Alföld kiskör #01/04

A szeptember közepe már a pihenés időszaka lett volna, valahol rám is fért. A sportórám szerint olyan egyhetes vízihulla állapotában vagyok, kezemen, lábamon sebek… és már tényleg jó lenne egy kicsit üldögélni otthon. Csakhogy befigyelt egy céges csapatépítés, méghozzá pont jó helyen: Dunapataj, Szelidi-tó. Ez kábé 120 kilométer tőlünk, ideális bringás táv. Utána meg hétvége. Miért ne kalandoznék egy kicsit a környéken?
Csak hát az időzítés…

  • Kedd este érkeztünk haza a balatoni evezésből. Kajakok leszedése, elrakása, becuccolás, a vízes holmik kiteregetése, fényképek, videók begyűjtése. Nej eltűnt zsákjának hosszas keresése.
  • Szerdán rohangászós nap. Első körben be kellett gyűjtenem a bringát, mert anélkül elég nehéz bringatúrázni. Szervíz. A szerelő később lesz. Felhívtam később. Készen van, ki kellett cserélni egy műanyag bizbaszt, most már működik az agydinamó. Elmentem. Kipróbáltuk. Nem működött. Izé. Kerékcsavar kilazítása. Működik. Csavar meghúzása. Nem működik. Fejvakarás. Ilyet még senki nem látott. Vissza a szerelőasztalra. Ideiglenes csere, komplett felni, agydinamóval. Most jó lesz, aztán a túra után visszaviszem. De legalább van világítás. Utána bolt, mert be kellett szereznem ezt-azt. Délután fényképek rendezése, utófeldolgozás. Relive videók legyártása, az egyéb videók átfutása, felrakása a nasra. Utána trekkek. Nej zsákjának keresése. Este kezdtem el blogot írni, hajnal ötig tartott. De muszáj volt, mert az evezésen semmit sem jegyzeteltem, a bringatúra meg kiütötte volna az emlékeket.
  • Csütörtök reggel ébresztő. Már meg sem néztem az órám alvásminősítő elemzését. Nem voltam kíváncsi a zokogására. Délelőtt lett volna egy megbeszélés, szerencsére lemondták. Akkor szervezzük meg a túrát, meg pakoljunk össze. Kecskeméten kell szállás. Meglett. Útvonalak. Valahol olvastam, hogy a Kiskunmajsa – Kecskemét kisvasút sínjeinek helyén bringaút van. Szuper. Vegyük bele a túrába. Pakolás. Pogácsasütés. Valahol eltűnt a fejlámpám. Ez még rejtélyesebb, mint Nej zsákja. Kedd este még használtuk a pakoláskor, itt tettem le a laptomom mellé. Most meg sehol. Egy órán keresztül kerestem, mindent megmozgatva a lenti szinten. Semmi. Elképesztő. (Egy héttel később meglett. A szennyestartóban, a koszos zoknik között.) Pakolás után egy sör. Este tízkor alvás.
  • Reggel hétkor ébresztő. Nézzük, mennyit pihentem tegnap. Alvás: közel tökéletes. Body battery: 100%. Szuper. Mehetek megint rongálni magam.

2 Comments

  1. A Szelidi-tó örök szerelmem. Augusztus végén körbe is futottam. Nem a hivatalos tófutáson, de annak útvonalán, csak úgy privátim.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *