljak lehetőségeket… lehetőségeket, melyek benne vannak a pakliban.

  4. Vats, az ördög ügyvédeként összeszedem, miért nem járható az az út, amelyet javasolsz.
    – Ezt a technikát úgy hívják, hogy szalámizás – és az MSzP ezt legalábbis megtanulta a történelemből. Így lehet a tömbszerű, kemény ellenfelet felszeletelve legyőzni. Ettől – szvsz – jogosan tartanak a bal oldalon.
    – Mivel az ellenzék vezére nem közjogi méltóság, semmi garancia nincs arra, hogy GyF lemondása után ő is eltűnik. Nem történik semmi, ha azt mondja, hogy bocs, mégis maradok. Szerinted megbíznak ennyire a baloldalon Orbánban?
    – Ugye nem mondod komolyan, hogy ez az ellenzék valaha is liberális lehet? Tíz évvel ezelőtt, esetleg. De ma már erre semmi esélyt nem látok.
    – Végül kemény realitás, hogy a baloldal nem tud előrántani egy olyan embert, aki össze tudná fogni a pártot, esélye lenne sikeresen megküzdeni az ellenzékkel és külföldön is biztosítottnak látnák, hogy végig fogja vinni a reformokat. Szar ügy, de ez van. Márpedig bármelyiket bukják be, bukik vele a kormány.
    A magam részéről azt várom, hogy Gyurcsány beindítja a reformokat (remélem, nem puhítják fel), elviszi addig, hogy ne lehessen már visszacsinálni – aztán lemond. (Lehet, hogy naív vagyok.)

    Az utolsó bekezdéssel hajlamos vagyok egyetérteni. Arra csak nyelek egyet, hogy a rendőrök brutálisan léptek fel. Nem öröm, de egy ilyen balhé nem tánc- és illemtanóra.
    Azon viszont én is nagyon kikattantam, hogy belezavarták a hülyéket a békés tömegbe. Nekem ne mondják, hogy amikor kiszorították őket a Bajcsyra, akkor nem lehetett volna előtte lezárni a Deák-tér felőli oldalt. Kicsit olyan szaga volt ennek a fordulatnak, mintha erődemonstráció akart volna lenni a jobb oldal felé.

  5. Az egész mostani zűrzavar megoldásának a kulcsa nem két ember, hanem a két nagy párt, illetve azok döntéshozó testületeinek kezében van. Az MSZP addig nem képes javítani a helyzeten, amíg nem tud felmutatni egy hihető miniszterelnök-alternatívát – márpedig nem nagyon tud. Végignézi az ember a most szóba jöhető alakokat (Szili, Szekeres, Kiss P., Hiller) és a sírva röhögéstől kezd fetrengeni. Minimum egy eddig soha a büdös életben nem látott, nem (le)szerepelt embert kellene elővadászni, de az lehetetlen, meg ha sikerülne is, valami nagyokos biztos indítana ellene egy őskövületet, akit a választmány tolna szépen előre – és itt vége, ugyanott lennénk, mint most. A Fidesz pedig egy évtizede köztudottan Orbán kézivezérlésével működik, minden szintre bepakolt mini Orbánokkal, akik a főnök nélkül létezni se tudnának. Ezen változtatni csak gyökeres demokratizálással, a pártvezetés átalakításával, új és tehetséges arcok előlépésével (ennek hagyásával) lehet, ami viszont legalább egy éves átmeneti időszakot jelent. Annyit pedig nem engedhet meg magának az ország.
    Tulajdonképpen most egy szinte érzéketlen, technokrata közgazdászra lenne szükség, aki bármit is talál ki stabilizáció címén, azt a T. Ház fogcsikorgatva kétharmaddal megszavazza és egy kurva szóval nem kritizálja, utóbbiz azért, hogy 2010-ben mindenki nagyjából tiszta lappal indulhasson. A két nagy párt vezetőségének össze kellene szedni minden bátorságát és kézenfogva felvenni a telefont: “Figyelj, Lajoskám, igazítsd meg a szemüveged, pödörd meg a bajuszod, kicsit hagyd magára a CEU-t, a vez.ig. szék megvár úgyis, mert most kurvára kellenél ide miniszterelnöknek; hozz magaddal pár szakit, hogy kilegyen a kormánylétszám, ígérjük, senki nem fog belepofázni a névsorba, csak egyet kérünk: rakj rendet légy szíves!…

  6. Lendvay Mónikát kihagytad. :-D

    Egyébként a Bokros vezette szakértői kormány ellen nekem sem lenne sok kifogásom (nem mintha megkérdeznének ;), feltéve, hogy nemcsak a felkérésnél fogják egymás kezét a nagyfiúk, hanem utána is. (Hogy ne tudjanak pofozkodni.)
    Valószínűleg a rendrakás során lennének olyan lépések, melyek az egyik pártnak és lennének olyanok, melyek a másik pártnak fájnának. Azt nehéz elhinni, hogy ennek ellenére sem tenne senki keresztbe Lajosunknak. (Különösen úgy, hogy BL valamikor MSzP közeli személyiség volt, ergo szükség esetén könnyen démonizálható.)

  7. Az a véleményem, hogy meglehetősen könnyen fogadja a megszorításokat az, aki nem igazán szorul meg tőlük, merthogy amúgy kvázi jól él. Mint Te. Vagy akár én is. Mivelhogy az állásom (-aim) politikafüggetlenek, csak az árcédulákat látom, a hőzöngés alapjában véve nem kell, hogy érdekeljen, a 300 Ft-os benzint is meg tudom venni csak hangosabban morgok. Gondoljunk azonban azokra is, akik minimálbéren bejelentve, vagy ténylegesen azért dolgozva élnek, mit szólnak egy 30%-os gázár-emeléshez? Hogy csak egyetlen példát említsek. Én nem megyek ki az utcára, de megértem azokat, akik igen – más módjuk ugyanis nincs a tiltakozásra. Azonfelül meggyőződésem, hogy a tömegnek eredendően elenyészően kis százaléka nevezhető valóban csőcseléknek, a többi frusztrált, elégedetlen, vagy éppen megtévesztett emberekből állt. Mint bárki, aki hisz bárkinek is, bármit is mondjon… Én pl. azt hiszem, hogy ha 1 m3 gáz ára 100Ft, akkor legyen annyi, a hócipőm televan az innen elvonunk oda hozzáteszünk kavarással. Ez az egész úgy jöhetne rendbe, ha gyökerestül kivágná valaki az egész államigazgatási dinoszauruszt és újraépítené nulláról… Az adórendszert, a TB-t és minden egyebet, ami ide tartozik. Ez átláthatatlan, kezelhetetlen, bürökratikus, rengetegbe kerül és még több tűnik el ellenőriz(het)etlenül… és így is marad, mert senki se nyúl hozzá. Naná, nem azoknak rossz akik megtehetnék… Tudom, bilibe lóg a kezem..

  8. Mystic, ifjú házasként éltem át a Bokros csomagot. Dühöngtem, persze, de csak azért, hogy miért kell nekem ilyen hülye időket kifognom. Aztán gyorsan megoldást kerestem: összekaptam a családot, Pestre költöztünk és az országgal együtt stabilizáltuk a költségvetésünket. Eszembe sem jutott, hogy kimenjek tüntetni.

  9. Jó ez a Lendvay Mónika… :-) Mellesleg a fél MSZP-frakciót felsorolhattam volna, de nem akartam, hogy spamnek hidd…
    Úgyegyébként: ezt a friss Gyurcsány-csomagot meg én fogom megélni friss házasként, leendő apukaként (márc. eleje rulez!), szóval bennem is van némi cidri. Az akkori tapasztalatok talán jól fognak jönni… :-) Ami biztos: dec. 31-ig be kell vásárolni babacuccból, mert januárban már drágább lesz.

  10. Szép, tipikus MSZP dumát nyomtál. :)

    A gond az, hogy a 16 évvel ezelőtti külső államadósság mára megháromszorozódott. :(

    Az állami vagyonnak pedig kb. 96 %-át elkótyavetyélték. :(

    Uraim! Hol a pénz????

    Vándorolt külföldi tőkés zsebekbe, és valószínűleg magyar politikus zsebekebe.

    Az a gond , hogy amit a politikusok elherdáltak, azt az Istenadta népnek kell megfizetni! :(

    Magasabb szempotból így néz ki a helyzet.

  11. Látod, ez a baj. Én ebben az írásban próbáltam megsaccolni, mi lehet ennek az áldatlan helyzetnek a vége, amelybe a teljes politikai elit az országot sodorta. A jelen pillanatban kurvára nem érdekel, ki mennyit lopott. (De hidd el, loptak mindkét oldalon, rendesen.) A jelen pillanatban ennél sokkal fontosabb, hogy oltsuk a tüzet, de gyorsan, mert már baromira nagy. Ez azt jelenti – jelentené -, hogy félretesszük az acsargásokat és arra koncentrálunk, hogy milyen gazdasági változások várhatók, hogyan lehet ezeket minél kisebb fájdalommal meglépni. Attól, hogy gyűlölködve soroljuk, mikor, ki, hogyan cseszett ki a többiekkel, az országgal – legyen az jogos felháborodás vagy puszta rágalmon alapuló -, még nem fogunk kimászni a szarból. És mivel most ez érdekel engem a leginkább, a te szemedben már MSzP-s vagyok. Mert hőbörögni tudsz, de ennél tovább nem látsz.
    (Egyébként nem tartom magam MSzP-snek. Ha lehet választani, én a Józan Ész pártján vagyok – és ettől jelenleg a Fidesz-KDNP sokkal messzebb áll, mint a koalíció.)

  12. (KO bejegyzésén jót röhögve azon gondolkodtam, hogy ugyan milyen keresőszóval talált ide, de a statgéped megmondta… :-) Mellesleg jól mutatja azt a lényeget, ami miatt nem megy itt soha semmi egyről a kettőre.)

  13. Kedves JoeP!

    Elég régen olvasom az írásaidat.
    Meg kell mondjam nagyon tetszenek.
    Egy komoly gondolkodású embert láttam, akiben van “kellő” önirónia, humorérzék, életfilozófia (huhh) bocs :).
    Stb. stb.

    Nagyon szépen megkérlek, hogy ne politizálj.
    Persze, tudom, ez hülyeség.
    Semmi közöm hozzá, hogy mit írsz a saját naplódban.

    De kérlek, gondolkozz el azon, hogy mi volt 1987-1988 március 15-én, (vagy elötte október 23-án, és amiről nem tudunk, de nem is fogunk tudni soha?) kik voltak azok akiket ütöttek, kik voltak azok akik ütöttek?

    Te is írtál hasonló élményeidről!
    Szerinted nem kisérteties a hasonlóság???

  14. Kedves Wandor!

    Most igen feladtad a leckét. Egyfelől sikeresen eltaláltál a hiúságomon keresztül. :-)
    Másfelől olyasmit kérsz, amire nem tudok határozott választ adni. Igaz régen, de megírtam már ezen a blogon, hogy ezeket az írásokat elsősorban magam számára írom. Azért is az a címe a lapnak, hogy ‘Mivanvelem’. Mindig arról szól, ami éppen az adott pillanatban ingerli az agyamat. Ami velem és körülöttem történik.
    Most éppen a politika nyomult be – túlságosan is – a magánéletembe, elvéve értelmesebb gondolatok elől a helyet. Én sem örülök neki – és talán érzékelhető a szándék, hogy a tévéostrom környéki sokk után, amikor rengeteget írtam, meglehetősen kendőzetlenül, most már igyekszem visszafogni magam. Nem a közönség felé mutatott megfelelési kényszerből, sokkal inkább azért, mert próbálom kiszorítani a politikát a gondolkodásomból – vagy legalábbis hátrébb szorítani annál, mint ahol az alapvető életfunkciók vannak.
    Ezzel a szándékkal ellentétes az a rendkívül bosszantó érzés, hogy látom, sajnos elég világosan látom, milyen intenzíven fűrészeljük magunk alatt a fát és milyen kevés tartja már csak össze – és néha vannak olyan illúzióim, hogy ha az ember belekiabálja a világba, hogy “feleim, ne legyetek már annyira hülyék” – akkor talán tényleg csökken valamelyest a kollektív ostobaság.

    Igen, írtam én is hasonló élményekről. Sőt, van néhány, melyet még nem írtam meg és azokban is szerepet játszik a rendőrség minősíthetetlen hozzáállása.
    Ennek ellenére nem érzem ugyanolyannak az akkori és a mostani szituációt. Hidd el nekem, hogy nem csak azért nem, mert akkor még én is lázadó szellemű fiatal voltam, most meg már öregedő, kényelmes alak vagyok. A legnagyobb különbség mind az én történeteimben, mind az általad említett esetekben az volt, hogy akkoriban a tömeg tényleg ártatlan, mondhatni békés volt. Nem gyújtogatott autókat, nem támadta meg utcakövekkel a rendőröket és nem randalírozott a belvárosi utcákon “Kádár, takarodj!” jelszavakat ordítozva. Az akkori hatalom gyávasága volt, hogy a békés tömeg ellen hogyan lépett fel.
    Most viszont abszolút más volt a helyzet. Akárhogy is nézed, a rendőrségnek megvolt a törvényileg biztosított joga – és _kötelessége_ -, hogy ezt a tömeget feloszlassa.
    Szívom én is rendesen a fogamat, mert mindkét fél balfasz volt. Pontosabban mindhárom: mert a bámészkodókat nem sorolnám egyik oldalhoz sem. Nem tartom elfogadhatónak a tűntetők aggresszív hozzáállását, a bámészkodók felelőtlenségét – és természetesen ugyanannyira nem tartom elfogadhatónak a rendőrök aggresszivitását sem. De jelen esetben igaz az “amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten” szólás. És igaz az is, hogy a rendőrségnek erőt kellett mutatnia végre, mert az utóbbi két hónapban igencsak eldurvultak a dolgok.
    Még egyszer mondom, elkeserítő volt látni, ahogy a rendőrök felléptek és különösen elkeserítő most szemlélni, milyen arrogánsan pergetik le magukról a vádakat – de megvolt rá az alapjuk, hogy ilyenek legyenek. Ahogy nálam okosabbak írják, mindkét félnek van mit tanulni az esetből.
    Viszont ami a legnagyobb szégyen és amiért el kellene küldeni a halál faszára az egész társaságot, az az, hogy szándékosan összekeverték az erőszakos tűntetőket a békés résztvevőkkel. Erre nincs mentség. De ezt már írtam korábban.

  15. …ezzel együtt az a véleményem, hogy nem fog itt semmi változni amíg nem lesz valakinek elég vér a pucájában hogy újraírja a kernelt, mindig csak patchelgetik a felhalmozott szemetet. Ettől viszont szummában nem lesz jobb. Valakinek meg kéne adni a kezdőrúgást, a baj csak az, hogy jelenleg úgy fest, nincs “valódi programozó” az országban…

  16. Nem tűnik rossz ötletnek ez a “reboot” dolog.
    Mondok néhány esetet, amikor ezt megcsinálta már Magyarország:
    1. 1526. A király és a teljes államapparátusi vezérkar odaveszett
    2. 1849. Az államot totálisan elfoglalták
    3. 1918. Az állam széthullott
    4. 1919. Az állam széthullott
    5. 1945. Az állam széthullott, totálisan lebombázták és elfoglalták
    6. 1956. Az állam széthullott

    Nem volt reboot 1241-ben, 1711-ben 1920-ban, 1928-ban, 1932-ben, 1944-ben és 1949-ben.

    Nem. Így végiggondolva talán mégsem jó ez a reboot dolog.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *